Nicolae Ciucă miniszterelnök hétfőn elküldte a liberális (PNL) frakciónak azokat a költségvetési intézkedéseket, amelyeket a kormány 2023. január 1-jétől vezetene be. Pártbéli források a HotNews hírportálnak elmondták, hogy a kormányfő a PSD-vel már egyeztetett intézkedésekről beszélt.

A nyilvánosságra került elképzelések szerint a közélelmezésben 5 százalékról 9-re emelnék az általános forgalmi adó (áfa) mértékét, ennél is jelentősebb mértékben, 9-ről 19%-ra növelnék az áfát a cukros élelmiszerek esetében. Bevezetnék a 40%-os szerencsejáték-adó, illetve az osztalékok adóját 5%-ról 8%-ra emelnék.

Ugyanazon források szerint a miniszterelnök azt is elmagyarázta párttársainak, miért „csak” 50 banival kompenzálja az állam az üzemanyagok árát. „Óvatosan kellett meghoznunk ezt a döntést. Nem teszünk semmi olyat, ami veszélyeztetné az ország stabilitását. Ezt a döntést egy elemzés alapján hoztuk meg. Nagyon alaposan elemeznünk kell a kommunikációt: olyan elvárások hullámával fogunk szembesülni, amelyeknek nem fogunk tudni megfelelni. Mindent, amit teszünk, az erőforrások figyelembe vételével teszünk” – magyarázta Ciucă.

A kormányfő ugyanakkor közölte: a PNL elutasítja a progresszív adórendszer bevezetését és nem támogatják a felüladóztatást sem „a munkahelyek védelme érdekében”, ugyanakkor megszüntetnék az adómentesség egy részét.

„Végül is, még 50 bani is pénz”

Az üzemanyagár-kompencázió bejelentését követően heves vita alakult ki, mert a lakosság szerint egy ilyen kismértékű állami beavatkozás nem több látszatintézkedésnél, az embereken azonban mit sem segít az 50 banis ártámogatás, ha közben nem maximálták az árakat, amelyek minden jel szerint július 1-je után is nőni fognak.

Mint ismert, három hónapra állami üzemanyagár-kompenzációt vezet be a román kormány július 1-jétől. A döntésről Nicolae Ciucă miniszterelnök számolt be csütörtökön a kabinet ülését követően. Az árszabályozás hatására az üzemanyagtöltő-állomások árai 0,5 lejjel, vagyis 50 banival csökkennek. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a kártalanítási programra elkülönített költségvetés összesen 2 milliárd lej a három hónapra, amelynek felét az állami költségvetésből fedezik, a másik felét pedig a kőolajipari társaságok állják.

A hír hallatán keletkezett társadalmi elégedetlenséget látva az akkor éppen Brüsszelben tartózkodó Klaus Iohannis is megszólalt az ügyben és megpróbálta elmagyarázni a mindössze 0,5 lejes támogatás fontosságát. Mint mondta, „a jövedéki adó csökkentése csak látszólag opció a kormányok számára, a valóságban az európai jogszabályok miatt nem lehetséges. Tehát a jövedéki adókat könnyű emelni, de ha csökkenteni akarják, nem mehetnek egy bizonyos szint alá. Tehát a vita itt nagyon gyorsan le is zárul.”

Az államfő ugyanakkor kijelentette: „Végül is, még 50 bani is pénz, amit nem kell kiadni, amikor tankolunk a benzinkútnál, és úgy gondolom, hogy azok számára, akik például teherszállításra nagy mennyiségű üzemanyagot fogyasztanak, ez a hónap végén érezhető lesz, egyesek számára jelentős mértékben” – magyarázta Iohannis.

Mennyit nyer az állam az egyre nagyobb üzemanyagárakon?

Amint a Maszolon megírtuk, az államnak ugyanis tetemes bevételei származnak az üzemanyag forgalmazásból, az aktuális csillagászati árak pedig még inkább hizlalják a költségvetést. „Az üzemanyagok termelése és forgalmazása után fizetendő adó és jövedéki adó a felelős Romániában a végső fogyasztó által fizetett ár jelentős részéért. (…) Nem kevesebb, mint a benzinért fizetett összeg 39 százaléka, a gázolaj esetében pedig 36 százaléka befolyik az állami költségvetésbe áfa és jövedéki adó formájában” – olvasható a kolozsvári és bukaresti egyetemi oktató közgazdászok által készített, Elhibázott politikák drágítják az életünket című tanulmányban. Az ebben szereplő arányok az április végi árakra érvényesek, számottevő mértékben azonban nem változtak.

Ebből az következik, hogy a gázolaj 9,22 lejes árából kb. 3,3 lej az adó, vagyis adómentesen 6 lejnél is kevesebbe kerülne. A benzin esetében a 8,65 lejes árból 3,37 lejt tesz ki az adó, adómentesen tehát csak 5,28 lej volna egy liter.

Romániában az éves üzemanyag-fogyasztás 7 millió tonna körül van, aminek kb. a háromnegyede gázolaj. Ha az egyszerűség kedvéért 1,77 lejes átlagos jövedéki adóval számolunk, akkor azt kapjuk, hogy idén közel 12,4 milliárd lej folyik majd be az államkasszába az üzemanyagok jövedéki adójának formájában. Ha július 1-től a kormány felére csökkentené azt, akkor közel 4 milliárd lejtől esne el a központi költségvetés, ha pedig 0 százalékra vinné le, akkor 8 milliárd körüli összegtől.

A valóságban a kiesés még nagyobb volna, mivel az áfát arra az árra számolják, amiben már benne van a jövedéki adó, tehát ennek a csökkentése lefelé húzná az áfabevételeket is. Ha 9 lejes literenkénti átlagárral számolunk, és feltételezzük, hogy ez nem fog változni az év végéig, akkor július 1. és december 31. között az állam 5 milliárd lejt meghaladó bevételre fog szert tenni az üzemanyagok áfájának formájában.

Koalíciós vitát szült a PSD kezdeményezése 

Azt is megírtuk korábban, hogy koalíciós vitává fajult az a nézetkülönbség, amely a két nagyobbik kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között bontakozott ki a szocdemek progresszív adózási rendszer bevezetésére és az üzemanyagárak szabályozására vonatkozó javaslatai miatt. A liberálisok ugyanis sorozatosan elutasítják a populista, ám a többségi társadalom által elvárt intézkedéseket, amire a szociáldemokrata pártelnök – nem elhanyagolható módon a politikai tőkekovácsolás reményében – újból és újból ráerősít.

Marcel Ciolacu, a PSD elnöke a múlt heti árkompenzációt megelőzően még dühösen reagált azokra a liberális nyilatkozatokra, amelyek a szociáldemokraták javaslatainak életszerűtlenségét hangsúlyozzák. Ciolacu elégedetlen a liberálisok „ellentámadásaival” és „üzeneteivel” az adótörvénykönyv módosításának elutasításával kapcsolatban. A pártelnök azt mondta, „elege van”, és ha a PNL a szocdemekénél jobb megoldásokkal tud előállni, akkor „sok sikert kíván nekik”.

Marcel Ciolacu a progresszív adóztatás mellett érvelt (vagyis: a kisebb keresetűek kevesebbet, a nagyobb fizetéssel rendelkezők pedig többet adózzanak az államkasszába), miközben azt állította, hogy „nem folytathatjuk tovább” a „64 milliárdos” adókivételt, és beszélt az üzemanyagárak felső határa megállapításának szükségességéről is.

„Elegem van, nem vagyok szolgálatban lévő tűzoltó. Két katasztrofális jobboldali kormány után voltam tűzoltó. (...) Elegem van minden vitából, abból, hogy mindenféle emberek jönnek és elmondják a véleményüket, miután tönkretették Romániát, és elmondják, hogy mi történik és hogyan teremtenek fényes jövőt, és hogy mennyire jó az egységes kvóta” – mondta Ciolacu.