A szemléletváltáson múlik az új Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszer sikere
A lakosság tájékoztatása és a szelektív hulladékgyűjtésre való átállás lesz a legnagyobb kihívása a decemberben induló Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszernek – hangzott el azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet kedden tartottak Hargita Megye Tanácsának székhelyén. Mint megtudtuk: a rendszer hosszú távú sikerét nem elsősorban a technikai háttér, hanem az dönti el, hogy a lakosság mennyire sajátítja el az új szabályokat és mennyire válik általánossá a szelektív gyűjtés.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a beszélgetés felvezetéseként emlékeztetett: a hulladékgazdálkodást szigorú országos és európai uniós előírások szabályozzák, amelyek az elmúlt években folyamatosan változtak.

Mint a politikus rámutatott, 2015 óta tizenhárom törvény, sürgősségi kormányrendelet vagy kormányrendelet módosította a hulladékgazdálkodás jogi kereteit. A korábban ötféle hulladékfrakcióra épülő rendszer mára hét frakció elkülönített gyűjtését írja elő, miközben az Európai Unió azt várja el, hogy 2035-re a lerakókba kerülő hulladék aránya 10 százalékra csökkenjen, az újrahasznosítás pedig elérje a 65 százalékot.
Hargita megye jelenleg messze van ettől a céltól, hangzott el. Tavaly az összegyűjtött mintegy 56 ezer tonna hulladéknak csupán tíz százaléka volt szelektíven gyűjtött, a fennmaradó több mint 50 ezer tonna vegyes hulladékként került a lerakóba.
Anyagi probléma is van
A megyei tanács elnöke rámutatott: a vegyes hulladék magas aránya nemcsak környezetvédelmi, hanem anyagi probléma is. A lerakási adó jelenleg 160 lej tonnánként, ami a tavaly lerakott hulladékmennyiség esetében mintegy nyolcmillió lejes többletköltséget jelent. Ezt végső soron a lakosság fizeti meg, éppen ezért a rendszer egyik legfontosabb célja, hogy minél több hulladék kerüljön újrahasznosításra, és minél kevesebb a lerakóba.
Bíró Barna Botond szerint a következő hónapok legfontosabb feladata a lakosság felkészítése lesz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt időszak tájékoztató kampányai nem érték el a kívánt hatást, ezért most közvetlenebb kommunikációra készül a rendszer működtetését elnyerő konzorcium. Minden háztartásba tájékoztató anyagokat juttatnak el, a sajtón keresztül rendszeresen válaszolnak a felmerülő kérdésekre, a szerződéskötések előtt pedig lakossági fórumokat szerveznek a településeken, osztotta meg a politikus.
A fórumokon a szolgáltató és a szakemberek gyakorlati példákon keresztül mutatják be, milyen hulladék melyik gyűjtőedénybe kerül, illetve mi számít valóban maradványhulladéknak. A megyei tanács elnöke szerint sok félreértés abból fakad, hogy az emberek még mindig a fekete kukát tekintik elsődleges gyűjtőedénynek, holott a jövőben éppen fordított szemléletre lesz szükség. Először azt kell megvizsgálni, hogy egy hulladék valamelyik szelektív frakcióba tartozik-e, és csak azt szabad a maradványhulladék közé tenni, ami máshová nem sorolható.
A rendszer működése szempontjából kulcskérdés lesz, hogy a háztartások mennyire tudják csökkenteni a vegyes hulladék mennyiségét. A szakemberek számításai szerint egy négytagú család számára is elegendő lehet a biztosított 120 literes maradványhulladék-gyűjtő edény, amennyiben külön gyűjtik a papírt, a műanyagot, a fémet, az üveget, a textilt és a biohulladékot.
Kulcskérdés a szelektív hulladékgyűjtés
A sajtóbeszélgetésen többször elhangzott, hogy a rendszer gazdasági fenntarthatósága és a jövőbeni díjak alakulása közvetlen kapcsolatban áll a szelektív gyűjtés eredményességével. Minél több hulladék kerül újrahasznosításra, annál kevesebbet kell lerakni, ami csökkenti a lerakási adóból és a lerakó kapacitásának gyors kimerüléséből fakadó költségeket. Ha viszont továbbra is magas marad a vegyes hulladék aránya, a rendszer működtetése drágább lesz, és hamarabb szükségessé válhat a gyergyóremetei lerakó bővítése.

Bíró Barna Botond szerint az átállás első hónapjai türelmet igényelnek majd. A rendszer decemberben indul, a következő év első felét pedig átmeneti időszaknak tekintik, amikor még a hibásan válogatott hulladékot is elszállítják. Jövő nyártól azonban szigorúbban ellenőrzik a szabályok betartását, és a nem megfelelően szelektált hulladék elszállítását is megtagadhatják (legalábbis vidéki környezetben – szerk. megj.). Ezzel párhuzamosan az illegális hulladéklerakás elleni ellenőrzések és bírságok is szigorodhatnak.
A Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer december 1-jén indul a megye teljes területén. A hulladékgyűjtést és -szállítást az RDE Harghita, az AVE România és az RDE Huron alkotta konzorcium végzi nyolcéves szerződés alapján. A megyei rendszer a háztartási gyűjtéstől az átrakóállomásokon és a válogatáson át a gyergyóremetei integrált hulladékkezelő központig egységes láncot alkot. A működés alapja a „fizess annyit, amennyit kidobsz” (PAYT) elv, vagyis a cél az, hogy a hasznosítható hulladék minél kisebb arányban kerüljön a vegyes hulladék közé. A háztartások fekete maradványhulladék-gyűjtő edényt, szelektív zsákokat, vidéken komposztálót, a városi övezetekben biohulladék-gyűjtő edényeket kapnak. A cél, hogy fokozatosan növelje a szelektíven gyűjtött hulladék arányát, és csökkentse a lerakóba kerülő vegyes hulladék mennyiségét.
CSAK SAJÁT


