Elfogadta hétfőn a képviselőház az alkotmánybíróság határozatához igazított különnyugdíjtörvényt. A tervezetet 174 képviselő támogatta, 81-en ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak. Az RMDSZ álláspontja, hogy a szolgálati nyugdíjak – az úgynevezett speciális nyugdíjak – összegének meghatározására az egyetlen elfogadható kritérium a hozzájárulás elve.

Az RMDSZ álláspontja, hogy a szolgálati nyugdíjak – az úgynevezett speciális nyugdíjak – összegének meghatározására az egyetlen elfogadható kritérium a hozzájárulás elve, szögezte le hétfői parlamenti beszédében Miklós Zoltán. A háromszéki képviselő emlékeztetett, hogy az RMDSZ az államelnöki juttatás összegét meghaladó összes jövedelem drasztikus megadóztatását javasolta, ezért nevetségesnek tartja a nyugdíjak nem hozzájárulásos részének adózásával kapcsolatos megoldást, amely alig karcolja a nagy speciális nyugdíjak összegének felszínét.

A jogszabályt a szenátus által múlt héten megszavazott formában fogadták el. Az alkotmánybíróság csak az igazságszolgáltásban dolgozók nyugdíjával kapcsolatban kért módosításokat.

A módosított törvény szerint a legkevesebb 25 éves szolgálati idővel rendelkező bírák, ügyészek és alkotmánybírák nyugdíjkorhatára 60 év, a nyugdíjuk pedig a nyugdíjazásuk előtti 48 hónapban kapott bruttó fizetésük és bérpótlékaik átlagának a 80 százaléka. A jogszabály korábbi változata szerint a bírák, ügyészek és alkotmánybírák juttatását a nyugdíjazásuk előtti három hónapban kapott jövedelmük alapján számolták ki. A törvény előírja azt is, hogy a nyugdíj nem lehet nagyobb a nyugdíjazás előtti utolsó fizetés nettó összegénél.

A tervezet szerint csak azok a nyugdíjkorhatárt elért bírák, ügyészek, alkotmánybírák, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái és a 221-es törvény hatálya alá tartozó jogi szakszemélyzet tagjai jogosultak szolgálati nyugdíjra, akik legkevesebb 20 éven át töltötték be a felsorolt funkciók valamelyikét. A nyugdíj összege a 25 évből hiányzó szolgálati évek számával egyenlő százalékkal csökken, és nettó összege nem lehet nagyobb a nyugdíjazás előtti utolsó fizetés nettó összegénél.

A kormány nem nyújtja a társadalom által elvárt megoldásokat

A kormány által benyújtott, különnyugdíjakat szabályozó törvényt hétfőn vitatta meg a képviselőház, ahol az RMDSZ képviselőházi frakciója álláspontját ismertetve Miklós Zoltán gazdasági szakpolitikus leszögezte: a törvénytervezet nem nyújtja az elvárt megoldásokat a társadalmi egyenlőtlenségekre, a költségvetési hiányra és a polgárok állam iránti bizalomhiányára.

A különnyugdíjak összegének meghatározására az egyetlen elfogadható kritérium a hozzájárulás elve, mutatott rá a sepsiszentgyörgyi politikus, aki szerint lehetnek finomhangolások olyan szakmai kategóriák esetében, ahol korlátozva vannak bizonyos szabadságjogok, például, akiknek tilos vállalkozást indítani. Ilyen esetekben elfogadható, hogy kompenzálásként a nyugdíjba vonuláskor többletpontokat kapjanak vagy a csökkenjen a nyugdíjkorhatáruk.

A nevetségesen alacsony többletadóval csak a felszínt karcolják

Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa a különnyugdíjakat szabályzó törvénytervezet hétfői vitáján hangsúlyozta: a kormány által benyújtott törvénytervezetben figyelmen kívül hagyták a járulékfizetés elvét és a speciális nyugdíjban részesülők számos kategóriája továbbra is olyan juttatásokban részesül, amelyek messze meghaladják azt, amire a társadalombiztosítási költségvetésbe való befizetés következtében jogosultak lennének.

„Nevetségesnek tartjuk a nyugdíjak nem hozzájárulásos részének adózásával kapcsolatos megoldásokat. Emlékeztetek, hogy az RMDSZ az államelnöki juttatás összegét meghaladó összes jövedelem drasztikus megadóztatását javasolta, de a jelenlegi törvénytervezet szerint a különadó alig karcolja a nagy összegek felszínét. Például egy 22 ezer lejes nyugdíj után a fizetendő többletadó alig 1650 lej lesz. Mit old meg ekkora különadó, amikor az átlagnyugdíj kevesebb, mint 2000 lej, a bírák esetében ez 5500 lej”, fogalmazta meg Miklós Zoltán.

Rámutatott arra is, hogy a nyugdíjreformnak késleltetett hatása lesz, ugyanis évtizedekbe telik, mire a törvényt teljes mértékben végrehajtják, vagyis újabb évtizedbe telik míg fennmaradnak a nyugdíjrendszer egyenlőtlenségei és nem teljesül a méltányosság elve, amit elvár a társadalom.

A privilégium erkölcsi és a joggal való visszaélést jelent

A kormány által benyújtott törvénytervezet a kiváltságokról és nem kompenzációról szól, hangsúlyozta a sepsiszentgyörgyi RMDSZ képviselő, aki szerint a kompenzáció egyensúlyt és méltányosságot jelent, míg a privilégium erkölcsi vagy jogi visszaélést, mint például az, ahogyan a bírói kar bírósági ítéletek által meghatározza saját fizetését és a fizetésekből behajtandó különbségeket.

„Érthető, hogy a polgárok miért veszítik el végül az igazságszolgáltatásba vetett bizalmukat, ha vannak olyan bírák, akik nem tudják igazolni az általuk felhalmozott vagyont, mások, akik bűnözői szervezetekkel barátkoznak, és olyan ítéleteket hoznak, amelyek óvják a korrupt embereket a büntetés letöltésétől”, fogalmazta meg Miklós Zoltán, aki szerint az igazságügyi és munkaügyi miniszterek felelőssége, hogy a törvényjavaslat méltányos, igazságos és alkotmányos legyen.

A képviselőház döntő fórumként szavaz a kormány által benyújtott, különnyugdíjakat szabályozó törvényről, amelyről – mint arról beszámoltunk – már döntött a szenátus. A kormány új javaslata szerint 2024. január elsejétől a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság bíráinak és jogi szakszemélyzetének a nyugdíjkorhatára 47 év és 4 hónap, ha a legkevesebb 25 évet töltötték be ezt a tisztséget. Esetükben a nyugdíjkorhatár évente 4 hónappal nő, amíg eléri a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvényben előírt 60 évet.
A módosított törvény szerint eltérően adózzák a különnyugdíjak járulékalapú, illetve nem járulékalapú összetevőjét. A járulékfizetés alapján kiszámolt nyugdíjrész 2000 lejig adómentes, az ezen felüli összegre pedig 10 százalékos adókulcsot alkalmaznak. A nem járulékalapú nyugdíjrészre az összeg függvényében 10, 15, illetve 20 százalékos adókulcsot alkalmaznak.