„A só új egyensúlyi állapotot keres” – szakembert kérdeztünk a parajdi mikrorezgésekről
A parajdi sóbánya térségében észlelt mikrorezgések önmagukban nem utalnak közvetlen veszélyre, a jelenség inkább a vízbetörés nyomán kialakult új geológiai viszonyokkal magyarázható – osztotta meg a Maszol érdeklődésére András József, a Petrozsényi Egyetem bányamérnök professzora. A szakember szerint a kősó sajátos tulajdonságai miatt a rezgések természetes következményei lehetnek annak a folyamatnak, amely során a sótömeg új egyensúlyi állapotot alakít ki.
Az Országos Sóipari Vállalat (SALROM) a napokban arról számolt be, hogy csökkent ugyan a parajdi sóbánya környezetében mért mikrorezgések száma, a helyzetet azonban továbbra is fokozott figyelemmel követik.

A jelenség kapcsán András József bányamérnököt kérdeztük, aki évtizedekkel ezelőtt maga is részt vett olyan kutatásokban, amelyek a parajdi sóbánya egyes üregeinek stabilitását vizsgálták. A szakember véleménye szerint a korábbi kutatások során olyan speciális rezgésérzékelő rendszereket alkalmaztak, amelyek nemcsak a rezgések észlelésére voltak alkalmasak, hanem azok eredetének meghatározására is.
A most tapasztalt mikrorezgések hátterében András József szerint elsősorban az állhat, hogy a vízbetörés következtében megváltoztak a bányatérségben kialakult feszültségviszonyok. „Volt egy üreg, amelynek egy része a víz hatására átalakult. Az új geometria, az új feszültségeloszlás új egyensúlyi állapotot keres. Ez okozhat bizonyos rezgéseket” – magyarázta.
A só jól vezeti a rezgéseket
A szakember szerint fontos figyelembe venni a kősó különleges fizikai tulajdonságait is. A só a kőzetek között rendkívül jól vezeti a rezgéseket, ugyanakkor sajátos módon képes alkalmazkodni a rá ható terhelésekhez. „Úgy kell elképzelni, mint egy darab kocsonyát. Ha beleszúrunk valamivel, a nyoma idővel összezáródik” – szemléltette a jelenséget. Mint mondta, a só egyszerre stabil és rugalmas kőzet. Emiatt előfordulhat, hogy a műszerek olyan rezgéseket is érzékelnek, amelyek távolabbi eredetűek, például kisebb földrengések, vagy amelyek a sótömeg belső átrendeződéséből származnak.
Kapcsolódó
András József hangsúlyozta, hogy a felszínen megjelent repedések és süllyedések elsősorban a fedőtalaj rétegeiben alakultak ki, és nem jelentenek automatikusan veszélyt a mélyebben fekvő sótest stabilitására. A professzor szerint a parajdi bányarendszer régebbi kamrái fölött jelentős vastagságú védőréteg maradt, ezért nem valószínű, hogy a most észlelt mikrorezgések egy közelgő nagyméretű beszakadás előjelei lennének. Leszögezte: véleménye szerint nincs ok az aggodalomra amiatt, hogy besüppedés vagy hasonló jelenség következzen be.
A szakember ugyanakkor hozzátette: a monitoringrendszerek folyamatos működtetése és az adatok elemzése továbbra is elengedhetetlen, hiszen csak a mérések alapján lehet pontos képet kapni arról, hogyan reagál a sótömeg a vízbetörést követően kialakult új körülményekre.
CSAK SAJÁT