Ritkább hulladékelszállítás, új díjak, nyolcéves szerződés Hargita megyében – A megyei tanács elnöke válaszolt

Decemberben tesztüzemmódban indul el Hargita megyében az új integrált hulladékgazdálkodási rendszer, amelynek első hat hónapja a lakosság felkészítését és az új szabályok elsajátítását szolgálja. A változások azonban már a bevezetés előtt számos kérdést és elégedetlenséget váltottak ki: sokan a maradványhulladék ritkább elszállítását, az új díjszabást vagy a nyolc évre szóló szolgáltatási szerződést kifogásolják. Bíró Barna Botondot, Hargita Megye Tanácsának elnökét arról kérdeztük, miért van szükség az új rendszerre, hogyan alakulnak a díjak, milyen változásokra kell felkészülnie a lakosságnak, és mire számíthatnak a tesztidőszak után.

A megyei tanács elnökétől megtudtuk, hogy a szerződéskötésekkel párhuzamosan a lakosság tájékoztatása is zajlik, városon és vidéken egyaránt. A Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Társulás munkatársaihoz rengeteg kérdés érkezett a lakosság részéről, ezekből az derült ki, hogy bár Romániában 2021 óta kötelező a szelektív hulladékgyűjtés, ez Hargita megyében is sok helyen máig nem valósult meg megfelelően. A szolgálatatást egyébként az RDE Harghita Kft., az AVE Romania Kft. és az RDE Huron Kft. alkotta társulás nyerte el a közbeszerzési eljáráson.

Bíró Barna Botond szerint változtatni kell a szokásokon | Fotó: Bíró Barna Botond Facebook-oldala

Bíró Barna Botond meglátása szerint a megyében az elmúlt évek során kialakult egyfajta szokás, amely az integrált hulladékgazdálkodási rendszer elindulásával gyökeresen megváltozik. Rámutatott: hogy a falvakban eleve hiányosan működött a szelektív hulladékgyűjtés, városon pedig eddig nem gyűjtötték külön a biológiailag lebomló hulladékot. Emellett vidéki környezetben mesterségesen alacsonyan tartották a díjakat, az önkormányzatok pedig különböző, a törvény által nem megengedett módokon segítették ki a lakosságot.

Az áremelkedések mellett a legtöbb kérdés és kritika a maradványhulladék ritkább elszállításával kapcsolatban érkezett. Eddig hetente vitték el ezt a hulladéktípust, az új rendszerben viszont a heti négy gyűjtési alkalomból kettőn a maradványhulladékot, a másik két alkalommal pedig a szelektíven gyűjtött hulladékot szállítják el.

„Nem folytatódhat minden úgy, ahogyan eddig volt Hargita megyében, mert a törvények ezt nem teszik lehetővé. Az országos hatóságok azért voltak elnézőek az elmúlt években a településekkel, mert tudták, hogy hamarosan elindul a megyei rendszer, és ez rendezni fogja a helyzetet. Azt kell látni, hogy ami az elmúlt tíz évben Hargita megyében zajlott, az nem hulladékgazdálkodás, hanem csupán gyűjtés és szállítás volt” – fogalmazott Bíró Barna Botond.

Mint tőle megtudtuk, a 2025-ben a begyűjtött 56 ezer tonna hulladékból mindössze négy-öt százalék érkezett szelektíven a gyergyóremetei lerakóba, ennek tudatában is döntöttek úgy, hogy átmenetet biztosítanak arra az időszakra, amíg beindul az igazi szelektív gyűjtés.

Hozzátette: a „fizess annyit, amennyit szemetelsz” elv azt jelenti, hogy minél több maradványhulladékot termel valaki, annál többet fizet. Mivel a lakosság általánosságban nem készült fel a szelektív hulladékgyűjtésre, nem lehet egyik napról a másikra elvárni tőlük, hogy ezentúl megfelelően végezzék azt.

A rendszer indulásával párhuzamosan a szolgáltatónak és az önkormányzatoknak tájékoztató kampányt kell indítaniuk a szelektív hulladékgyűjtésről. Megjegyezte, hogy akik már jól szelektálnak, és a 120 literes edény túl nagynak bizonyul számukra, kérhetnek 60 litereset. Akiknek viszont túl kicsi, 240 literes edényre válthatnak. Ennek megfelelően a díj is változik: a 60 literes edény használata feleannyiba kerül majd, mint a 120 literesé, a 240 literesé pedig annak a duplájába.

Az új díjszabás szerint vidéki környezetben fejenként 21, városi környezetben pedig 26 lej a havi díjszabás. A megyei tanácselnök meglátása szerint így biztosítható, hogy ne legyen fennakadás, miközben a szolgáltató gyakrabban elszállítja a különböző hulladéktípusokat: vidéken kéthetente, városi környezetben pedig hetente.

„Érdekes, hogy bár mindenki a maradványhulladék elszállítására összpontosít, ez csak kis részét teszi ki a teljes díjnak. Az alapdíj ugyanis sok mindent magában foglal: biztosítja, hogy egy ilyen nagy megyei rendszer hosszú távon is működőképes legyen. Benne van a tömörítőállomások működtetése, a hulladék Gyergyóremetére szállítása, valamint annak feldolgozása és válogatása is” – tette hozzá Bíró Barna Botond.

Hogyan működik majd a szelektív hulladékgyűjtés, és mi történik a begyűjtött hulladékkal?

A szelektív hulladék gyűjtésére sárga, illetve kék csíkos, áttetsző zsákokat használnak, hogy ellenőrizhető legyen, valóban megfelelően szétválogatott hulladék kerül-e beléjük. Azokat a zsákokat, amelyekben nem megfelelően válogatott hulladék van, nem szállítják el. A hat hónapos tanulási időszak éppen azt a célt szolgálja, hogy a lakosság elsajátítsa a szelektálás szabályait, és ez mindennapi gyakorlattá váljon.

Miután a szelektíven gyűjtött hulladék Gyergyóremetére kerül, a műanyaghulladék egy 17 frakciós válogatási folyamaton megy keresztül, majd bálázzák és értékesítik azt. Az értékesítésből származó bevételnek mínuszként a lakossági számlán is meg kell jelennie. Ezért fontos, hogy minél hatékonyabban szelektáljanak: így a bevétel egy része a számlákon is érvényesülhet – jegyezte meg Bíró Barna Botond.

A standard 120 literes gyűjtőedények. Elviekben fele ekkorát és kétszer ilyen nagyot is rendelkezésre bocsátanak | Fotó: Hargita Megye Tanácsa

Kifejtette, ez nem jelenti azt, hogy a hulladék értékesítéséből jelentős nyereség származik majd, de a bevételnek mindenképpen meg kell jelennie a díjszabásban. Az árba a körforgásos gazdaságért fizetendő adót is beépítették. Minden tonna lerakott maradványhulladék után 160 lej körforgásos adót kell fizetni a környezetvédelmi hatóságnak, ez tulajdonképpen egyfajta büntetés.

A díj tehát nem csupán a maradványhulladék elszállítását fedezi. Benne van a háztartásoktól történő begyűjtés, a szelektív hulladék elszállítása, városon a biológiailag lebomló hulladék gyűjtése, valamint a veszélyes és a textilhulladék vagy az üveg időszakos elszállítása is. Összesen hét hulladékfrakciót gyűjtenek be: egyeseket hetente vagy kéthetente, másokat pedig időszakosan.

Lehetett volna másképpen is?

Bíró Barna Botond közölte, hogy évekkel ezelőtt Kovászna és Hargita megye egyszerre nyújtotta be hulladékos pályázatát, de a szomszédos megye csak a lerakó megépítésére pályázott, miközben Hargita megye a teljes rendszer működtetésére. Kovászna megyében három régiót hoztak létre önkormányzati cégekkel, a hulladéklerakó pedig nem a megye szélén, hanem nagyjából a közepén található. A három régió önkormányzati cégei oldották meg a hulladékszállítást, és most arra készülnek, hogy a lerakót is önkormányzati működtetésbe vegyék.

Kérdésünkre, miszerint Hargita megyében is járható út lett volna-e ez a megoldás, azt válaszolta, hogy igen. „Mi azonban a hulladék gyűjtésére és szállítására is pályáztunk. Az európai uniós jogszabályok pedig előírják, hogy mivel uniós forrásokat is igénybe vettünk, ezeket a szolgáltatásokat közbeszerzési eljárás keretében kellett odaítélnünk. Kovászna megyének is közbeszerzésen kellett meghirdetnie, majd odaítélnie a hulladéklerakó működtetését az első időszakban. Nekünk viszont a lerakó, valamint a gyűjtés és a szállítás szolgáltatásait is közbeszerzés útján kellett biztosítanunk” – fejtette ki.

Az új rendszer bevezetése kapcsán többször felmerült, hogy milyen szempontok alapján állapították meg az elviselhetőségi küszöböt és az erre épülő díjszabást, ezért kíváncsiak voltunk arra, mennyire tartják igazságosnak az árakat?

„Kikértük az Országos Közműszabályozási Hatóság (ANRSC) véleményét, az intézmény pedig válaszában mindent rendben talált. Hozzá kell tenni, hogy a hulladékszállítás és -feldolgozás területén viszonylag kevés mozgásterünk van. A megyei tanács 2023-ban írta ki először a közbeszerzést a hulladék gyűjtésére és szállítására. Az önkormányzatokkal és a közösségi fejlesztési társulással közösen akkor elfogadott becsült érték nyolc évre 491 millió lej volt. A 2025-ben elfogadott feladatfüzetben végül 480 millió lej szerepelt” – fejtette ki.

Beszélgetésünk során felmerült a kérdés, hogy a hat hónapos tesztidőszak után számíthat-e a lakosság díjcsökkentésre, ha hatékonyabbá válik a szelektív hulladékgyűjtés, és csökken a maradványhulladék mennyisége? A megyei tanács elnöke azt válaszolta, hogy mivel a szolgáltató koncessziós szerződés alapján nyerte el a rendszer működtetését, az árat pedig tonnánkénti mennyiségben határozták meg, ezért ebből kell lebontani a díj valamennyi összetevőjét. A díj összértéke ezért nem változhat, legfeljebb a számlázás módja módosulhat attól függően, hogy milyen szempontokat vesznek figyelembe.

„Az ár nem fog változni, legfeljebb a struktúrája módosulhat. Két lehetőséget vizsgáltunk: az egyik szerint a háztartások egységes díjat fizetnének, függetlenül attól, hogy hányan élnek ott, a másik változat pedig figyelembe venné a lakók számát is. Egyik megoldás sem felel meg a teljes Hargita megyei közösségnek. Az első az egy- és kétfős háztartásokat érintené hátrányosan, a személyenkénti díjszabás pedig a három- és négytagú családoknak jelent nagyobb terhet. Döntenünk kellett, hogy a többletköltséget az aktív, középkorú generációra vagy az egyedülállókra és az idősekre terheljük rá. A finomhangolás során, amikor már lesznek valós tapasztalataink, elképzelhető, hogy visszatérünk ezekre a kérdésekre, és megvizsgáljuk, hogyan lehet a rendszert a lehető legarányosabbá és legigazságosabbá tenni” – részletezte a megyei tanács elnöke.

Nyolc évre szól a szerződés a szolgáltatóval?

A megyei tanács elnökét arról is kérdeztük, hogyan reagálnak arra, hogy sokan megtagadják a szerződés aláírását. Egyesek arra hivatkoznak, hogy nem volt lehetőségük elolvasni a dokumentumot, mások pedig azt kifogásolják, hogy a szerződés eleve nyolc évre szól.

Bíró Barna Botond elmondta, hogy bár a szolgáltató szerződése nyolc évre szól, nem biztos, hogy valóban ennyi ideig érvényben marad. Ha a szolgáltató nem végzi megfelelően a munkáját, a szerződést felbontják. Hozzátette, hogy a hulladékgazdálkodás közszolgáltatás, amelyet kötelező biztosítani, és a lakosságnak kötelező fizetnie érte.

„A törvény csak bizonyos szociális esetekben teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok besegítsenek, és támogatást nyújtsanak ennek a szolgáltatásnak a finanszírozásához. Ugyanúgy, ahogyan a víz- és az áramszolgáltatás esetében sincs választási lehetőségünk, hogy megkötjük-e a szerződést: ezeket a szolgáltatásokat kötelező biztosítani, a lakosságnak pedig meg kell fizetnie az igénybevételüket” – magyarázta.

Hozzátette, hogy a szerződés szövege online is elérhető, és elmondása szerint megfelel az ANRSC előírásainak.

„Nem kell semmitől félni, mert a szerződést az önkormányzatok és a jogszabályok rendelkezései alapján állították össze. Gyakorlatilag az szerepel benne, hogy hányan élnek a háztartásban, hol laknak, ki a szerződő fél, illetve, hogy az érintett átveszi a hulladékgyűjtő edényeket” – fogalmazott.

Mi történik a tömbházlakásokban és a lakónegyedekben?

A tömbházakban élők esetében továbbra is fejtörést okoz, hogyan lehetne alkalmazni a „fizess annyit, amennyit szemetelsz” elvet. Azokon a helyeken pedig, ahol ennek bevezetése nem is lehetséges, meg kell határozniuk egy felső határt is. Vannak ugyanis olyan lakónegyedek, ahol még nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges infrastruktúra.

A lakószövetségek részéről a legtöbb helyen nem is a díjszabás váltott ki felháborodást, hanem az, hogy a szerződés részletezi a lakószövetségek kötelezettségeit. Ezek a kötelezettségek azonban eddig is szerepeltek a törvényben – mondta Bíró Barna Botond.

Eddig közel 40 ezer háztartással kötöttek szerződést | Fotó: Hargita Megye Tanácsa

És, hogy mi történik azokban a községekben – ilyen például Gyimesközéplok és Gyimesfelsőlok –, ahol a lakossági elégedetlenség miatt az önkormányzatok leállították a szerződéskötést?

A megyei tanács elnöke ennek kapcsán megjegyezte, hogy a közösségi médiában valóban hangos az ellenállás, de véleménye szerint azokon a településeken, ahol az önkormányzatok, polgármesterek párbeszédet folytatnak a lakossággal, és megfelelően tájékoztatják az embereket, el lehet oszlatni a félelmeket.

A szerződéskötések jelenlegi állásáról elmondta, hogy várhatóan a következő hét második felére már negyvenezer háztartással lesz szerződése a szolgáltatónak, és úgy véli, december elejéig elérik az ötvenezer megkötött szerződést. Hargita megyében egyébként összesen mintegy százezer háztartásnak kell szerződést kötnie a szolgáltatóval.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?