Országos szinten 800-nál több cégnek van reciklálási engedélye, kb. 40 százalékuk három megyében, Hunyadban, Temesben és Aradban működik.

Meghaladja a 800-t azon romániai cégek száma, melyek rendelkeznek az újrahasznosításnak a technológiai folyamataikba való beépítését lehetővé tevő engedéllyel. A vállalatok ezen engedély birtokában gyűjthetnek valamilyen hulladékot, s nyerhetnek ki abból alapanyagot. A Ziarul Financiar gazdasági napilap minden egyes megyei környezetvédelmi ügynökségtől lekérték az adatokat, a megkeresésre csupán hat kirendeltség nem válaszolt, valamennyi ókirályságbeli.

A legtöbb, reciklálással foglalkozó cég Hunyadban működik, a számuk 142. A dél-erdélyi megyében fa, alumínium, műanyag, papír, üveg, pillepalack, étolaj, gumiabroncs és akkumulátor újrahasznosításával is foglalkoznak.

A második helyen Argeș áll 103 recikláló céggel, majd Temes és Arad következnek 95, illetve 87 vállalattal. Előbbiben, többek között textíliák, míg utóbbiban forgalomból kivont járművek és építkezési hulladék újrahasznosítására is adtak ki engedélyt.

A megyék között hatalmas különbségek vannak az újrahasznosítás iránti érdeklődés tekintetében, ami Erdélyben nagyobb, mint a Regátban. A Kárpátokon belüli megyékben 501 reciklálási engedélyt bocsátottak ki. A már említett megyéken kívül Máramarosban (39), Marosban (27), Szebenben (22), Kolozsban (21) és Beszterce-Naszódban (21) van viszonylag sok, újrahasznosítással foglalkozó vállalkozás.  

Hargitában 5 cég foglalkozik forgács és fa újrahasznosításával, Háromszéken pedig 4 reciklál polietilént és polisztirént. Az országban egyetlen megyében nem igényelt egy cég sem ilyen engedélyt, Krassó-Szörényben.

Egyes, a piacot jól ismerő szakértők véleménye szerint a valóságban az engedéllyel rendelkező cégeknek hozzávetőleg csak a 20 százaléka foglalkozik hulladék újrahasznosítással, a többség esetleges előnyök reményében váltották ki azt. „Nagyon sok olyan cég van, melyek azért váltják ki az engedélyt, hogy hozzájussanak a hulladékbegyűjtésért és az újrahasznosításért járó szubvenciókhoz. Ez nem jelenti azt, hogy valóban reciklálnak: a valóságot a mennyiségi jelentéseik tükrözik, a jelentések pontossága pedig szintén külön téma” – nyilatkozta Raul Pop, az Ecoteca civil szervezet programmenedzsere.

Fülöp Lóránd, a Környezetvédelmi Ügynökség (ANPM) elnöke a Maszol megkeresésére elmondta, a jelenség valóban létezik. „Elég sok cég van, amely kiváltja az engedélyt, mert szüksége van rá egy pályázathoz, de nem foglalkozik újrahasznosítással” – nyilatkozta az ANPM vezetője.