A kialvatlanság hozzájárulhat ahhoz, hogy a koronavírus hamarabb támadja meg az embert

A koronavírus egyik következménye az alvászavar, de mindamellett, hogy eredménye lehet a vírusnak, a kialvatlanság hozzájárulhat ahhoz is, hogy a járvány hamarabb támadja meg az embert. Számos új tudományos következtetés hangsúlyozza, hogy az alvás zavara, az alvatlanság – a köznyelvben álmatlanság – a koronavírus-fertőzés magasabb kockázatával és súlyosabb Covid–19-tünetekkel jár, egyben növeli a gyógyulási időszak hosszát, írja az index.hu portál.
16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Az elemzések, amelyek leginkább az életmódról, az egészségi állapotról, a gyógyszerek és étrend-kiegészítők használatáról, valamint az alvásállapotról kapott információkat vizsgálják, megállapítják: az alvás a szervezet regenerálódásának és az immunrendszer megtartásának és erősítésének az egyik legfontosabb tevékenysége. Minél jobban alszik valaki, ami nemcsak az alvásidő megfelelő hosszát (felnőtt embereknél 7–9 óra éjszakánként) jelenti, hanem a minőségét is, vagyis a folyamatosan nyugodt alvást és a pihent ébredést, annál kevésbé van kitéve bármilyen fertőzésnek, beleértve a Covid–19-fertőzésnek is.

Fotó: Pexels | Andrea Piacquadio

„A Magyar Alvásszövetség legújabb kutatásai, amelyeket a Szinapszis Egészségkutatóval a pandémia ideje alatt végeztek, szintén ezt a következtetést erősítik. Ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy a megváltozott életkörülmények, a karanténbezártság és a kiszolgáltatottság érzésének erősödése felszínre hozott olyan pszichikai jelenségeket, amelyeknek elemzése és kezelése mielőbb kívánatos” – húzta alá G. Németh György a Magyar Alvásszövetség elnöke.

AZ ELTE PPK alváslaborjában Simor Péter vezetésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálta az éjszakai pihenés és a pandémia kapcsolatát új módszertani megközelítéssel. A kérdőíves kutatás legizgalmasabb eredménye az alvásminőség és a nappali élmények időbeli összefüggése: a nappali tünetek ugyanis nem jósolták meg a következő éjszaka minőségét, ám az alvásminőség előre jelezte a másnapi nehézségeket. A nemzetközi tudományos szakirodalomban jegyzett következtetéseiket elsősorban nem az alváspanaszokkal küzdők köréből, hanem az egészséges emberek alvásának megfigyeléséből vonták le.

Az alvás-ébrenlét ciklusának, az úgynevezett cirkadián ritmusnak a megzavarása befolyásolhatja az anyagcserét, az immunitást, sőt a pszichológiai egészséget is, az alváshiány pedig vonzóbbá teheti a magas kalóriatartalmú, magasabb zsír-, cukor- és sótartalmú ételeket, különösen stressz hatására, ami mind az egészségi állapotot és a közérzetet terheli.

Az alvásszövetség korábban közzétett elemzésében utalt arra, hogy a testmozgás hiánya, a stresszkitettség, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és más tényezők is indokolhatják, hogy miért csak az emberek egy része betegszik meg, ha bármilyen vírusnak van kitéve. De akárhogy is, amíg nem kap oltást, kezelje az alvást prioritásként.

Kapcsolódók

Kimaradt?