A Centre for Research on Energy and Clean Air nevű kutatóközpont legfrissebb tanulmányában a 2020-as adatok alapján állapította meg, hogy a levegő minőségének javulásával Európában közel 38 ezer ember korai halálát sikerült megelőzni, írja a femina.hu portál.

A kutatók szerint az eredmény egyértelműen annak köszönhető, hogy 2020-ban visszaesett a fosszilis energiahordozók használata, a nitrogén-dioxid-szennyezés 14, a finomszemcsés 7, az ózonszint pedig 4 százalékkal csökkent. A halálozások visszaesése mellett a szennyezés alacsonyabb mértéke más egészségügyi előnyöket is előidézett: a 10 millióval kevesebb munka nélküli nap miatt 17 ezerrel kevesebb új asztmás esetet diagnosztizáltak a gyermekeknél, 29 ezer embernek nem volt szüksége sürgősségi ellátásra az asztmás rohamok miatt, és 4700-zal kevesebb koraszülés volt.

Az egészségügyi hatáselemzés arra is rávilágít, hogy a levegő szennyezettsége a javult levegőminőségtől függetlenül hogyan járul hozzá az egészségügyi rendszer terheléséhez a járvány idején. A légszennyezés miatt több ember szenved olyan, már meglévő állapotoktól, amelyek még jobban megnehezítik a mindennapjaikat, és ezáltal a fertőzésnek is sokkal jobban ki vannak téve.

A tanulmány szerint a nitrogén-dioxid-szennyezés szintjének legnagyobb csökkenése az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Franciaországban és Svédországban található. A szállópor legnagyobb mértékben Szerbiában, Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában csökkent. Az európai fővárosok közül Róma, Párizs, Zágráb, Athén, Lisszabon és Varsó azok a városok, ahol a levegő minőségével összefüggésbe hozható káros egészségügy hatások a leginkább mérséklődtek.