banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Törvénytervezet: új közigazgatási besorolást kapnak a romániai települések

Új közigazgatási besorolást kapnak a romániai települések a fejlesztési minisztérium törvénytervezete szerint. Ha a jogszabály életbe lép, a kisebb községek megszűnhetnek.

Átszervezné a romániai közigazgatást a szakértői kormány. A fejlesztési minisztérium csütörtökön közzétett törvénytervezete szerint a városokat jogállásuk szerint hét, a községeket két csoportba sorolnák. A települések osztályozása bizonyos paraméterek – lakosságszám, kórházak, oktatási intézmények száma stb. – szerint történne.

A törvény lehetőséget ad arra, hogy a megfogyatkozott népességű községek önkormányzatai beolvasztásukat kérjék a nagyobb településekbe. Azok a községek pedig, amelyek 2025 végéig nem érnek el bizonyos paramétereket, kötelező módon egyesülnek valamelyik nagyobb, szomszédos településsel.

A városok legfelsőbb kategóriájába az úgynevezett elsődleges regionális pólusok tartoznának. Ezeknek a településeknek legalább 250 ezer, vonzáskörzetükkel együtt legalább 400 ezer lakosa van, és országos jelentőségű intézményekkel, legalább tízezer diákot oktató egyetemmel, első és második kategóriájú kórházakkal, illetve kutatási-fejlesztési intézettel rendelkeznek. Ezeknek a kritériumoknak jelenleg öt város felel meg: Kolozsvár, Konstanca, Craiova, Iași és Temesvár.

A városok következő kategóriájába a másodlagos regionális pólusok tartoznának. Ezeknek a településeknek legalább 100 ezer, vonzáskörzetükkel együtt legalább 300 ezer lakosa van, és többek között megyei jelentőségű intézményekkel, legalább egy egyetemmel, harmadik, negyedik és ötödik kategóriájú kórházakkal rendelkeznek. Ezeknek a kritériumoknak jelenleg a következő városok felelnek meg: Arad, Pitești, Bákó, Nagyvárad, Botoșani, Brassó, Brăila, Buzău, Galac, Nagybánya, Drobeta-Turnu Severin, Marosvásárhely, Piatra Neamț, Ploiești, Szatmárnémeti, Nagyszeben, Suceava és Râmnicu Vâlcea.

A városok harmadik kategóriája az elsődleges megyei pólusoké. Ezeknek a településeknek legalább 40 ezer, vonzáskörzetükkel együtt legalább 100 ezer lakosa van, és többek között megyei közigazgatási intézményekkel, legalább egy egyetemmel vagy posztliceális képzést nyújtó tanintézménnyel, harmadik, negyedik és ötödik kategóriájú kórházakkal rendelkeznek. Ezeknek a kritériumoknak jelenleg a következő városok felelnek meg: Gyulafehérvár, Beszterce, Resicabánya, Sepsiszentgyörgy, Târgoviște, Târgu Jiu, Csíkszereda, Déva, Zilah, Călărași, Slobozia, Giurgiu, Slatina, Alexandria, Tulcea, Vaslui és Focșani.

A városok negyedik kategóriája a másodlagos megyei pólusoké. Ezeknek a településeknek legalább 20 ezer, vonzáskörzetükkel együtt legalább 50 ezer lakosa van, és többek között egy kihelyezett egyetemi karral vagy posztliceális képzést nyújtó tanintézménnyel rendelkeznek. Itt megtekintheti azoknak a településeknek a listáját, amelyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak.

A ötödik kategóriába a zonális jelentőségű városok tartoznának. Ezeknek a településeknek legalább 5 ezer, vonzáskörzetükkel együtt legalább 30 ezer lakosa van, és többek között legalább egy líceummal vagy szakközépiskolával, negyedik vagy ötödik kategóriájú korházzal, helyi jelentőségű kulturális intézménnyel rendelkeznek. Itt megtekintheti azoknak a településeknek a listáját, amelyek megfelelnek ezeknek a kritériumoknak.

A hatodik kategóriába azok a városok tartoznának, amelyek már nem sorolhatók be az ötödik kategóriába. Ezek általában az első, második, harmadik és negyedik kategóriájú városoknak alárendelt települések, amelyek kapcsolódónak országutakhoz, megyei utakhoz, vagy pedig legkevesebb 100 km-re található a közelükben vasútállomás és legkevesebb 30 km-re buszpályaudvar, illetve van legalább egy líceumuk. Listájukat itt megtekintheti.

Hetedik kategóriaként a törvénytervezet bevezeti a rurális jellegű városok fogalmát. Ezek azok a települések, amelyek a következő négy kritériumból legalább háromnak megfelelnek: lakosaiknak legkevesebb 30 százaléka mezőgazdaságból él, útjaik legalább fele korszerűsített, lakosaik száma csökkent az elmúlt 20 évben, lakóinak több mint 40 százaléka a közigazgatásilag hozzátartozó falvakban él. Listájukat itt megtekintheti.

A vidéki településeket két kategóriába sorolja be a törvénytervezet: vidéki pólus községek, illetve más községek. Az előbbi kategóriába azok a települések tartoznak, amelyek 25 km-es körzetében egyetlen város sincs. Listájukat itt megtekintheti.

A kormány közölte azoknak a településeknek a listáját, amelyek lakossága hangsúlyosan megfogyatkozott az utóbbi években, illetve azokét is, amelyeknek száznál kevesebb lakosa van. Ezeknek a településeknek lehetőségeket adnak arra, hogy a helyi önkormányzat kezdeményezésére, népszavazással döntsenek egy szomszédos, nagyobb településhez történő csatlakozásukról. Ugyanakkor 2026 január elsejétől automatikusan megszűnik azoknak a községeknek az önállósága, amelyek nem teljesítenek bizonyos kritériumokat.

banner_ZBiZ5lsB_MASZOL970x250px.gif

Kimaradt?