Jelentős szervezeti átalakulással, megnövekedett ügyforgalommal és több környezetvédelmi kihívással zárta a 2025-ös évet a Harguita Megyei Környezetvédelmi és Védett Területek Igazatósága. Az intézmény éves beszámolója szerint az év legfontosabb változása az volt, hogy országos szinten egyetlen struktúrába vonták össze a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságokat.

Az új rendszerben működő intézmény 2025-ben már az új országos ügynökség részeként látta el feladatait. A szervezet három fő területen dolgozott: környezetvédelmi engedélyeztetés, monitoring és laboratóriumi tevékenység, valamint biodiverzitás és védett területek kezelése. A megyei igazgatóságnál jelenleg 37 alkalmazott dolgozik.

Mint hétfői prefektusi kollégiumon bemutatott jelentésből kiderül, tavaly jelentősen nőtt a környezetvédelmi engedélyeztetési kérelmek száma. A hivatal több mint ezer beruházási projekt bejelentését dolgozta fel, ami érezhető növekedést jelent az előző évhez képest.

A legtöbb ügy városrendezési tervekhez, erdőgazdálkodási dokumentációkhoz és különböző fejlesztési projektekhez kapcsolódott. Összesen 92 tervdokumentáció került az intézményhez, köztük általános és övezeti városrendezési tervek, valamint erdőgazdálkodási tervek.

A projektek túlnyomó többségénél nem volt szükség részletes környezeti hatástanulmányra, ugyanakkor 48 esetben természetvédelmi értékelést kellett végezniük, mivel a beruházások védett területeket érintettek.

A hivatal 2025-ben 13 környezetvédelmi jóváhagyást adott ki, 110 esetben környezetvédelmi besorolást végzett, 104 új környezetvédelmi engedélyt állított ki, 43 engedélyt módosított, valamint 896 éves engedélyt hagyott jóvá működő gazdasági szereplők számára.

Az intézmény beszámolója szerint 41 cég veszítette el környezetvédelmi engedélyének érvényességét, mert megszüntette tevékenységét vagy nem kérte időben az éves meghosszabbítást.

Átállás a gyergyóremetei hulladéklerakóra

A hulladékgazdálkodás terén 2025 egyik legfontosabb fejleménye a gyergyóremetei regionális hulladéklerakó működésének stabilizálása volt.

A dokumentum szerint a székelyudvarhelyi Cekend-tetői lerakó több cellája már megtelt, a harmadik cella pedig 75 százalékos telítettséget ért el, ezért megkezdődött annak lezárási folyamata. A negyedik cella még nem épült meg, és 2024 júniusa óta a lerakó már nem fogad lakossági hulladékot.

A megye hulladékát jelenleg a Remetén működő új hulladékkezelő központba szállítják. Az itt működő lerakó összkapacitása 1,8 millió köbméter. A jelentés szerint Hargita megyében jelenleg a hulladék 52,81 százalékát szelektíven gyűjtik be és hasznosítják újra, ami már megközelíti az országos és európai uniós elvárásokat. Az uniós célkitűzés szerint 2025-re a papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék legalább 55 százalékát kellett volna újrahasznosítani. A megyében jelenleg 86 hulladékgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozás rendelkezik engedéllyel.

Gondok a levegőminőséggel Csíkszeredában

Az intézmény a levegőminőséget is vizsgálja rendszeresen, ezek során a szakemberek három automata mérőállomás adatait elemezték Csíkszereda területén.

A jelentés szerint az év első felében komoly technikai problémák nehezítették a méréseket, mivel országos szinten nem volt megfelelő karbantartási szerződés a mérőállomások működtetésére. Emiatt több berendezés meghibásodott vagy leállt.

Az év második felében sikerült elvégezniük a szükséges javításokat, így jelenleg minden mérőberendezés működőképes.

A levegőminőségi adatok alapján a legtöbb szennyezőanyag esetében nem lépték túl a megengedett határértékeket, ugyanakkor a szállópor koncentrációja időnként magas volt. A csíkszeredai HR-2 számú állomásnál 39 olyan napot regisztráltak, amikor a szállópor-határérték túllépte a megengedett szintet. A törvény ennél kevesebb túllépést engedélyez évente.

A szakemberek szerint a téli időjárási viszonyok – hideg, köd, légmozgás hiánya – mellett a szilárd tüzelőanyaggal történő fűtés is hozzájárult a magas szennyezettséghez.

Ennek következtében Csíkszeredát 2025-ben úgynevezett I-es levegőminőség-kezelési kategóriába sorolták, ami kötelező levegőminőség-javító terv elkészítését írja elő az önkormányzat számára. A városháza már elindította a levegőminőségi terv kidolgozását.

Három súlyos környezeti kár

2025-ben három jelentősebb környezeti eseményt jegyeztek Hargita megyében, és mindhárom vízszennyezéssel kapcsolatos volt. Az egyik esetben Székelyudvarhely térségében szennyvíz került a Nagy-Küküllőbe egy csatornahálózati meghibásodás miatt.

Két másik esemény a parajdi sóbánya térségéhez kapcsolódott. A jelentés szerint a május végi heves esőzések és áradások következtében a Korond-patak vízhozama jelentősen megnőtt, ami a sóbánya elöntéséhez vezetett, és hatással volt a Kis-Küküllő vízminőségére is.

Egy későbbi esetben a Korond-patak vize zavarossá vált és szennyvízszagot árasztott, de a jelenség pontos okát még nem sikerült megállapítaniuk.

Továbbra is kiemelt probléma a medvekárok

Az intézmény 2025-ben is jelentős számú vadkár-bejelentéssel foglalkozott. A hivatal összesen 420 esetben vett részt vadkárok felmérésében, és 380 esetben állapított meg kártérítési jogosultságot. Az esetek többsége medvékhez kapcsolódott.

Az év során 88 sürgősségi medvebeavatkozás történt, 29 esetben döntöttek a medve kilövéséről, összesen 74 barnamedvét ejtettek el törvényes keretek között. Ez ugyanakkor enyhe csökkenést jelent 2024-hez képest, amikor 84 medvét lőttek ki Hargita megyében.

A szakemberek 112 ellenőrző járőrözést is végeztek a védett területeken, továbbá 32 monitoringakció során vizsgálták az élőhelyeket és fajokat.