Adóemelés – Románia olyan, mint a csont és bőr tehén, amelyiket hiába fejik, már képtelen tejet adni
Románia jelenleg olyan, mint egy csont és bőr tehén, amit újra és újra meg akarunk fejni, de lassan képtelen lesz tejet adni – fogalmazott a költségvetésről és a jövő évtől esedékes adóemelésekről Miklós Zoltán közgazdász. A Kovászna megyei parlamenti képviselővel sorra vettük azokat a legfontosabb adóügyi változásokat, amelyekkel szembe kell néznünk 2023. január elsejétől, és arra is fényt derítettünk, miért éppen ezekhez a pénzügyi intézkedésekhez folyamodik a kormány.
Miklós Zoltán szerint a tervezett adóügyi intézkedések inkább kiigazítások és különböző eddigi kedvezmények mérséklése, mintsem a becsületes munka további megadóztatása. A közgazdász szakember szerint az országnak szüksége van további bevételekre, amelyekből fedezni tudja például a szociális kiadásokat, miközben egy sor olyan „kiskaput” zár be, amelyet eddig sokan kihasználtak. A bizonyos ágazatok esetében várható adó- és áfaemelést, illetve a kisvállalkozásokat érintő módosításokat ráadásul számos európai szakmai szervezet is szorgalmazta, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Programban (PNRR) is szerepelnek olyan vállalások az ország részéről, amelyek kifejezetten erre vonatkoznak.
A csont és bőr tehén esete
„Egyrészt azért van erre szükség, mert az elmúlt két év költségei leterhelték az államkasszát. Előbb a koronavírus-járvány, majd pedig az energiaválság miatt az államnak óriási erőfeszítés, hogy azokat a védelmi mechanizmusokat életbe léptesse, amivel meg tudja védeni azokat a társadalmi kategóriákat, sok esetben kis és közepes vállalkozásokat is, amelyeknek valóban segítségre van szükségük”, magyarázta Miklós Zoltán az adó- és áfaemelés fő okát. Szerinte a román állam most olyan, mint „egy csont és bőr tehén, amit újra meg akarunk fejni, de lassan már nincs miből tejet adjon”.
Hozzátette: azt, hogy állam pénzhez jusson, elsősorban nem adóemeléssel kell elérni, „hiszen a román állam viszonylag nehezen hajtja be a kintlévőségeit, elsősorban az áfa jellegű bevételeit”, amelyek esetében 33–34 százalékos hiánnyal lehet számolni. Ilyen körülmények között „ez kellene legyen, illetve ez is az elsőrendű cél, hogy javítsák az adóbehajtást” – fogalmazott Miklós Zoltán. Szerinte ennek érdekében számos „dicséretes” program elindult, külön kiemelve az elektronikus számlázási rendszer bevezetését a magas adókockázatú termékkategóriák esetében.
Az adó- és áfaemelést egyébként számtalan ajánlás megfogalmazta, illetve a PNRR-s vállalás is arra kötelezi az országot, hogy kedvezményekre lehetőséget adó számos kiskaput bezárjon. „Ha megnézzük a Nemzetközi Valutaalapnak, a Világbanknak, az Európai Bizottságnak az ajánlásait, mindenhol fel vannak sorolva ezek az áfacsökkentések, illetve az, hogy a mikro vállalkozásokat nagyon sokan adóoptimalizálási eszközként használják” – közölte a képviselő. Hozzátette, PNRR-s vállalás az is, hogy a mikro cégek rendszerét átalakítsák 2022 végéig, tehát egyébként is meg kellett volna hozni olyan döntéseket, amelyek szigorítják ezeknek a működését. 2025 harmadik negyedévéig pedig arról is dönteni kellett volna, hogy az építőiparban, mezőgazdaságban vagy élelmiszeriparban dolgozók esetében fokozatosan kivezessenek különböző adókedvezményeket.
Miklós Zoltán elmondta: elvárás az országgal szemben, hogy 2025 végére a fiskális jellegű bevételeit GDP-arányosan 2,5 százalékponttal növelnie kell, és az is, hogy 2026 június végéig a be nem fizetett áfa miatt keletkezett hiányt 5 százalékkal csökkente. Ennek a hiánynak a kiszámolásába egyébként beletartozik az is, ami keletkezik például az 5 és a 19 százalékos áfakulcs különbségéből. „Amikor az áfabevételek kiszámolásáról beszélünk, akkor a 19 százalékos áfa szintjéhez viszonyítunk, így amikor egy 5 vagy 9 százalékos áfájú termékről van szó, akkor a 19 százalékig terjedő különbség is beleszámít a hiányba” – magyarázta kérésünkre a szakember.
Románia még nincs felkészülve a progresszív adózásra
A közgazdász aláhúzta: a koalícióban voltak olyan témák is, amelyekben nem sikerült megállapodniuk, egyik ilyen volt a progresszív adózási rendszer bevezetése, amit a Szociáldemokrata Párt (PSD) javasolt. Miklós Zoltán szerint az állami adóhatóság technikailag sincsen felkészülve egy ilyen rendszer bevezetésére, hiszen az az adónemek, a különböző adók globalizálását feltételezi.
„Nem tartunk mi még ott, hogy az adófizető polgár személyi számára rákeresve az adóhatóságnál egy kattintásra legyen az, hogy az illető személynek milyen jövedelmei vannak a fizetéséből, osztalékból, mezőgazdaságból, ingatlan-bérbeadásból. Ezeket előbb mind egy helyre kellene pakolni, majd biztosítani kell az adóelírás lehetőségét, azután pedig progresszív adózásnak alávetni” – magyarázta a képviselő. Ezt a javaslatot sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL), sem az RMDSZ nem támogatta.
Az RMDSZ kezdeményezése volt a nagyvállalatok számára a szolidaritási adó bevezetése, amelyet a 100 millió euró értéket meghaladó áruforgalmat bonyolító cégekre vetettek volna ki. Ezt a PNL utasította el, magyarázta Miklós Zoltán, ők ugyanis azt mondták, „ez egy rossz üzenet lenne a vállalkozói szféra, a befektetők számára”.
Kapcsolódó
Az RMDSZ parlamenti képviselőjének az volt a javaslata, hogy leltározzák fel, melyek azok a tevékenységi területek, amelyek az elmúlt két évben nettó haszonélvezők voltak, „brutális meglepetésszerű profitra tettek szert. Ilyenek a magán egészségügyi szolgáltatásokat biztosítók, a futár cégek, az energia- és az üzemanyag szektor, és tőlük kérjünk egy nagyobb fajta terhet annak érdekében, hogy államnak legyen forrása arra, hogy azoknak segítsen, akik viszont az elmúlt két évben támogatásra szorultak” – fogalmazott a képviselő. Közölte, a liberálisok nem támogatták ezt a kezdeményezést sem, így nem volt meg a többség ahhoz, hogy ez is bekerüljön a csomagba.
Jelentős a változás a kisvállalkozások számára
A kisvállalkozások esetében olyan jellegű kedvezményeket módosít a kormány, amelyek miatt nagyon sokan csupán adóoptimalizálás miatt használták ezeket a cégeket. Miklós Zoltán tudatta, több tízezer egyéni munkaszerződés szűnt meg abból a meggondolásból, hogy „miért fizessen valaki 41,5 százalék adót és járulékot alkalmazottanként, amikor csinálhat egy kisvállalkozást és a munkabérét leszámlázhatja”, így pedig mindössze 8, rosszabb esetben pedig 6 százalék adót fizet be.
A parlamenti képviselő közölte, ilyen meggondolásból „nyúlnak bele picit a mikro cégek adózásába”. Egyik változtatás, hogy a mikro vállalkozások eddigi 1 millió eurós összárbevételének plafonját lecsökkentik 500 ezer euróra. A parlamenti képviselő szerint ez azt jelenti, hogy a jelenleg bejegyzett nagyjából 690 ezer mikro vállalkozás közül mintegy 16 ezernek, tehát kevesebb, mint 3 százalékának van 500 ezer és 1 millió euró közötti bevétele.
Kötelező lesz a legalább egy alkalmazott
A mikro vállalkozások közel felének jelenleg nincsen egyetlen alkalmazottja sem, tette hozzá a közgazdász, ezért változtatnak: januártól minden ilyen típusú vállalkozásnak legalább egy főállású alkalmazottal kell rendelkeznie. Ez azt is jelenti, hogy az eddigi 3 százalékos adótípus a mikro cégek esetében megszűnik. Ezt abban az esetben fizették eddig, ha nem volt alkalmazottjuk, ha volt, akkor az adókulcs 1 százalékos volt, ez egyébként ezután is ennyi marad. „Ha valaki úgy akar tevékenykedni, hogy ne legyen egy alkalmazottja sem, akkor erre engedélyezett magánszemélyként (PFA) lehetősége van” – hívta fel a figyelmet Miklós Zoltán.
Ugyancsak ennek a vállalkozási formának egy újabb működési szabálymódosítása az, hogy a következőkben megszabják, egy személy hány mikro cégben lehet részvényes. Megtudtuk, vannak ugyanis olyan feltérképezett esetek, amikor egyes vállalkozók elosztják a munkát a különböző cégeik között csak azért, hogy az éves árbevételük ne haladja meg az egymillió eurót, ezáltal pedig jelentős mértékű adót nem fizetnek be az államkasszába, holott normális esetben ez a kötelességük volna. Hozzátette: a tervezett módosítás szerint ha valakinek például húsz ilyen cége van, ezután mindössze háromban adózhat mikro vállalkozóként, a többi 17-ben profitadót is kell majd fizetnie.
„Ezek azok a főbb változások, amelyek a mikro vállalkozások esetében várhatók és nem feltétlenül azért, mert ezt a koalíció így akarta, hanem azért, mert ezek PNRR-s elvárások és különböző nemzetközi szervezetek részéről kibocsátott ajánlások is egyidőben” – fogalmazott a Maszol kérdésére a parlamenti képviselő.
Az engedélyezett magánszemélyek (persoană fizică autorizată, PFA) esetében eddig kétféle adózási mód volt eddig: a normatív (ami egy azonos összegű adó a minimálbér szintjén számolva) az éves 100 ezer eurós bevételhatár alatt volt lehetséges. A kormányhatározat tervezete szerint ez a plafonérték 25 ezer euróra mérséklődik, tehát csak az fog tudni „fixen adózni”, akinek legfeljebb évi 25 ezer eurós alapjövedelme származik a vállalkozásából. E fölött reális nyilvántartást kell vezetnie és a határértéken felüli összegre profitadót kell fizetnie – hívta fel a figyelmet Miklós Zoltán.
„Rendes adót” vetnek ki a nyereményekre is
A 40 százalékos szerencsejáték-adó bevezetéséről a parlamenti képviselő a Maszolnak elmonda: „Nagyon furcsa volt számomra az, hogy a 66 750 lej alatti nyeremények esetében a személyi jövedelemadó csupán 1 százalék. Olyan körülmények között, hogy a becsületes munkának az adóvonzata, ha csak a személyi jövedelemadóról beszélünk, akkor 10 százalék, az egyéb adókkal és járulékokkal együtt pedig 41,5 százalék. Nincs az rendben, hogy a becsületes munkát rendesen megadóztatjuk, a szerencsejáték-nyereményt pedig 1 százalékkal.”
Hozzátette, ő egy sokkal erőteljesebb adóztatást is támogatott volna, de ennek eredményeképpen került be, hogy ezentúl három új küszöböt határoznak meg: 10 százalékos adókulcsot alkalmaznak 3 ezer lejes nyereményig, 20 százalékost 3 és 10 ezer lej között, és 40 százalékos lesz az adókulcs 10 ezer lej fölötti nyereményösszegek esetében.
Miklós Zoltán kifejtette: nemcsak a magánszemélyeket, a cégeket is nagyobb mértékben megadóztatják. A működtetők esetében „van egy rakás fix illeték”, ami a különböző játékasztalok és a gépek engedélyeztetésével jár, ezeknek is várható egy 40 százalékos emelése.
Fokozatosan kivezetik az adómentességet
Az élelmiszer- és építőiparban, illetve a mezőgazdaságban egyrészt létezik az ágazati minimálbér, illetve ezekben a szektorokban a munkavállalók nem fizetnek adót és egészségügyi biztosítást a fizetésükből – emlékeztett Miklós Zoltán. Ezen némileg változtatnak, plafonértéket vezetnek be azért, hogy ne lehessen korlátlanul adómentes jövedelemre szert tenni egyik kedvezményezett ágazatban sem.
A kormányhatározat tervezete azonban nem a hétköznapi munkásokat érinti, hanem a vezető beosztású, nagy jövedelemmel rendelkező munkavállalókat, magyarázta a parlamenti képviselő. Miklós Zoltán ismertette: a személyi jövedelemadó és az egészségügyi biztosítás kifizetése alóli mentesség eddig bruttó 30 ezer lejes jövedelemhatárig járt, ezt a küszöbértéket mérsékelnék 10 ezer lejre. „E szerint, például ha egy élelmiszeripari mérnöknek van egy bruttó 15 ezer lejes fizetése, akkor 10 ezer lejig adó- és egészségügyijárulék-mentes lesz, viszont ami meghaladja a 10 ezer lejt, arra már kell majd adót és egészségbiztosítást is fizetnie”, magyarázta a képviselő.
Nem a munkásokat sarcolják meg, csak a kiskapukat zárják be
„Kiskapukat zárunk, kedvezményeket törlünk el és azzal, hogy ezt most meglépjük, a PNRR-s vállalásaink egy részét is abszolváljuk” – összegezte Miklós Zoltán. Elmondása szerint az adóváltozások révén mintegy 13,5 milliárd lejes éves pluszt jelent az államháztartásnak, ami a GDP 1 százalékát jelenti.
„Újabb 1 százalék kellene jöjjön a hatékonyabb adóbehajtásból, és így talán felszusszanhatnánk, létrejöhetne egy olyan mozgástér, amit arra lehetne használni, hogy beavatkozzunk, például nem tudjuk, az energiaárakkal mi fog történni 2023 márciusától (addig a hatályos kormányrendelet plafonálja az árakat), az üzemanyagárak esetében ez a kismértékű segítség is pénzbe kerül, és nem tudhatjuk, ebben a bizonytalan periódusban milyen jellegű beavatkozásokra lesz szükség az állam részéről” – mondta el zárásképp a parlamenti képviselő.
(Nyitókép forrása: Pixabay)
CSAK SAJÁT
_(1)_(2).jpg)
