A hatósági árak magyarországi mintára történő bevezetése bizonyos alapvető élelmiszerekre rövid távon kedvez a rászoruló fogyasztóknak, de csak késlelteti az inflációs nyomást, kibillenti egyensúlyából a gazdaságot, és a hazai vállalkozásokat bünteti a multinacionális üzletláncokkal szemben – véli Rácz Béla Gergely közgazdász, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója.

Munkacsoport hoz létre a kormány az élelmiszer-drágulásokat mérsékelő intézkedések kidolgozására – jelentette be szerdán a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Marcel Ciolacu az egyik megoldásnak a hatósági árak bevezetését nevezte bizonyos alapvető élelmiszerekre. Hangsúlyozta, hogy az árstop csak átmeneti jellegű lehet, és konzultálni kell róla a termelőkkel és a kiskereskedelem szereplőivel is. A PSD elnökének bejelentése nem meglepetés, a szociáldemokraták már korábban felvetették az élelmiszerpiaci árak szabályozását, amit nyilatkozatok szintjén a koalíciós partner liberálisok elleneznek.

Miklós Zoltán: meg kell óvni a kiskeresetűeket az élelmiszer-drágulástól

Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa, Miklós Zoltán a Maszolnak elmondta, tekintettel arra, hogy az energiaválság minden jel szerint elhúzódik és nőni fog az élelmiszer árában is megmutatkozó inflációs nyomás, a kormánynak eszközöket kell találnia a kiskeresetűek, a kiszolgáltatott rétegek védelmére, és ez lehet akár a hatósági árak korlátozott ideig történő bevezetése is. Az élelmiszerár-stop várható hatásait még elemzik a koalícióban – tette hozzá. „Az energiadrágulás kompenzálásáról szóló törvény csak március 31-ig hatályos, és még nem tudni, hogy a kormány milyen lépésekre készül április elsejétől. Egy biztos, az energiaárak áprilistól sem fognak csökkeni, és emiatt drágulnak az élelmiszerek is. Ezért az lenne a felelős megközelítés, hogy megóvjuk a kiskeresetűeket a számukra létszükségletet jelentő alapvető élelmiszerek drágulásától. Megoldást kell találni arra, hogy valamilyen formában támogassa őket az állam” – jelentette ki a képviselőház költségvetési bizottságának tagja.

Nem tartják ezt jó megoldásnak a hazai közgazdászok sem. Rácz Béla Gergely, a kolozsvári BBTE oktatója szerint rövid távon a rászorulóknak – az átlagbérnél jelentősen kisebb jövedelemmel rendelkezőknek – mindenféleképpen enyhítést jelenthet a hatósági ár bevezetése bizonyos alapvető élelmiszerekre, ám szerinte nem biztos, hogy hosszú távon a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő családok jól járnak az árstoppal. „Konszenzus van a gazdasági elemzők körében arról, hogy a hatósági árak bevezetésének nagyobb lesz a böjtje hosszú távon, mint amekkora a haszna rövid távon” – jelentette ki a Maszolnak.

Hogyan jutottunk el idáig?

Rácz Béla Gergely elmondta, hogy az árak hatósági szabályozása rendkívüli intézkedés, amit nagyon rég nem alkalmaztak a piaci alapokon működő gazdaságokban, sem a nyugat-európai országokban, sem az Egyesült Államokban, sőt a volt szocialista kelet-európai országokban sem. Szerinte azért merülhetett most fel mégis a hatósági árak bevezetése Franciaországban, Magyarországon és legújabban Romániában is, mert már van akkora távlat, hogy a rossz emlékek és tapasztalatok feledésbe merüljenek. „Újból el tudjuk hinni, vagy el szeretnénk hinni azt, hogy ez megoldást jelent, miközben akik a szocializmusban éltek, pontosan tudják, hogy ez nem megoldás” – jegyezte meg.

De ez az intézkedés a közgazdász szerint azért is felmerülhetett, mert a döntéshozók egyszerűen nem látnak más megoldást a világ szinte összes gazdaságában létező inflációs nyomás fékezésére. Az infláció az ellátási láncok pandémia miatti elhúzódó akadozása, a fogyasztói magatartás módosulása, de nem utolsó sorban a laza monetáris politikák hatására növekedett. „A kormányzatok masszívan folyamodtak jövedelemnövelő intézkedésekhez, hogy kihúzzák a gazdaságokat a visszaesésből” – magyarázta. Hozzátette: Románia kitettségét jelentősen növeli, hogy sokat importál, a külkereskedelmi mérlege jelentősen deficites, azaz „behozza” az inflációt.

Van-e uniós jogalapja az árstopnak?

Rácz Béla Gergely az intézkedés jogalapjáról elmondta: a hatósági árak bevezetése több uniós direktívába ütközik, de tekintettel a koronavírus-járvány okozta válságra, az Európai Bizottság átmeneti időre mentesítheti a tagállamokat bizonyos irányelvek betartásától. Erre korábban is volt példa a pandémia alatt: Brüsszel lehetővé tette, hogy a tagállamok növeljék a költségvetési hiányt. „Egyelőre úgy néz ki, hogy az Európai Unió korlátozott időszakra eltűri az ilyen típusú intézkedéseket” – magyarázta.

Az egyetemi oktató szerint a drágulások fékezésére több megoldás is kínálkozik. Románia esetében az egyik lehetőség az infláció mérséklésére az alapkamat emelése, ami viszont lassan, fokozatosan történik. A másik megoldás a lej erősítése, de ennek negatív hatásai is vannak, tovább növelheti például a külkereskedelmi mérleg deficitjét, tehát ez egy kevésbé járható út. A harmadik megoldás bizonyos termékek áfájának a csökkentése, de Romániában már amúgy is nagyon alacsony az élelmiszerek áfája. Ezért a további áfacsökkentés nem javítana a fogyasztók helyzetén, viszont hatalmas kiesést okozna az amúgy is nagy hiánnyal küszködő költségvetésnek.

„Így jutunk el odáig, hogy a kormányzat kezd kifogyni az inflációt fékező különböző monetáris, fiskális és egyéb gazdaságpolitikai eszközökből. Az árak hatósági szabályozása gyakorlatilag egy végső kétségbeesésben meghozott vagy meghozható döntés” – állapította meg a közgazdász. Hozzátette, ennek akkor lehet bármilyen kívánatos hatása, ha az élelmiszerár-emelkedések időlegesek, és azt feltételezik, hogy az árstop utáni beszerzési árak tartósan alacsonyabbak lesznek a mostaniaknál. Erre jelen pillanatban viszont szerinte semmilyen garancia nincs. „Ebben az esetben pedig csak eltoljuk három hónappal az áremelkedéseket, és komoly egyensúlytalanságokat hozunk létre a gazdaságban” – fogalmazott.

A kisboltok a nagy vesztesek

Rácz Béla Gergely szerint az árstop bevezetésének egyik következménye az, hogy a kisboltok és az üzletláncok a kiadásaik csökkentése – például a beruházások visszafogása – mellett megpróbálják áthárítani más piaci szereplőkre az intézkedés okozta veszteségeket. A nagy multinacionális üzletláncok a piaci erejük révén ezt könnyebben meg tudják oldani: a beszállítóikkal fizettetik ki az elvesztett bevételük egy részét. „Vagyis az Auchan, a Kaufland, a Lidl és a többi áruházlánc azt mondja a beszállítónak: engedned kell az árakból, ha azt akarod, hogy továbbra is tőled rendeljünk árut” – szemléltette a közgazdász.

A kisboltok értelemszerűen ezt nem tudják megtenni. Ezért inkább nem az addigi beszállítóiktól vásárolják meg az árut, hanem az üzletláncokból próbálják meg beszerezni szabályozott áron. Ez pedig azzal jár, hogy ezekben az üzletláncokban hirtelen nagyon megnő a kereslet az árszabályozott termékek iránt, ezért mennyiségi korlátokat vezetnek be, hogy ne üresedjenek ki a polcok. Ez már Magyarországon már meg is történt – emlékeztetett az egyetemi oktató.

Magyarország eltérő helyzetben van

A közgazdász szerint a budapesti kormány is tisztában van a hatósági árak bevezetésének továbbgyűrűző negatív hatásaival, csakhogy Magyarország egészen más helyzetben van Romániához képest. Elsősorban azért, mert Magyarországon választások lesznek áprilisban. „Választási évben a kormányok politikai színezettől függetlenül mindig gondoskodnak arról, hogy az országnak úgynevezett választási költségvetése legyen. A magyar kormány a túlköltekezése által generált inflációs hatást ellensúlyozza a május elsejéig tartó árszabályozással” – mondta Rácz Béla Gergely.

A kisboltok és az üzletláncok úgy is csökkenthetik a veszteségeiket, hogy megemelik a többi termékük árát. Ez a megoldás a közgazdász szerint az utóbbi piaci szereplők számára sokkal kézenfekvőbb, hiszen rengeteg terméket forgalmaznak, és veszteségeiket könnyebben szét tudják ezekre teríteni. „A kisboltok ezen a téren is versenyhátrányban vannak a multikkal szemben. Vagyis a hatósági árak bevezetésének az az egyik következménye, hogy a saját helyi vállalkozásainkat büntetjük a multinacionális vállalkozásokkal szemben” – jelentette ki Rácz Béla Gergely.

Gyakorlati akadályok

A közgazdász szerint az állami beavatkozásnak idehaza gyakorlati akadályai is lehetnek. Magyarországon például hét alapvető élelmiszer árát fagyasztotta be a kormány úgy, hogy az áruk nem lehet magasabb a tavalyi október 15-ei árnál, a romániai hatóságoknak azonban nincs pontos információja arról, hogy egy adott időszakban, egy adott termék üzletenként mennyibe került, ezért ennek az ellenőrzése is rendkívül körülményes lehet. Ennek az a magyarázata, hogy Magyarországgal ellentétben Romániában a pénztárgépek még nincsenek összekötve az adóhivatallal.

Problémát jelenthet ugyanakkor, hogy miként hat az árszabályozás a termékekre. „Nagyon egyszerű példát mondok: ha a csirkemell árát szabályozza az állam, sokkal olcsóbb lesz mondjuk a csirkecombnál, így csirkecomb helyett nagyon sokan csirkemellet fognak vásárolni. És akkor mihez kezd a kereskedő a polcon maradó csirkecombbal és a szárnyas többi részével?” – részletezte az egyetemi oktató.

A kijózanodás pillanata

A közgazdász szerint nem mindegy az sem, hogy az árstop milyen időtartamra szól, mert ha 90 napnál tovább tart, „tönkrevágja a magánszektort”. De ha a három hónap alatt is folyamatosan nő a hatósági áras termékek beszerzési és értékesítési ára közötti különbség, az inflációs nyomás nem szűnik meg, csak egy ideig mérsékeltebb a hatása. „Ebben a 90 napban kénytelenek a kereskedők lenyelni a fokozatosan növekedő veszteségeiket. De amint az ársapkát kivezetik, hirtelen drágítanak, hogy pótolni tudják a kieső bevételt. Tehát a 90 napot a kijózanodás pillanat követi majd, mert az árak hirtelen nagyon nagyot növekednek. Vagyis egy ideig késleltetni lehet az inflációs nyomást, de a számlát így is, úgy is ki kell majd fizetni” – fogalmazott az egyetemi oktató.

A hazai kisvállalatokat és általában a nemzetgazdaságot érintő további negatív hatása lehet szerinte az állami beavatkozásnak az, hogy több importált termék kerül be az országba (ez is gyakran azért lehetséges, mert más országok szintén protekcionista politikát folyatnak, és szubvencionálják a termelőiket). Lehetséges negatív hatásnak nevezte Rácz Béla Gergely a gazdaságba vetett bizalom megingását is. Annak ugyanis, hogy az állam beleszól a piacgazdaság működésébe, az az üzenete, hogy az adott ország nem eléggé elkötelezett a piacgazdasági elvek betartásában, és ez elriaszthatja a befektetőket – magyarázta a kolozsvári BBTE oktatója.