Románia jelenleg olyan, mint egy csont és bőr tehén, amit újra és újra meg akarunk fejni, de lassan képtelen lesz tejet adni – fogalmazott a költségvetésről és a jövő évtől esedékes adóemelésekről Miklós Zoltán közgazdász. A Kovászna megyei parlamenti képviselővel sorra vettük azokat a legfontosabb adóügyi változásokat, amelyekkel szembe kell néznünk 2023. január elsejétől, és arra is fényt derítettünk, miért éppen ezekhez a pénzügyi intézkedésekhez folyamodik a kormány.

Miklós Zoltán szerint a tervezett adóügyi intézkedések inkább kiigazítások és különböző eddigi kedvezmények mérséklése, mintsem a becsületes munka további megadóztatása. A közgazdász szakember szerint az országnak szüksége van további bevételekre, amelyekből fedezni tudja például a szociális kiadásokat, miközben egy sor olyan „kiskaput” zár be, amelyet eddig sokan kihasználtak. A bizonyos ágazatok esetében várható adó- és áfaemelést, illetve a kisvállalkozásokat érintő módosításokat ráadásul számos európai szakmai szervezet is szorgalmazta, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Programban (PNRR) is szerepelnek olyan vállalások az ország részéről, amelyek kifejezetten erre vonatkoznak.

A csont és bőr tehén esete

„Egyrészt azért van erre szükség, mert az elmúlt két év költségei leterhelték az államkasszát. Előbb a koronavírus-járvány, majd pedig az energiaválság miatt az államnak óriási erőfeszítés, hogy azokat a védelmi mechanizmusokat életbe léptesse, amivel meg tudja védeni azokat a társadalmi kategóriákat, sok esetben kis és közepes vállalkozásokat is, amelyeknek valóban segítségre van szükségük”, magyarázta Miklós Zoltán az adó- és áfaemelés fő okát. Szerinte a román állam most olyan, mint „egy csont és bőr tehén, amit újra meg akarunk fejni, de lassan már nincs miből tejet adjon”.

Hozzátette: azt, hogy állam pénzhez jusson, elsősorban nem adóemeléssel kell elérni, „hiszen a román állam viszonylag nehezen hajtja be a kintlévőségeit, elsősorban az áfa jellegű bevételeit”, amelyek esetében 33–34 százalékos hiánnyal lehet számolni. Ilyen körülmények között „ez kellene legyen, illetve ez is az elsőrendű cél, hogy javítsák az adóbehajtást” – fogalmazott Miklós Zoltán. Szerinte ennek érdekében számos „dicséretes” program elindult, külön kiemelve az elektronikus számlázási rendszer bevezetését a magas adókockázatú termékkategóriák esetében.

Az adó- és áfaemelést egyébként számtalan ajánlás megfogalmazta, illetve a PNRR-s vállalás is arra kötelezi az országot, hogy kedvezményekre lehetőséget adó számos kiskaput bezárjon. „Ha megnézzük a Nemzetközi Valutaalapnak, a Világbanknak, az Európai Bizottságnak az ajánlásait, mindenhol fel vannak sorolva ezek az áfacsökkentések, illetve az, hogy a mikro vállalkozásokat nagyon sokan adóoptimalizálási eszközként használják” – közölte a képviselő. Hozzátette, PNRR-s vállalás az is, hogy a mikro cégek rendszerét átalakítsák 2022 végéig, tehát egyébként is meg kellett volna hozni olyan döntéseket, amelyek szigorítják ezeknek a működését. 2025 harmadik negyedévéig pedig arról is dönteni kellett volna, hogy az építőiparban, mezőgazdaságban vagy élelmiszeriparban dolgozók esetében fokozatosan kivezessenek különböző adókedvezményeket.

Miklós Zoltán elmondta: elvárás az országgal szemben, hogy 2025 végére a fiskális jellegű bevételeit GDP-arányosan 2,5 százalékponttal növelnie kell, és az is, hogy 2026 június végéig a be nem fizetett áfa miatt keletkezett hiányt 5 százalékkal csökkente. Ennek a hiánynak a kiszámolásába egyébként  beletartozik az is, ami keletkezik például az 5 és a 19 százalékos áfakulcs különbségéből. „Amikor az áfabevételek kiszámolásáról beszélünk, akkor a 19 százalékos áfa szintjéhez viszonyítunk, így amikor egy 5 vagy 9 százalékos áfájú termékről van szó, akkor a 19 százalékig terjedő különbség is beleszámít a hiányba” – magyarázta kérésünkre a szakember.

Románia még nincs felkészülve a progresszív adózásra

A közgazdász aláhúzta: a koalícióban voltak olyan témák is, amelyekben nem sikerült megállapodniuk, egyik ilyen volt a progresszív adózási rendszer bevezetése, amit a Szociáldemokrata Párt (PSD) javasolt. Miklós Zoltán szerint az állami adóhatóság technikailag sincsen felkészülve egy ilyen rendszer bevezetésére, hiszen az az adónemek, a különböző adók globalizálását feltételezi.

„Nem tartunk mi még ott, hogy az adófizető polgár személyi számára rákeresve az adóhatóságnál egy kattintásra legyen az, hogy az illető személynek milyen jövedelmei vannak a fizetéséből, osztalékból, mezőgazdaságból, ingatlan-bérbeadásból. Ezeket előbb mind egy helyre kellene pakolni, majd biztosítani kell az adóelírás lehetőségét, azután pedig progresszív adózásnak alávetni” – magyarázta a képviselő. Ezt a javaslatot sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL), sem az RMDSZ nem támogatta.

Az RMDSZ kezdeményezése volt a nagyvállalatok számára a szolidaritási adó bevezetése, amelyet a 100 millió euró értéket meghaladó áruforgalmat bonyolító cégekre vetettek volna ki. Ezt a PNL utasította el, magyarázta Miklós Zoltán, ők ugyanis azt mondták, „ez egy rossz üzenet lenne a vállalkozói szféra, a befektetők számára”.

Kapcsolódó

800 millió lejes pluszbevételt hozna idén az osztalék adókulcsának megemelése

Az osztalék után fizetendő adó mértékét 5 százalékról 8 százalékra emelné a kormány.

adó adóemelés adórendszer

Az RMDSZ parlamenti képviselőjének az volt a javaslata, hogy leltározzák fel, melyek azok a tevékenységi területek, amelyek az elmúlt két évben nettó haszonélvezők voltak, „brutális meglepetésszerű profitra tettek szert. Ilyenek a magán egészségügyi szolgáltatásokat biztosítók, a futár cégek, az energia- és az üzemanyag szektor, és tőlük kérjünk egy nagyobb fajta terhet annak érdekében, hogy államnak legyen forrása arra, hogy azoknak segítsen, akik viszont az elmúlt két évben támogatásra szorultak” – fogalmazott a képviselő. Közölte, a liberálisok nem támogatták ezt a kezdeményezést sem, így nem volt meg a többség ahhoz, hogy ez is bekerüljön a csomagba.

Jelentős a változás a kisvállalkozások számára

A kisvállalkozások esetében olyan jellegű kedvezményeket módosít a kormány, amelyek miatt nagyon sokan csupán adóoptimalizálás miatt használták ezeket a cégeket. Miklós Zoltán tudatta, több tízezer egyéni munkaszerződés szűnt meg abból a meggondolásból, hogy „miért fizessen valaki 41,5 százalék adót és járulékot alkalmazottanként, amikor csinálhat egy kisvállalkozást és a munkabérét leszámlázhatja”, így pedig mindössze 8, rosszabb esetben pedig 6 százalék adót fizet be.

A parlamenti képviselő közölte, ilyen meggondolásból „nyúlnak bele picit a mikro cégek adózásába”. Egyik változtatás, hogy a mikro vállalkozások eddigi 1 millió eurós összárbevételének plafonját lecsökkentik 500 ezer euróra. A parlamenti képviselő szerint ez azt jelenti, hogy a jelenleg bejegyzett nagyjából 690 ezer mikro vállalkozás közül mintegy 16 ezernek, tehát kevesebb, mint 3 százalékának van 500 ezer és 1 millió euró közötti bevétele.

Kötelező lesz a legalább egy alkalmazott

A mikro vállalkozások közel felének jelenleg nincsen egyetlen alkalmazottja sem, tette hozzá a közgazdász, ezért változtatnak: januártól minden ilyen típusú vállalkozásnak legalább egy főállású alkalmazottal kell rendelkeznie. Ez azt is jelenti, hogy az eddigi 3 százalékos adótípus a mikro cégek esetében megszűnik. Ezt abban az esetben fizették eddig, ha nem volt alkalmazottjuk, ha volt, akkor az adókulcs 1 százalékos volt, ez egyébként ezután is ennyi marad. „Ha valaki úgy akar tevékenykedni, hogy ne legyen egy alkalmazottja sem, akkor erre engedélyezett magánszemélyként (PFA) lehetősége van” – hívta fel a figyelmet Miklós Zoltán.

Ugyancsak ennek a vállalkozási formának egy újabb működési szabálymódosítása az, hogy a következőkben megszabják, egy személy hány mikro cégben lehet részvényes. Megtudtuk, vannak ugyanis olyan feltérképezett esetek, amikor egyes vállalkozók elosztják a munkát a különböző cégeik között csak azért, hogy az éves árbevételük ne haladja meg az egymillió eurót, ezáltal pedig jelentős mértékű adót nem fizetnek be az államkasszába, holott normális esetben ez a kötelességük volna. Hozzátette: a tervezett módosítás szerint ha valakinek például húsz ilyen cége van, ezután mindössze háromban adózhat mikro vállalkozóként, a többi 17-ben profitadót is kell majd fizetnie.

„Ezek azok a főbb változások, amelyek a mikro vállalkozások esetében várhatók és nem feltétlenül azért, mert ezt a koalíció így akarta, hanem azért, mert ezek PNRR-s elvárások és különböző nemzetközi szervezetek részéről kibocsátott ajánlások is egyidőben” – fogalmazott a Maszol kérdésére a parlamenti képviselő.

Az engedélyezett magánszemélyek (persoană fizică autorizată, PFA) esetében eddig kétféle adózási mód volt eddig: a normatív (ami egy azonos összegű adó a minimálbér szintjén számolva) az éves 100 ezer eurós bevételhatár alatt volt lehetséges. A kormányhatározat tervezete szerint ez a plafonérték 25 ezer euróra mérséklődik, tehát csak az fog tudni „fixen adózni”, akinek legfeljebb évi 25 ezer eurós alapjövedelme származik a vállalkozásából. E fölött reális nyilvántartást kell vezetnie és a határértéken felüli összegre profitadót kell fizetnie – hívta fel a figyelmet Miklós Zoltán.

„Rendes adót” vetnek ki a nyereményekre is

A 40 százalékos szerencsejáték-adó bevezetéséről a parlamenti képviselő a Maszolnak elmonda: „Nagyon furcsa volt számomra az, hogy a 66 750 lej alatti nyeremények esetében a személyi jövedelemadó csupán 1 százalék. Olyan körülmények között, hogy a becsületes munkának az adóvonzata, ha csak a személyi jövedelemadóról beszélünk, akkor 10 százalék, az egyéb adókkal és járulékokkal együtt pedig 41,5 százalék. Nincs az rendben, hogy a becsületes munkát rendesen megadóztatjuk, a szerencsejáték-nyereményt pedig 1 százalékkal.”

Hozzátette, ő egy sokkal erőteljesebb adóztatást is támogatott volna, de ennek eredményeképpen került be, hogy ezentúl három új küszöböt határoznak meg: 10 százalékos adókulcsot alkalmaznak 3 ezer lejes nyereményig, 20 százalékost 3 és 10 ezer lej között, és 40 százalékos lesz az adókulcs 10 ezer lej fölötti nyereményösszegek esetében.

Miklós Zoltán kifejtette: nemcsak a magánszemélyeket, a cégeket is nagyobb mértékben megadóztatják. A működtetők esetében „van egy rakás fix illeték”, ami a különböző játékasztalok és a gépek engedélyeztetésével jár, ezeknek is várható egy 40 százalékos emelése.

Fokozatosan kivezetik az adómentességet

Az élelmiszer- és építőiparban, illetve a mezőgazdaságban egyrészt létezik az ágazati minimálbér, illetve ezekben a szektorokban a munkavállalók nem fizetnek adót és egészségügyi biztosítást a fizetésükből – emlékeztett Miklós Zoltán. Ezen némileg változtatnak, plafonértéket vezetnek be azért, hogy ne lehessen korlátlanul adómentes jövedelemre szert tenni egyik kedvezményezett ágazatban sem.

Kapcsolódó

Kiszivárgott tervek: áfa- és adóemelést tervez jövőre a kormány?

Nicolae Ciucă miniszterelnök hétfőn elküldte a liberális (PNL) frakciónak azokat a költségvetési intézkedéseket, amelyeket a kormány 2023. január 1-jétől léptetne életbe.

költségvetési hiány üzemanyagár hatósági ár adórendszer progresszív adózás Nicolae Ciucă

A kormányhatározat tervezete azonban nem a hétköznapi munkásokat érinti, hanem a vezető beosztású, nagy jövedelemmel rendelkező munkavállalókat, magyarázta a parlamenti képviselő. Miklós Zoltán ismertette: a személyi jövedelemadó és az egészségügyi biztosítás kifizetése alóli mentesség eddig bruttó 30 ezer lejes jövedelemhatárig járt, ezt a küszöbértéket mérsékelnék 10 ezer lejre. „E szerint, például ha egy élelmiszeripari mérnöknek van egy bruttó 15 ezer lejes fizetése, akkor 10 ezer lejig adó- és egészségügyijárulék-mentes lesz, viszont ami meghaladja a 10 ezer lejt, arra már kell majd adót és egészségbiztosítást is fizetnie”, magyarázta a képviselő.

Nem a munkásokat sarcolják meg, csak a kiskapukat zárják be

„Kiskapukat zárunk, kedvezményeket törlünk el és azzal, hogy ezt most meglépjük, a PNRR-s vállalásaink egy részét is abszolváljuk” – összegezte Miklós Zoltán. Elmondása szerint az adóváltozások révén mintegy 13,5 milliárd lejes éves pluszt jelent az államháztartásnak, ami a GDP 1 százalékát jelenti.

„Újabb 1 százalék kellene jöjjön a hatékonyabb adóbehajtásból, és így talán felszusszanhatnánk, létrejöhetne egy olyan mozgástér, amit arra lehetne használni, hogy beavatkozzunk, például nem tudjuk, az energiaárakkal mi fog történni 2023 márciusától (addig a hatályos kormányrendelet plafonálja az árakat), az üzemanyagárak esetében ez a kismértékű segítség is pénzbe kerül, és nem tudhatjuk, ebben a bizonytalan periódusban milyen jellegű beavatkozásokra lesz szükség az állam részéről” – mondta el zárásképp a parlamenti képviselő.

(Nyitókép forrása: Pixabay)