Rekordot jelentő 163 millió lej összegű bírságot rótt ki tavaly az Országos Környezetőrség. A helyi önkormányzatok közel egyharmadát szankcionálták a hulladékgazdálkodási problémák miatt.

Noha tavaly sokkal kevesebb ellenőrzést tartott az Országos Környezetőrség, mégis az elmúlt évek legtöbb bírságát rótták ki, a legmagasabb összértékben. A 2024-es esztendőhöz képest 20-25 százalékos a növekedés, összesen több mint 163 millió lej értékben bírságoltak 2025-ben, ami önmagában is rekordot jelent – derült ki a hatóság kedden nyilvánosságra hozott évértékelőjéből.

Hogy számszerűsítsük: 2023-ban 44 434, 2024-ben 47 566, 2025-ben 39 121 ellenőrző akciót tartottak, amelyek nyomán 2023-ban 5018, 2024-ben 4888, 2025-ben pedig 5951 bírságot szabtak ki. A szankciók részeként 430 esetben elrendelték a tevékenység felfüggesztését, 190 esetben pedig az intézkedés büntetőjogi feljelentést is maga után vont.

Andrei Corlan, a környezetőrség főfelügyelője szerint tavaly elkezdtek túllépni azon, hogy kizárólag büntető intézményként működjenek. „Többet és közvetlenebbül kommunikáltunk. Nélkülözhetetlen adatokat gyűjtöttünk és szolgáltattunk a környezetvédelmi közpolitikák számára, közvetlenül hozzájárultunk Románia OECD-csatlakozásának stratégiai törekvéseihez, és nagyon jó nemzetközi hírnevet szereztünk. Lehívtuk az összes PNRR-forrást” – hangsúlyozta a megvalósításaikat.

Problémás hulladékgazdálkodás

A jelentés szerint országszerte továbbra is súlyos problémák vannak a hulladékgazdálkodással. A belföldi szemétszállítás terén 77 százalékos volt az arány, amely nem felelt meg a jogszabályoknak, több mint két tonnányi elszállított hulladék pedig nem szerepel átvettként, azaz hiányos a nyomon követés.

A helyi önkormányzatok közel egyharmadát bírságolták meg, mert nem tartották be a hulladékkezelési és újrahasznosítási célokat. A jelentés szerint összesen közel 25 millió lej a bírság összértéke, amit a 3065 helyi önkormányzatra kiróttak a hulladékgazdálkodási problémák miatt.

„Hatékonyabban tudtunk fellépni, mert a PNRR-nek és egy jogszabályváltoztatásnak köszönhetően drónokat és mobil elemző laboratóriumokat használunk. Nagyobb területet fedünk le, és közvetlen intézkedéseket tudunk hozni: elkobozzuk a gépeket, lefoglaljuk a szemetet. Ugyanakkor következetesen vallom, hogy az okokat kell orvosoljuk, nem csupán a tüneteket kezelni” – magyarázta Corlan.

Amúgy a jelentésben külön említik többek között azt a Bihar megyei ellenőrző akciót, amely során drónt használva fedezték fel az illegális szemétlerakatot.

Példátlan ellenőrzési szint

Ha országos szinten változatlanul problémát jelent a hulladékgazdálkodás, környezetvédelmi szempontból kiemelten gondot okozott tavaly a levegőminőség, a zöldterületek, az ellenőrizetlen bányászati tevékenységek és az orvhalászat is. Jelentős szabálysértési bírságot szabtak ki például a levegő minőségére vonatkozó szabályok megsértése miatt építőtelepekre (13,5 millió lej), ugyanakkor példátlanul magas, több mint 10 millió lejre bírságoltak ásványi anyagok (beleértve a kavicsbányákat) kitermelése miatt.

A környezetőrség közleménye szerint a tavalyi ellenőrzéseik és az éves jelentések adatai mind azt mutatják, hogy az országos szinten összegyűjtött hulladék túlnyomó része nem esik át semmilyen feldolgozási vagy újrahasznosítási szakaszon, hanem közvetlenül a szeméttelepekre kerül. Emiatt is indítottak újrahasznosítási kampányt, az illetékes intézményekkel, civil szervezetekkel és az üzleti szférával közösen.