Nem a megyéket és településeket kell összevonni, hanem egyrészt meg kell szüntetni vagy újragondolni a fölösleges állami intézményeket, mint például a regionális adóhivatal, a kincstár, a prefektúra, a cégbíróság, másrészt be kell gyűjteni az évi 6 milliárd eurónyi áfa-tartozást. Ez az összeg duplája annak, amit a közigazgatási átszervezéssel meg szeretnének spórolni, mondta el Miklós Zoltán háromszéki parlamenti képviselő.

Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa sajtótájékoztatón élesen bírálta a román pártok által kezdeményezett közigazgatási átszervezést, amely szerinte nem az emberek érdekét szolgálná és jelentős hátrányba hozná a lakosságot és az önkormányzatokat. A tervezett megamegyében a magyar közösség kisebbségbe kerülne. 

Rámutatott, hogy a törvényjavaslat szerint a 3 ezer fő alatti községeket és a 20 ezer fő alatti városokat megszüntetnék, és a megyékből megamegyéket csinálnának, ami egy centralizált rendszer kialakítását eredményezve. Miklós Zoltán szerint drámai módon alakulna át a jelenlegi közigazgatási berendezkedés hiszen az ország 2862 községéből 1651-, míg a 319 városából 230 megszűnne. Kovászna megye esetében a 40 községből 23 megszűnne, városok közül pedig csak Sepsiszentgyörgy maradna meg.

„Erről még vitát sem szabad nyitni, hanem úgy ahogy van ki lehet dobni a kukába. Úgy ahogy van pancser munka” – fogalmazott Miklós Zoltán. Kiemelte, hogy az átszervezés következtében sok állampolgárnak akár több száz kilométert kellene utaznia a közigazgatási ügyei intézése érdekében hiszen olyan alapvető intézmények helyi tevékenysége szűnne meg vagy csökkene a tevékenységi körük, mint a mezőgazdasági támogatásokat kezelő APIA, a telekkönyvi hivatal, vagy a nyugdíjosztály.

Miklós Zoltán szerint a kezdeményezők azzal indokolják a közigazgatási átszervezés szükségességét, hogy Románia önkormányzatainak 93 százaléka nem tudja fenntartani magát: az összjövedelmük kevesebb mint fele a saját bevételük, miközben működési költségeik felemésztik bevételeik 70 százalékát, személyzeti kiadásaik pedig további 24 százalékot.

A háromszéki gazdasági szakpolitikus szerint könnyű így megbélyegezni az önkormányzatok 93 százalékát, ám azok elszenvedői a központi döntéseknek. Például idén a kormány 12 milliárd lejt tartott vissza az önkormányzatok személyi jövedelemadó bevételeiből és azokat az adókedvezményeket sem kompenzálja, amelyek miatt szintén apadnak a helyi bevételek, mint az élelmiszeriparban-, mezőgazdaságban-, építkezésben vagy az IT-szektorban dolgozóknak járó adókedvezmények. Emellett az állami költségvetés áfa-bevételeiből az önkormányzatok mindössze 23 százalékot kapnak vissza.

A közigazgatás átszervezése helyett az RMDSZ képviselő a fölösleges állami intézmények megszüntetését és a hatékonyabb adóbehajtást javasolta. A fölösleges intézmények esetében példaként említette a regionális pénzügyi hivatalokat (ANAF), a kincstárat, a prefektúrát és a cégbíróságot. Az évente be nem hajtott áfa összege 6 milliárd euró, ami duplája a közigazgatási átszervezéssel megspórolható összegnek, mutatott rá Miklós Zoltán.