A The Washington Post számolt be a 21 egyetemen zajló, nagy mintavételű kutatásról, amely azt vizsgálja, fertőz-e tovább az a személy, aki megkapta az oltást. A szakemberek számításai szerint még ebben az évben megválaszolják a kérdést, írja a divany.hu portál.

Az Izraelben és az Egyesült Királyságban végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a koronavírus elleni vakcinák csökkentik a tünetmentes fertőzés kockázatát. Ez a két tanulmány a Pfizer és az AstraZeneca oltásaira összpontosított. Egy másik kutatás, amely az Egyesült Államokban készült  további bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy a Pfizer és a Moderna vakcinák egyaránt csökkentik a tünetmentes és a tünetekkel járó fertőzés veszélyét.

Bár ezek a tanulmányok azt mutatják, hogy azok, akik megkapták az oltást, kisebb valószínűséggel terjesztik a vírust (hiszen kisebb az esélye annak, hogy megbetegszenek), ezt egyértelműen nem támasztották alá az eredmények. A 21 egyetem részvételével végzett, PreventCOVIDU nevezetű kutatás vizsgálja, hogy hogyan alakul a fertőzöttség aránya a beoltottak körében.

Átfogó kutatás 12 ezer felnőtt bevonásával

A PreventCOVIDU során 12 000, 18–26 év közötti felnőttet vizsgálnak majd. A résztvevőket véletlenszerűen osztják két csoportra: az egyik csoport azonnal megkapja az első Moderna vakcinát, míg a többieket négy hónappal később oltják be. A beoltottakat a kutatás időtartama alatt naponta tesztelik, így a szakemberek nyomon követhetik, hogy ki és mikor fertőződött meg koronavírussal. A kutatók az orrváladékból vett mintából meg tudják állapítani a vírusrészecskék számát, valamint a vírus genetikai szekvenciáját is. Ezek az adatok segítenek meghatározni, hogy a vírusterhelés, azaz a vírus mennyisége a szervezetben összefügg-e a vírus terjesztése kockázatának mértékével. A kutatásból az is kiderül, hogy a Moderna vakcina milyen mértékű védelmet nyújt a vírusfertőzés különböző mutációival szemben, illetve hogy az oltottak milyen valószínűséggel terjesztik a koronavírus bizonyos törzseit.

Egy telefonos alkalmazás emlékezteti a kutatás résztvevőit arra, hogy mindennap vegyenek mintát az orrukból, töltsék ki a tünetekre vonatkozó kérdőívet, adjanak vérmintát és vegyenek részt az egyetemi Covid-19-szűrésen. A tanulmány résztvevői beszámolnak arról is, hogy kik azok, akikkel találkoznak, akiknek esetlegesen továbbadhatják a koronavírust, ebből adódóan a kutatók összesen mintegy 22 500 kapcsolattartó adataira számítanak.

Kapcsolódó

További vizsgálatot szorgalmaz a WHO a koronavírus eredetéről

További vizsgálatot szorgalmazott kedden Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója arról az elméletről, amely szerint a koronavírus-világjárványt okozó vírus egy kínai laboratóriumból szabadult ki, és bírálta Kínát, amiért korlátozta a nemzetközi szakértők hozzáférését az elsődleges adatokhoz.

kutatás WHO koronavírus

A kutatók azt feltételezik, hogy legnagyobb valószínűséggel a résztvevők lakótársai és kollégái fertőződnek meg, őket feltételezett közeli kontaktként tartják számon. Ha a vizsgálat egyik résztvevője elkapja a fertőzést, a feltételezett kontaktokat minősített közeli kontaktként kezdik kezelni, tüneteiket heti rendszerességgel figyelik, naponta vesznek tőlük orrváladékmintát és kétszer vért. A közeli kontakt megbetegedése esetén két héten keresztül naponta tesztelik és vérmintát vesznek tőlük. És míg a feltételezett kontaktokat a kutatás ideje alatt rendszeresen tesztelik, a feltételezett kontaktokat csak a résztvevő megbetegedését követő egy hónapban.