Az idei év kihívásai, hogy sikerüljön kordában tartani a járványhelyzetet és az elszálló energia árakat, csökkenteni az inflációt és növelni az adóbegyűjtés hatékonyságát, fogalmazta meg Miklós Zoltán.

Miklós Zoltán háromszéki RMDSZ képviselő, a költségvetési és pénzügyi bizottság tagja csütörtöki sajtótájékoztatón az idei állami költségvetés sarokszámait ismertetve vette számba, hogy  milyen feltételeknek kell megvalósulni, ahhoz, hogy a tervezett büdzsé és a gazdasági növekedés tartható legyen.

Miklós Zoltán elmondta: az idei állami költségvetés tavalyhoz képest 33 milliárd lejes többletbevétellel számol, ugyanakkor 4,6 százalékos gazdasági növekedéssel, 6,5 százalékos éves inflációval, 4.98 euró-lej árfolyammal és a 5,84 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak. A deficit összegszerűen 77 milliárd lejt jelent, mondta az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa, aki szerint  az idei büdzsében 88,4 milliárd lejes közberuházási csomag szerepel, ami GDP arányosan 6,7 százalékot tesz ki. A tavalyhoz képest 33 milliárd lejes plusz bevételt az állam egyrészt a gazdasági növekedés által másrészt az Európai Uniós alapok és az adók hatékonyabb behajtása által kívánja megvalósítani.

Lassul a hazai gazdaság növekedése

 Miklós Zoltán szerint megvalósítható az idei 4,6 százalékos gazdasági növekedés, hiszen az elmúlt években átlag 4 százalékos volt gazdasági növekedés leszámítva a 2020-as évet, amikor a járvány és a szigorítások miatt 3,7 százalékos volt a csökkenés, ám ezt az elmúlt másfél év alatt sikerült behozni így Románia gazdasága visszaállt a járvány előtti szintre. Ugyanakkor látszik az, hogy főként az elszabadult energiaárak és az emiatt bekövetkezett magas infláció miatt lassul a romániai gazdaság növekedésének üteme, mondta a szakpolitikus, aki rámutatott: a magas infláció a vásárlóerő csökkenését okozta, ami a fogyasztás csökkenéséhez vezet.

Április után is kordában kell tartani az energiaárakat

A háromszéki politikus szerint a járványhelyzet alakulása erőteljesen befolyásolja a gazdaság teljesítményét, hiszen ha az omikron vírusvariáns sok embert fertőz meg, akkor sokan kényszerülnek betegszabadságra és karanténba ezért elkerülhetetlen lesz, hogy az állam ismét támogatási programokkal avatkozzon be. Másrészt a jelenleg érvényben lévő intézkedések március végéig védik valamennyire a lakosságot az energiaárak emelkedésétől, ám valószínűnek tűnik, hogy áprilistól további intézkedésekre lesz szükség, például a villany és a földgáz áfájának csökkentésére. Az energiaár kompenzálás tehát hozzájárul a pénzromlás mérsékléséhez, véli Miklós Zoltán, aki arra is rámutatott, hogy sok múlik azon is milyen lesz az idei év a mezőgazdaság számára. Ha ugyanis jó év lesz akkor hozzájárul a gazdasági növekedéshez ha viszont például a rossz időjárás miatt rosszul teljesít a mezőgazdaság akkor állami támogatásokra lesz szükség. 

Az uniós támogatás reformokra is kötelez

Az Országos Helyreállítási Alap (PNRR) keretében érkező pénzekkel egyrészt a lemaradásokat lehet behozni másrészt reformokra is köteleznek, mutatott rá Miklós Zoltán. A gazdasági szakpolitikus szerint a hatékonyabb adóbehajtás érdekében digitalizálni kell a vám- és pénzügyi hivatalokat. Az idei állami költségvetés ugyanis az adóbehajtás hatékonyságának növelésétől tavalyhoz képest 10 milliárd lejes pluszbevételt remél.

Miklós Zoltán rámutatott, hogy Románia a GDP arányos fiskális jövedelmeinek alig 27-28 százalékát valósítja meg, miközben az Európai Uniós átlag 40 százalék. Ugyanakkor az állam képtelen behajtani az ÁFA-bevételek egyharmadát, ez azt jelenti, hogy 100 lej áfából alíg 67 lejt tud behajtani és 33 lejt nem, érzékeltette a háromszéki képviselő, aki szerint ha az áfa behajtása legalább az európai uniós átlagon megtörténne az mintegy 5 milliárd eurónyi plusz bevételt jelentene az államnak.

Legyenek közberuházások és legyen pénze az önkormányzatoknak

A háromszéki parlamenti képviselő szerint a költségvetés összeállításakor össze kellett hangolni a nagykoalíció három tagjának különböző elvárásait. A Szociáldemokrata Párt (PSD) egy nagy szociális csomaghoz ragaszkodott, amely tartalmazza a nyugdíj és a gyerekpénz növelését és más szociális jellegű juttatásokat míg az RMDSZ és a PNL számára fontos volt, hogy ne vegyenek el pénzt a közberuházásoktól és fenntartható legyen a gazdasági fejlődés.

Az RMDSZ fontosnak tartotta, hogy a büdzsében biztosítani lehessen a helyi önkormányzatoknak a megfelelő pénzalapokat és, hogy a személyi jövedelemadó továbbra is 100 százalékban helyben maradjon, illetve tavalyhoz hasonlóan a személyi jövedelemadó 2 százalékából létrejöjjön az a kulturális alap, amiből azokat az önkormányzatokat támogatják, amelyek saját színházat, operát és filharmóniát tartanak fenn, hogy megszüntessék azt a diszkriminációt, hogy a nagy városok művelődési intézményeit az állam működteti, míg a kis és közepes városok ezt önerőből kell fenntartsák. Miklós Zoltán a Maszol érdeklődésére elmondta: szeretnék törvénybe foglalni a kulturális alap működtetésének kötelezettségét, hogy ez ne függjön évente a politikai tárgyalások sikerétől.