Növeli a bürokráciát, lelassítja az ingatlanpiacot, és ezáltal a gazdaságot, sőt alkotmányossági kérdéseket is felvet a pénzügyminisztérium közvitára bocsátott tervezete, miszerint az adóhatósági bizonylathoz kötné az ingatlanok eladását, adományozását, fogalmazta meg a Maszol megkeresésére aggályait Miklós Zoltán.

Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa rámutatott, az új intézkedés vitatható, a kormány tévúton jár, ha ettől reméli a adóbehajtás hatékonyságának növelését. A pénzügyminisztérium közvitára bocsátott tervezetében az szerepel, hogy egy ingatlan eladása, vagy adományozása esetén, a tulajdonos nemcsak az önkormányzattól, hanem az adóhivataltól (ANAF) is bizonylatot kell kiváltson. Ha arra ráírják, hogy tartozása van az állam felé, akkor megtörténhet ugyan a tranzakció, de köteleznie kell magát, hogy a vételárból azt törleszti, vagy még az eladás előtt ki kell fizetnie.

Rengeteg sebből vérzik a tervezet

Már jelenleg is bürokratikus, bonyolult az ingatlanok értékesítése, ki kell váltani az önkormányzattól a bizonylatot, hogy az adója ki van fizetve, emellett az energetikai bizonylatot is be kell szerezni, mutatott rá a közgazdász. Ezek még logikus elvárások, a vásárlót védik, ám az újabb bizonylat kiváltása nem indokolt, feleslegesen megterheli az embereket, és csak arról szól, hogy az adóhatóság munkáját megkönnyítse.

„Ezúttal is bokrostól lövik a nyulat, meggyűjtik annak a sok millió állampolgárnak a baját, akiknek amúgy semmi közük nincs adóhivatalhoz, meg sem kellene nyissák a hatóság ajtóját” – fogalmazta meg Miklós Zoltán. Kifejtette, azok esetében, akik csak alkalmazottként, fizetésből szereznek jövedelmet, fel sem merülhet, hogy tartozásuk legyen az állam felé, hiszen minden vonatkozót adót és illetéket letart és befizet a munkaadójuk, tehát ők feleslegesen váltják ki a adóhatóságtól a bizonylatot, ha el akarnak adni, vagy adományozni egy ingatlant.Másrészt a szigorítás azért is túllő a célon, mert az adóhatóságnak most is megvan a lehetősége arra, hogy a rendelkezésére álló adatbázisokból kikeresse az adósok ingatlanjait, és egyoldalúan, hivatalból bejegyeztesse magát a telekkönyvbe, ezzel leállítva a annak eladását. Sok esetben élnek is ezzel a lehetőséggel, a végrehajtási folyamat első lépéseként kiadnak egy felszólítást, majd blokkolják az adós ingatlanjait.

További problémát vet fel, hogy bárkinek lehet olyan adóssága, amit megfellebbezett, vagy a bíróságon megtámadott, de ez ennek ellenére felkerül az adóhatóság által kiállított bizonylatra, ezzel késleltetve a eladást, a tulajdonos időközben elveszíthet egy potenciális jó vevőt, ráadásul a pert is megnyerheti időközben, ezzel lenullázva a tartozást, részletezte a képviselő. Miklós Zoltán szerint, a tervezet alkotmányossági problémákat is felvet, kérdés, hogy a civil, szabad piacon le lehet-e állítani egy ingatlan szabad tranzakcióját, azzal hogy egyéb jellegű adósság kifizetéséhez kötik.

Jelenleg mindössze a hagyatéki tárgyalás esetén kér a közjegyző hivatalból adóügyi bizonylatot az adóhatóságtól, mert az elhunyt adósságai is öröklődnek. A tapasztalatok szerint, erre is napokat kell várni, felmerül annak a veszélye, hogy ha megsokszorozódik a kért bizonylatok száma, nem lesz elegendő kapacitás, hogy ezt rendes időben kiállítsák, sorolta további kifogásait a szakpolitikus.

Ezzel nem lesz hatékonyabb az adóbehajtás

Meglátása szerint, nincs semmi szükség „meredek”, a bürokráciát növelő intézkedések bevezetésére, annál is inkább, mert ezek lassítják az ingatlanpiacot, ezáltal a gazdaságra is negatív hatással lesznek. A legfontosabb pedig az, hogy a nagy adóösszegek nem itt vesznek el, hanem a csődbe jutott cégeknél, a nem elég hatékony áfa-behajtásnál.„Ha a kormány ettől vár csodát, hogy hirtelen majd megugranak az adóbevételek, téves úton jár” – mutatott rá Miklós Zoltán. Kifejtette, az sem kizárt, hogy ez a rendelkezés végül kikerül a tervezetből, de a pénzügyminiszter nyilatkozatai arra engednek következtetni, hogy nem lépnek vissza. Ha a sürgősségi kormányrendeletet végül így fogadja el a kormány, az másnaptól hatályba lép, és feleslegesen meggyűjti a lakáseladók dolgát. Amint a rendelet bekerül a parlamentbe, megfogalmazza a módosító javaslatait, mondta a képviselő.

„Nem lehet hozni egy általános jellegű intézkedést, mindenkit szigorításokkal sújtani, csak azért mert az adóhatóság képtelen fellépni a rosszhiszemű adóelkerülők ellen, holott erre meglennének az eszközei” – szögezte le Miklós Zoltán.