Módosítják a jogszabályt annak érdekében, hogy az állami kórházakban dolgozó orvosok elsősorban a közszférában kössenek szerződést az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, és így többé ne irányíthassák át a betegeket az állami rendszerből a magánszférába különböző vizsgálatok vagy kezelések céljából, jelentette ki vasárnap Alexandru Rogobete, egészségügyi miniszter Râmnicu Vâlceán.

„Jelenleg van egy jogszabályi anomália, amely lehetővé teszi, hogy az orvos – bár a közszférában dolgozik – az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral a magánszférában kössön szerződést. Ez az anomália idézte elő a mostani jelenséget” – idézi a minisztert az Agerpres hírügynökség.

Rogobete hozzátette, annak ellenére, hogy rendelkezésre áll számítógépes tomográf, MRI, a legmodernebb berendezések, amelyekbe jelentős uniós forrásokat és állami költségvetési pénzeket fektettek be, a betegek nem részesülnek ezekből a szolgáltatásokból, mert a magánkórházakba vagy a magánrendelőkbe irányítják őket, mivel az orvos a pénztárral a magánszférában kötött szerződést, nem pedig a közszférában, jóllehet ő a közszféra kórházának alkalmazottja.

Kapcsolódó

Küldtek már a kórházból magánrendelőbe? – Hamarosan lehet jelenteni

A betegek szeptember 1-jétől jelenthetik azokat az eseteket, amikor az állami kórházból jogtalanul magánrendelőbe irányították őket.

egészségügy magánrendelő kórház egészségügyi miniszter panasz

„A jogszabály-módosításnak köszönhetően, amely a héten lép életbe, ez többé nem lesz lehetséges. Minden, állami kórházban dolgozó orvosnak elsősorban a közszférában kell szerződést kötnie az Egészségbiztosítási Pénztárral, és ha kívánja, munkaidőn túl, természetesen, további szolgáltatásokat elszámolhat a magánszférában is” – nyilatkozta Rogobete miniszter egy sajtótájékoztatón.

Mi lesz a nem biztosítottakkal? 

Az egészségügyi miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a nem biztosított betegek továbbra is részesülhetnek bizonyos, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott orvosi szolgáltatásokban.

„Mindenekelőtt, minden beteg, aki részt vesz az országos krónikus betegségprogramokban – ezek száma meghaladja a tizennégyet –, továbbra is jogosult diagnózisra, kezelésre, vizsgálatokra és orvosi szolgáltatásokra, függetlenül attól, hogy biztosított vagy sem. Itt egy másik fontos csoportról is beszélünk, nevezetesen a társbiztosítottakról, hiszen a vita erről szól. A társbiztosítottak körében többségben vannak azok, akik a krónikus betegségprogramokban vesznek részt, így ők biztosítottként vagy anélkül is hozzájutnak a szükséges vizsgálatokhoz, diagnózishoz és kezeléshez.

Másfelől a nem biztosított személyek esetében minden kiegészítő szolgáltatásra meghosszabbítottuk a határidőt: két hete a kormányülésen 2026. január 1-jéig toltuk ki a határidőt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy másik jelentős betegcsoport – függetlenül attól, hogy társbiztosított vagy sem – továbbra is részesül minden szolgáltatásban. Ami pedig mindennél fontosabb, hogy minden jövedelem nélküli személy jogosult a minimális alapcsomagra, amelyet a háziorvos nyújt. Tehát az alapvizsgálatokat a háziorvosnál a nem biztosítottak is elvégeztethetik, és ha részei a programoknak – márpedig a többségük az –, akkor továbbra is kezelésben részesülnek és megkapják a szükséges terápiát” – tette hozzá Alexandru Rogobete.