Egyszerű, átlátható, kiszámítható adórendszerre lenne szükség, amely nem bonyolítja feleslegesen az adófizető vállalkozók életét, és amellyel a kormány is eléri a célját: visszaszorítja az adócsalást, növeli az adóbehajtás hatékonyságát, fogalmazta meg a Maszol megkeresésére Miklós Zoltán közgazdász, az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa.

Az utóbbi hetek történései ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják. A vállalkozói és szakmai szervezetek felháborodtak az átgondolatlan döntések miatt, a könyvelők az utcára vonultak, követelve az adóügyi káosz megszüntetését. Mint megírtuk, a Romániai Könyvszakértők és Mérlegképes Könyvelők Testülete (CECCAR) az elektronikus áfa-rendszert és az elektronikus számlázást szabályozó rendeletek sürgős módosítását követeli. Olyan stratégia kidolgozását javasolják, amely teljesen új alapokra helyezi az e-áfa és az e-számla bevezetésének jelenlegi ütemtervét.

Miklós Zoltán leszögezte, eleve téves megközelítés, hogy a bejelentett tranzakciókat vegzálják, elbonyolítva az áfa-bevallást, holott a nagymértékű adócsalást ott kellene keresni, ahol nem állítanak ki számlákat.

Felesleges bürokráciával terhelik a vállalkozókat

A kasszagépek digitalizálásával, az e-számlázás bevezetésével sok adat bekerül az adóhatósághoz, a pénztárgépek össze vannak kötve az adóhatóság szerverével, ugyanakkor a cégek közötti tranzakciókat is látják a pénzügyőrök. Az volt az eredeti szándék, hogy a befutott adatok alapján a pénzügy kiszámolja a cég áfa-befizetési kötelezettségét, ezt összevetik azzal az áfa-bevallással, amit a vállalkozás továbbra is el kell készítsen, és be kell nyújtson. Ha a kettő közötti különbség meghaladja a húsz százalékot, és az ezer lejt, akkor a cég – tulajdonképpen a könyvelője – augusztustól öt napon belül meg kellett volna magyarázza, honnan adódik az eltérés, részletezte a háromszéki RMDSZ képviselő. Hozzátette, ez plusz munkát, plusz költséget jelent, és az esetek többségében feleslegesen, mert a magyarázat teljesen nyilvánvaló: rengeteg törvényes lehetőség van, ami indokolhatja az eltérést.„Abszurd, hogy a digitalizálás végül több munkához vezet. Ezért nehezményezik joggal a könyvelők, a vállalkozók, hogy meggyűjtik a bajukat, elbonyolítják a számvitelt, az adóbevallást, ahelyett hogy egyszerűsítenék” – részletezte Miklós Zoltán.

Meglátása szerint, a két párhuzamosan elkészített áfa-bevallás inkább csak eszköz kellene legyen a adóhatóság kezében, ha észlelik, hogy a kettő között, vagyis a cég által benyújtott áfa-bevallás és a belső rendszerük által generált között túl nagy az eltérés, „kigyúlhat a piros lámpa”, és leellenőrizhetik, mi áll a háttérben. Nem indokolt az általánosítás, hogy minden adófizetőt arra kötelezzenek, hogy határidőre adjon magyarázatot a különbözetre. A vállalkozókat felesleges bürokráciával terhelik, ahelyett hogy hagynák, végezzék a feladatukat: termeljenek, munkahelyeket tartsanak meg, és újakat teremtsenek, mondta a közgazdász.

Egyszer konzultálni kellene, nem utólag módosítgatni

„Derült égből” teljesen váratlanul adták ki idén júniusban a 69.-es meg a 70.-es rendeleteket, amelyet ráadásul már augusztustól alkalmazni kellett volna, idézte fel Miklós Zoltán. Utólag, a 87-es rendelettel ezeket módosították, így az cégek már nem kell aránytalanul nagy bírság terhe alatt öt nap alatt elkészítsék és benyújtsák az eltéréseket magyarázó jelentéseket.

„A rendeleteket nem előzte meg konzultáció, mint ahogy máskor sem. Eldöntenek valamit, egyeztetés nélkül kiadnak egy rendeletet, majd utólag kihátrálnak, módosítanak, toldoznak-foltoznak, a határidőket kitolják. Először konzultálni kellene a szakmai szervezetekkel, az érintettekkel majd időt adni a módosítás alkalmazására, mint ahogy erre az adómódosítások esetén az adótörvénykönyv is kötelez” – húzta alá a szakpolitikus. Arra is kitért, a könyvelők bukaresti tiltakozását követő egyeztetések során egy sor kérdés terítékre került, például az ő törvénytervezete is, ami szerint az állam kellene kompenzálja a munkaadók adótartozásait a ki nem fizetett betegpénzekkel. Marcel Ciolacu miniszterelnök azt nyilatkozta, nincs semmi probléma, a kormány nyitott a tárgyalásokra és a módosításokra, ám ennek a rendje az lenne, hogy a döntés meghozatala, az első lépés megtétele előtt konzultálnak, és akkor nem kell utólag változtatni, szögezte le a szakpolitikus.

Meglátása szerint, nem csak az adómódosításokat, hanem a procedurális változtatásokat is időben be kellene jelenteni, hogy az érintetteknek legyen idejük felkészülni.

Nem azoknál kell keresni az adócsalást, akik mindent „lepapíroznak”

Miklós Zoltán úgy véli, nem azoknál a vállalkozásoknál kell keresni az adócsalást, akik tranzakciói az e-számlázási rendszeren bekerültek az adóhatóság rendszerébe. A nagy adócsalás ott van, ahol nem készül semmilyen dokumentum, számla. Például behozzák Törökországból a krumplit, a gyümölcsöt, majd számla nélkül adják el a viszonteladóknak, akik szintén feketén adják tovább a piacon.Erre kidolgozták ugyan az e-szállítási rendszert, elvileg minden közúton szállított árut be kell jelenteni, ám ezzel az a gond, hogy a rendszere szervere nem működik rendesen. Gyakran panaszkodnak a fuvarozó cégek, hogy a kamionjaik az út szélén vesztegelnek, mert leáll az e-szállítási rendszer. A tisztességes szállítók kivárják, tartanak a bírságtól, a bejelentetlen áru elkobzásától, ám a feketén fuvarozókat ez nem riasztja el. Ez esetben is az lett volna a megoldás, ha nem teszik egyik napról a másikra kötelezővé, hanem letesztelik a rendszert, esetleg úgy, hogy adókedvezményt biztosítanak a tesztelésben résztvevőknek, az észlelet hibákat ez idő alatt kijavíthatták volna, majd akkor tenni kötelező mindenki számára, ha hibátlanul működik.

„A konzultáció nélkül, kapkodva meghozott döntések meggyűjtik mindenkinek a baját, ahelyett hogy elérnék a célt, visszaszorítva az adócsalást, és növelve a behajtás hatékonyságát” – összegzett Miklós Zoltán.