Ezért ódzkodik a kormány az árszabályozástól: adómentesen 6 lejbe sem kerülne 1 liter üzemanyag
A jelenlegi üzemanyagárak mellett egy év alatt 20 milliárd lejnél is több folyik be az államkasszába áfa és jövedéki adó formájában.
Ha csak kismértékben is, de pár napig csökkent az üzemanyagok ára a hazai bezinkutaknál, utána azonban ismét növekedésnek indult. Június 14-én Nagyváradon 9,12 lej volt a legolcsóbb gázolaj, a Petromnál 9,18 lej volt az ár, többi kútnál pedig 9,24 lejt kellett fizetni egy literért.
Június 21-én a Versenyhivatal árösszehasonlító portálja szerint a legolcsóbb gázolaj már 9,19 lejbe került, a Petrom 9,22 lejre drágított, a többi nagy kőolajipari társaság kútjainál pedig 9,28 lej volt az ár.
Az Európai Unió tagállamainak többségében jelenleg hatóságilag szabályozva van az üzemanyagok ára, legutóbb Horvátország jelentette be, hogy befagyasztja az árakat. A Ciucă-kabinet egyelőre dacol a fokozódó társadalmi nyomással, a kormány tagjai leginkább hallgatnak, esetleg mellébeszélnek, ha az árak hatósági szabályozása kerül szóba.
39 százaléknyi adó
Ez nem véletlen, az államnak ugyanis tetemes bevételei származnak az üzemanyag forgalmazásból, az aktuális csillagászati árak pedig még inkább hizlalják a költségvetést. „Az üzemanyagok termelése és forgalmazása után fizetendő adó és jövedéki adó a felelős Romániában a végső fogyasztó által fizetett ár jelentős részéért. (…) Nem kevesebb, mint a benzinért fizetett összeg 39 százaléka, a gázolaj esetében pedig 36 százaléka befolyik az állami költségvetésbe áfa és jövedéki adó formájában” – olvasható a kolozsvári és bukaresti egyetemi oktató közgazdászok által készített, Elhibázott politikák drágítják az életünket című tanulmányban. Az ebben szereplő arányok az április végi árakra érvényesek, számottevő mértékben azonban nem változtak.
Ebből az következik, hogy a gázolaj 9,22 lejes árából kb. 3,3 lej az adó, vagyis adómentesen 6 lejnél is kevesebbe kerülne. A benzin esetében a 8,65 lejes árból 3,37 lejt tesz ki az adó, adómentesen tehát csak 5,28 lej volna egy liter.
Kapcsolódó
A legtöbb uniós tagállam a jövedéki adó csökkentésével próbálja meg kordában tartani az üzemanyagok árát. Ez kifejezetten hatékony árszabályozó módszer lehet, a jövedéki adó ugyanis magas százalékkal van jelen a fogyasztói árban. Az áfától eltérően a jövedéki adó értéke fix összeg, jelenleg literenként 1,89 lej a benzin és 1,73 lej a dízel esetében.
Ez azt jelenti, hogy ha a kormány ideiglenesen jövedéki adómentessé tenné a benzint, akkor 8,63 lej helyett 7 lejnél kevesebbet kellene fizetni egy literért. A legolcsóbb gázolaj esetében az ár 9,19 lejről 7,46 lejre csökkenne. A jövedéki adónak a megfelezése is érezhető, 0,945, illetve 0,865 lejes árcsökkenéshez vezetne.
Nagyobb ár, több áfabevétel
Romániában az éves üzemanyag-fogyasztás 7 millió tonna körül van, aminek kb. a háromnegyede gázolaj. Ha az egyszerűség kedvéért 1,77 lejes átlagos jövedéki adóval számolunk, akkor azt kapjuk, hogy idén közel 12,4 milliárd lej folyik majd be az államkasszába az üzemanyagok jövedéki adójának formájában. Ha július 1-től a kormány felére csökkentené azt, akkor közel 4 milliárd lejtől esne el a központi költségvetés, ha pedig 0 százalékra vinné le, akkor 8 milliárd körüli összegtől.
A valóságban a kiesés még nagyobb volna, mivel az áfát arra az árra számolják, amiben már benne van a jövedéki adó, tehát ennek a csökkentése lefelé húzná az áfabevételeket is. Ha 9 lejes literenkénti átlagárral számolunk, és feltételezzük, hogy ez nem fog változni az év végéig, akkor július 1. és december 31. között az állam 5 milliárd lejt meghaladó bevételre fog szert tenni az üzemanyagok áfájának formájában.
Lengyelországban az üzemanyagok áfáját 0 százalékra csökkentették. Amennyiben a bukaresti kormány követné a varsói példát, az minimum 5 milliárd lejes bevételkiesést jelentene, amit valószínűleg csak hitelből lehetne pótolni. A kabinet hezitálása tehát már csak azért is érthető, hogy az energiaár befagyasztásának költségeit is nehezen tudja fedezni, a közelmúltban még milliárdokkal tartozott a szolgáltatóknak.
A Ciucă-kabinet tehát egyelőre a költségvetés stabilitását tekinti prioritásnak, azonban nem kizárt, hogy ez változni fog, a PSD ugyanis az árszabályozást szorgalmazza. Meglehet, csak idő kérdése, hogy a PNL is alárendelje a makroökonómiai megfontolásokat a választói elvárásoknak való megfelelés kényszerének.
CSAK SAJÁT