Teljesen logikátlanok a kormány minimálbérrel kapcsolatos döntései: adókedvezménnyel ösztönzik a minimálbéres alkalmazást, „hasukra csapva” döntenek a mértékéről, másrészt az a helyzet is előáll az egyoldalú döntés következményeként, hogy minél inkább emelik a kötelező legkisebb bérszintet, annál több minimálbéres alkalmazott lesz az országban, szögezte le Miklós Zoltán. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusát annak kapcsán faggattuk, hogy a kormány október 1-től 10 százalékkal, 3300 lejre növelte az általános minimálbért, valamint a hiánycsökkentő intézkedéscsomagról, melyért felelősséget vállalt a kormány, és amelynek sorsáról október 18-án az alkotmánybíróság dönt.

Nyilván, nem véletlen, hogy a kormány egy kalap alatt tárgyalta a minimálbér-emelést a hiánycsökkentő intézkedésekkel, melyekért felelősséget vállalt a parlament előtt, hívta fel a figyelmet a háromszéki RMDSZ képviselő. Rámutatott, a minimálbér emelése jelentős adótöbbletet generál az államkasszának, ez hatványozott, ha még az adókedvezményeket eltörlik.

Növekszik a minimálbér és ezzel együtt a minimálbért keresők száma

Minél jobban növeljük a minimálbért, annál többen lesznek, akik ennyit keresnek, már most 1,8 millióra emelkedett a számuk, holott néhány évvel ezelőtt még csak 1,2 millió volt, mutatott rá Miklós Zoltán. 

Konkrétan ez úgy csapódik le, hogy akinek október 1. előtt 3300 lej volt a fizetése, az ettől a hónaptól már a minimálbéres kategóriában találhatja magát, hiszen az alsó küszöb „utolérte”. Nem minden vállalkozó engedheti meg magának, hogy a minimálbér-növekedésével arányosan a többi alkalmazott fizetését is növelje, ilyen esetekben a kicsivel nagyobb fizetéseket utoléri, „bekebelezi” a legkisebb kötelező bérszint. Minél több munkavállaló kap minimálbért, annál nagyobb lesz a nyomás a döntéshozókon, hogy ezzel kezdjenek valamit, mert egyre többen ettől függnek, mutatott rá a közgazdász.

Arra is kitért, a jól működő országokban nem a kormány erőlteti rá a munkaadókra és a gazdaságra a minimálbért, erről a szakszervezetek és a munkáltatók szövetségei egyeztetnek, majd a párbeszéd nyomán kialakult konszenzusos összeget a kormány tudomására hozzák, és az törvénybe foglalja. Nálunk viszont a kormánya a „hasára csap” és leszabályozza. Miklós Zoltán hangsúlyozta, akár a differenciált minimálbér is elképzelhető lenne, hiszen egy szintet bír el a mezőgazdaság és mást az IT-szektor, ahol több ezer eurós az átlagfizetés.

Visszás az adókedvezménnyel ösztönzött minimálbéres-alkalmazás

Teljes logikátlan, hogy ez év december 31-ig még érvényben van a minimálbérre az adókedvezmény, 200 lejre nem kell adót, járulékokat fizetni. Ez olyan torzulásokhoz vezet, hogy akinek kevéssel magasabb a fizetése, kevesebbet kap kézbe, mint akit minimálbéren foglalkoztatnak, mert ő a 200 lejre is kifizeti az adót. Ez a kedvezmény elvi megközelítés szintjén sem korrekt, hiszen valójában a minimálbéres alkalmazást ösztönzi, holott mindenkinek az lenne az érdeke, hogy a minél magasabbak legyenek a bérek, ezt kellene adókedvezménnyel ösztönözni, szögezte le Miklós Zoltán.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hiánycsökkentő intézkedéscsomagban benne van, hogy a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az építkezésben visszavezetik a kötelező betegbiztosítást, tervezik ugyan, hogy ezt kompenzálva megemelik az ágazati minimálbért. Ezzel a forgatókönyvvel a munkavállaló ugyanannyit pénzt kap, de munkaadónak pluszköltséget generál, amit az utolsó lejig elvesz az állam adók formájában. Vagyis a pluszköltség nem eredményezi azt, hogy a vállalkozók jobb, felkészültebb embereket tudnak alkalmazni. „Ez egy perverz hozzáállás az állam részéről” – szögezte le a szakpolitikus.

Vegyes a hiánycsökkentő intézkedéscsomag megítélése

Lépéskényszerbe került a kormány, mert nem hozta meg időben a megfelelő döntéseket, szögezte le Miklós Zoltán. Hangsúlyozta, ha két évvel ezelőtt elfogadják az RMDSZ javaslatát, hogy adózzák meg azokat a cégeket, melyek a válságok ellenére nyerészkedni tudtak, most sokkal jobban nézne ki a költségvetés, és meg tudná engedni magának a kormány, hogy ne kelljen drasztikusan kivezetnie a vállalkozókat érintő különböző kedvezményeket.

„Egyik napról a másikra kell bevezetni, hogy a mikrocégek 60 ezer euró feletti éves forgalom esetén az 1 százalék helyett 3 százalékos forgalmi adót fizetnek, mert már nincs idő arra, hogy a plafont lépcsőzetesen csökkentsék, például jövőben 250 ezer, majd egy év múlva 150 ezer euróra. Ezt meg lehetett volna tenni, ha több pénz lenne az államkasszába” – mutatott rá a szakpolitikus. Leszögezte, a kép vegyes, az RMDSZ elégedetlen azzal, hogy a mikrovállalatokat sújtják, vagy például az engedélyezett magánszemélyeknél (PFA) a betegbiztosítást megemelték 24 minimálbér szintjéről 60-ra. Hozzátette ugyanakkor, ennél rosszabb is lehetett volna a helyzet, volt egy olyan elképzelés, hogy a PFA-k a teljes jövedelemre fizessenek betegbiztosítást. Mindenképpen túl drasztikusan vezetik ki a kedvezményeket, közben még a Világbank ajánlásaiban is az szerepel, hogy 2025 -ig kell átalakítani a mikrovállalatok adórendszerét, de erre már nem volt idő, lépni kellett, mert ha a költségvetéshiány nem csökken, felfüggeszthetik az uniós alapokat, 70 milliárd euró a tét, összegzett a közgazdász.

Sokkal jobb csomagot is össze lehetett volna hozni

Még lettek volna tartalékok, ahonnan az állam pénzt tudna begyűjteni, és nem feltétlenül csak az adóbehajtás hatékonyságának a növelése, mutatott rá a közgazdász, hangsúlyozva, sokkal jobb deficitcsökkentő intézkedéscsomagot is össze lehetett volna állítani, amivel kevésbé „bántják” a kisvállalkozókat. Példaként említette, hogy a pluszadót a bankokra vetik ki, a nem banki hitelintézetek, a lízingcégek ebből kimaradtak. Közben ezek a pénzintézetek a megnövekedett kamatkörnyezet haszonélvezői, hetente szedik be a törlesztőrészletet, hatalmas kamatot számolnak, a törvényes uzsora mégis kimaradt a plusz adó hatályából.

Másrészt a szerencsejátékból származó jövedelmeket még mindig nem adózzák meg olyan szinten, mint a munkát. „Lehetett volna még plusz bevételi forrásokat keresni, és ezzel párhuzamosan kevésbé bántani a vállalakozókat, elsősorban a kisvállalkozókat, hiszen ők vannak a legtöbben, és ők biztosítják a legtöbb munkahelyet. Ők nem elég gazdagok ahhoz, hogy egy sokkot túléljenek, veszélybe kerülhet a létük, és az általuk biztosított munkahelyek” – szögezte le Miklós Zoltán.

Újabb javaslatokkal védik az önkormányzatokat

Az RMDSZ nagyon fontosnak tartotta, hogy az önkormányzatokat ne bántsák a deficitcsökkentő csomaggal, sikerült kivédeni, hogy ne szabják meg, mennyit költhetnek sportra, kultúrára, és hogy ne kelljen összevonniuk az alárendelt intézményeket. A betöltetlen állások megszüntetése szintén észszerűtlen javaslat volt, hiszen sok állás azért nincs elfoglalva, mert nem találnak megfelelő szakembert, sorolta Miklós Zoltán.

További javaslataik is vannak az önkormányzatok érdekében, például hogy a luxusadót, amit a 2,5 millió lejt meghaladó ingatlanokra vetnek ki, és amit az adóhivatal gyűjt be, osszák vissza a településeknek. Logikus, hogy az adóhivatal gyűjti be, hiszen egy személynek több településen lehet ingatlanja, melyek összértéke meghaladja a 2,5 millió lejt, így nem lehetne eldönteni, melyik önkormányzathoz fizeti be a luxusadót, de a pénz arányosan vissza kell kerüljön a településekhez, mert az ingatlanadó helyi jövedelemnek minősül, részletezte a szakpolitikus. Azt is javasolták, hogy az állami kiadások csökkentését kezdjék az adóhivatal átszervezésével, a regionális szintet meg lehet szüntetni, hiszen korábban a közepes vállalatok tartoztak oda, de azokat most már visszakapták a megyei pénzügyi igazgatóságok.