„Percepció és valóság ebben az esetben nem azonos” – kommentálta a Maszol.ro kérdésére Miklós Zoltán közgazdász, parlamenti képviselő a Transparency International legutóbbi jelentését, amely szerint Románia az Európai Unió harmadik legkorruptabb országa. A képviselőház költségvetési bizottságának tagja úgy vélte: a romániai nyilvánosságban folyamatosan jelen van a korrupció, ezért is „sokkal erősebb ez a percepció, mint máshol”, viszont az ország elmaradottságának számos más oka van. Ilyen szempontból nagyon fontos a helyreállítási alap, hiszen egyfajta országprojekt szerepet tölt be, másrészt pedig jelentős beruházásokra biztosít pénzt, ráadásul úgy, hogy párhuzamosan – a források lehívásának előfeltételeként – „nagyon komoly reformokat kell végrehajtani”.

„Percepció és valóság ebben az esetben nem azonos” – kommentálta Miklós Zoltán közgazdász, parlamenti képviselő a Transparency International legutóbbi jelentését, amely szerint Románia a harmadik legkorruptabb országa az Európai Uniónak.

A politikus egyetértett azzal, hogy mivel ez egy percepciós index, az objektív valóság lehet ettől nagyon eltérő. Hangsúlyozta: nagyon nehéz mérni a korrupció mértékét, hiszen a kenőpénzt nem lehet számszerűsíteni, és a vádemelések számából is nagyon nehéz következtetéseket levonni, ha – mint az elmúlt évek erőteljes korrupcióellenes harca ürügyén sokszor – mondvacsinált okokkal állítottak félre önkormányzati vezetőket, politikusokat. Példaként Markó Attila ügyét említette az RMDSZ szakpolitikusa.

„Meggyőződésem, hogy percepció és valóság ebben az esetben nem azonos. Ugyanakkor az is meggyőződésem, hogy a korrupció nem kizárólag romániai jelenség. Például Sebastian Kurz osztrák kancellár nemrégiben egy ilyen ügy miatt mondott le és hagyta abba a politikai karrierjét, illetve a napokban olvastam, hogy két orvosi asszisztenst tartóztattak le az Egyesült Államokban, mert másfélmillió dollárnyi kenőpénzt fogadtak el hamis Covid-igazolásokért” – fejtegette a képviselő. Úgy értékelte: a romániai nyilvánosságban folyamatosan jelen van a korrupció, ezért is „sokkal erősebb ez a percepció, mint máshol”.

Miközben a korrupció negatív társadalmi hatásai vitathatatlanok, Miklós Zoltán szerint több más tényező is hozzájárul ahhoz, hogy Románia nem fejlődik olyan ütemben, „ahogyan szeretnénk”. A politikus amúgy azzal sem ért egyet maradéktalanul, hogy az ország nem fejlődik. „A korrupció és a fejlődés viszonya összetett kérdés. Ha csak a gazdasági növekedést elemezzük, Románia nem teljesít rosszul. A gond az, hogy a GDP-növekedés alapja elsősorban a fogyasztás, hiányoznak a beruházások. Egy másik ok, amiért az ország nem fejlődik kellő ütemben, az a politikai instabilitás. Az elmúlt tíz évben tíz kormánya volt Romániának, az ügyvivő kabineteket nem számolva” – mutatott rá. Ilyen körülmények között nagyon nehéz a magánberuházók által biztonságosnak tartott miliőt kialakítani, miközben az állami források erősen korlátozottak.

Miklós Zoltán a fejlődést fékező másik tényezőként említette az oktatás és a kutatás-fejlesztés alulfinanszírozottságát. Míg az Európai Unió országaiban átlagosan a bruttó hazai termék 4,5 százalékát fordítják oktatásra, Romániában egy az arány 3,5 százalék. A kutatás-fejlesztés költségvetési részesedése Romániában 0,47 százalék, miközben az uniós átlag 2,32 százalék. „Ha nem kezeljük kiemelt területként az oktatást és a kutatást, viszonylag kevés a közberuházás, és politikai instabilitás van, akkor eléggé nehéz lesz behozni a lemaradásunkat az EU többi tagjával szemben” – mutatott rá a képviselő.

A politikus kiemelte továbbá, hogy a költségvetés meglehetősen szűk mozgásteret biztosít a kormány számára, hiszen Románia a GDP-arányos büdzsébevételek tekintetében is utolsó Európában – a bruttó termék 27-28 százalékával. A rendelkezésre álló pénz nagy hányada személyi kiadásokra megy el, ezért jelentősen közberuházásokra jóformán csak uniós forrásokból futja.

Azonban nemcsak a pénz hiányzik, hanem igen gyakran a gyakorlatba ültethető stratégiák is. Ezt szemlélteti például az a tény, hogy amikor a Covid-válság előtt lehetőség kínálkozott az oktatás költségvetési részesedésének megemelésére, az akkori tanügyminiszter derűsen bevallotta, hogy nem tudna mihez kezdeni a többletforrásokkal. Egy másik példa az uniós helyreállítási terv, amely egyes területeken – így a hidrogén hasznosítását illetően – nem kész programokat finanszíroz, hanem az ágazati stratégia kidolgozását.

Ilyen szempontból nagyon fontos a helyreállítási alap Miklós Zoltán szerint, hiszen egyfajta országprojekt szerepet tölt be, másrészt pedig jelentős beruházásokra biztosít pénzt, ráadásul úgy, hogy párhuzamosan – a források lehívásának előfeltételeként – „nagyon komoly reformokat kell végrehajtani”.

Ahhoz viszont, hogy haladni tudjunk az európai források – a helyreállítási alapok mellett a 2021-2027-es költségvetésben előirányzott összegek – lehívásával, csökkenteni kell a bürokráciát – emelte ki a szakpolitikus hozzátéve, hogy az RMDSZ egyik munkacsoportja dolgozik a közbeszerzési törvény módosításán. Miklós Zoltán szerint nagyon fontos, hogy egy nagyon jól átgondolt jogszabály-módosítás történjen, szem előtt tartva, hogy a közbeszerzéseknél történik a legtöbb korrupció, de azt is, hogy a folyamatok felgyorsítása nélkül nagyon nehéz lesz lezárni határidőre, azaz 2026-ban a helyreállítási terv projektjeit.

(Nyitókép forrása: Agerpres)