A Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség munkatársai 3743 bevetésben vettek részt 2025 folyamán, ez 107 (2,78 százalék) akcióval kevesebb, mint egy évvel korábban, amikor összesen 3850 vészhelyzethez szálltak ki. A bevetések többsége életmentést takart, ugyanis ezek közül a katasztrófavédelem rohammentős egységét (SMURD) 3060 esetben riasztották. Mindeközben a tűzoltóság szakemberhiánnyal küzd, egyre többen készülnek nyugdíjba, ezért is kifejezetten hálásak a településeken működő önkéntes tűzoltószolgálatoknak. Vasile-Radu Monoranu Hargita megyei tűzoltóparancsnok egyre nagyobb szükségét érzi annak, hogy kollégái lelki és mentális jóllétét is erősítsék, mivel – mint mondta – a tűzoltók is emberek, ők is felülhetnek bizonyos álhíreknek, amelyek eltántoríthatják munkájuktól. Sajnálatos módon volt is erre példa, ezért úttörő módon új, tudatosító, mentálhigiénés program bevezetését tervezi a katasztrófavédelemnél pszichológus szakemberek bevonásával.

A Hargita megyei tűzoltóság elmúlt évet kiértékelő szerdai sajtótájékoztatóján Vasile-Radu Monoranu ismertette a legfontosabb tudnivalókat, valamint a jövőre vonatkozó terveiket. Mint kifejtette, tavaly összesen 356 tűzesethez riasztották őket, szemben a tavalyelőtti 412 tűzesettel. Továbbá 116 más típusú vészhelyzetben is segédkeztek, kevesebb alkalommal, mint 2024-ben, amikor 138 ilyen vészhelyzethez riasztották őket. Tavaly 50-szer árvízhez mentésre, 7-szer fel nem robbant háborús lövedék elszállítására, 16-szor szélsőséges időjárási körülményekhez, 41-szer rendezvényekhez a biztonság fenntartására és két más esethez szálltak ki.

A Hargita megyei készenléti felügyelőség 200 alkalommal (tavaly 210-szer) vett részt a következő bevetéseken: 171 esetben vészhelyzeti zóna felügyeletét végezték, kilenc alkalommal bajba jutott állatot mentettek meg, 11 esetben környezetvédelmi tevékenységet végeztek, illetve 20 más típusú tevékenységet folytattak.  

A fent említett 356 tűzeset – amelyek száma 13,59 százalékkal kevesebb a 2024-es adatoknál – közül 162 alkalommal nem jegyeztek fel keletkezett károkat. Ugyanakkor 80 esetben bozót- vagy erdőtűzhöz szálltak ki, ez 37,98 százalékkal kevesebb a 2024-es 129 vegetációtűzhöz viszonyítva.

Mint a sajtótájékoztatón Vasile-Radu Monoranu megjegyezte: tavaly mintegy 68 millió lej értékben mentettek meg javakat a tűzből, miközben körülbelül 10 millió lejnyi kár keletkezett szerte a megyében. A sajnálatos statisztikában szerepel négy haláleset, valamint hét személyi sérülés.

A parancsnok felidézte, hogy tavaly számukra is a parajdi vészhelyzet kezelése jelentette az egyik legnagyobb kihívást, ez volt a leghosszabb ideig tartó bevetésük, amikor 22 napon át, folyamatosan, 24 órában szivattyúzták a Korond-patak vizét, mielőtt az megállíthatatlanul betört a sóbányába. Ebben a több mint három hétig tartó készenléti állapotban segítségükre voltak a Maros, Brassó, Bákó, Neamț és Dâmbovița megyei kollégáik is.

Sürgősségi egészségügyi ellátás

Mint fentebb említettük, a SMURD egységei 3060 esetben avatkoztak be, és 2907 személynek nyújtottak sürgősségi egészségügyi ellátást, közülük 2730 felnőttnek és 177 gyermeknek. 2024-hez képest a beavatkozások száma 0,68 százakkal csökkent: míg tavalyelőtt 3081 esetet regisztráltak, addig 2025-ben 3060-at. Húsz esetben volt szükség a műszaki mentőeszközök használatára, továbbá 125 alkalommal egészségügyi ellátásban nyújtottak segítséget.

2025-ben a RO-Alert rendszeren keresztül 336 figyelmeztető üzenetet küldtek ki a lakosságnak. Ezek közül 308 a vadállatok (főként medvék) települések közelében történő megjelenésére figyelmeztetett, 14 árvízre, 12 veszélyes időjárási jelenségekre vonatkozott, míg 2 üzenet a parajdi ideiglenes evakuálással volt kapcsolatos.

Tűzvédelmi engedélyek

A katasztrófavédelem felügyelői 2025-ben összesen 745 ellenőrzést végeztek: 19 építkezésnél, 318 gazdasági szereplőnél, 243 intézménynél és 67 településen. Az ellenőrzések nyomán 2837, tűzvédelemmel és polgári védelemmel kapcsolatos hiányosságot tártak fel, amelyek közül 742-t azonnal orvosoltak, 2146 esetben pedig büntetést szabtak ki. A feltárt szabálytalanságok miatt 267 szabálysértési bírságot róttak ki, összesen 1 716 525 lej értékben. Három gazdasági szereplő esetében, amelyeknél súlyos tűzvédelmi hiányosságokat állapítottak meg, a tevékenység megszüntetését is elrendelték, az érintett létesítmények lezárásával.

Az engedélyezési és jóváhagyási tevékenység keretében 905 kérelmet bíráltak el: 60 tűzvédelmi engedélyt adtak ki; 38 engedélykérelmet elutasítottak; 126 tűzbiztonsági jóváhagyást adtak ki; 41 tűzbiztonsági jóváhagyási kérelmet elutasítottak; 43 engedélyt adtak ki tűzijátékok forgalmazására vagy szervezésére; 148 esetben állapították meg, hogy az adott ügy nem tartozik a hatáskörükbe; 21 szakmai véleményt adtak ki településrendezési tervek kidolgozásához; továbbá 428 egyéb kérelmet dolgoztak fel.

Nincs elég alkalmazott

Vasile-Radu Monoranu kifejtette: a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség jelenleg is szakemberhiánnyal küzd, mintegy 30-40 százalékkal több alkalmazottra lenne szükségük, ahhoz, hogy megfelelően tudják végezni a munkájukat. Mint mondta, ez sajnálatos módon kihat minden területre, a legfontosabb ezek közül, hogy egyre nehezebben jutnak ki terepre is. De például a tűzvédelmi engedélyeket kibocsátó szakemberekből is hiány van, míg volt idő, amikor 19-en végezték ezt a munkát, ma már csak öt olyan dolgozójuk van, akiknek megvan ez ehhez szükséges képesítésük.

Hozzáfűzte: idén is többen elérik a nyugdíjkorhatárt, és bár még mindenki nem jelezte, hogy el is készül menni, várhatóan csökken a létszámuk. Ez azért is aggasztó, mert egyelőre csak reménykedhetnek abban, hogy a kormány feloldja a közintézményeket sújtó létszámstopot.

A parancsnok felhívta továbbá a figyelmünket, hogy sajnálatos módon már arra is volt példa, hogy egy tűzoltó kolléga azért hagyta ott a munkáját, és távozott külföldre, mert bedőlt a közösségi médiában terjedő álhíreknek. Erre utalva megjegyezte, hogy terveik között szerepel egy olyan program beindítása különböző szakemberek – például pszichológusok – bevonásával, amellyel kettős célt tűznek ki: egyrészt az alkalmazottak lelki és mentális jóllétének javítását, valamint a tudatosítást, hogy helyesen ítéljék meg, melyek a valós információk, és melyek az álhírek.

Kevés az óvóhely Hargita megyében

A sajtótájékoztatón a tűzoltóparancsnok azt is elmondta, hogy a jövőbeni céljaik között szerepel a megyében található 33 polgárvédelmi óvóhely feljavítása, illetve újak kialakítása. Mint kifejtette, ezeknek többségét a 70-es évek igényei szerint alakították ki, ezért azok nem felelnek meg a mai kritériumoknak.

„A megyeháza felújítási munkálatai során felvettük a kapcsolatot Bíró Barna Botond elnökkel, és egyetértettünk abban, hogy az épület alagsorában megfelelő óvóhelyet lehet kialakítnai, így jó hír, hogy az építkezés során a kivitelező már ezt is figyelembe veszi. A tervek szerint a kialakítandó óvóhely egy esetleges támadás esetén 72 óráig tudna megszakítás nélkül menedéket nyújtani az érintetteknek. Egyeztetést folytattunk továbbá Korodi Attila csíkszeredai polgármesterrel is, hogy a jövőben bizonyos tömbházak alagsorát ugyanígy alakítsák ki. Ehhez viszont a lakószövetségi társulások együttműködésére és anyagi forrásaira is szükség lenne, tehát a helyzet nehéznek ígérkezik” – fejtette ki Vasile-Radu Monoranu, hozzátéve, hogy ezek a tömbház alatti óvóhelyek továbbra is alagsorként szolgálhatnának, a kritérium csak annyi lenne, hogy 24 óra alatt lehessen azokat kiüríteni.

Megjegyezte, hogy jelen pillanatban a Hargita megyében található hivatalos óvóhelyek mindössze a lakosság 1-2 százaléka számára biztosítanának menedéket egy esetleges katasztrófa vagy katonai támadás esetén. Rámutatott: az ideális a skandináv országok készültségi szintje lenne, ahol a lakosság több mint 90 százalékának elegendő óvóhelyet tartanak fenn.

Megelőzés és tájékoztatás

A sajtótájékoztató végén elhangzott, hogy a lakosság tájékoztatása prioritást élvezett tavaly: szimulációs gyakorlatokat; gazdasági szereplőknél, intézményeknél és településeken tartott oktatásokat; valamint tájékoztató kampányokat szerveztek, amelyek során közel 2500 információs anyagot osztottak ki.