A civil szervezetek is kiállnak a családi adókedvezmény megtartása mellett
Azt kérik a kormánytól, szervezzen megbeszélést a 239-es törvény felfüggesztéséről.
Egy civil szervezet és kisgyermekes szülők egy csoportja is azt kéri a Pénzügyminisztériumtól, hogy ne függessze fel a családoknak jelenleg járó adókedvezményt, mely lehetővé teszi, hogy a munkáltató megtérítse a bölcsődei és óvodai díjakat. A Magániskolák Egyesülete beadványban fordult Florin Cîțu kormányfőhöz és Alexandru Nazare pénzügyminiszterhez, arra kérve őket, szervezzenek megbeszélést a 239-es törvény tervezett felfüggesztéséről.
Kapcsolódó
„Nem tartjuk célszerűnek egy olyan törvény felfüggesztését, amely valós módon hozzájárul egy, a kormányprogramban is szereplő cél megvalósulásához, (…), hogy növekedjen a korai nevelési programokban résztvevő gyerekek száma” – olvasható az egyesület állásfoglalásában. A civil szervezet hangsúlyozza, hogy a hatályos törvények értelmében a Pénzügyminisztériumnak kötelessége megszervezni a javasolt megbeszélést, ha azt egy hivatalosan működő egyesület vagy egy közintézmény kéri.
Ezzel párhuzamosan egy önszerveződő szülői csoport online petícióval fordult a tárcához, arra kérve, hogy ne függessze fel a 239-es törvényt. „A szülők számára olyan volt ez a törvény, mint az éltető levegő, azon nehézségek közepette, melyek rájuk nehezedtek az elmúlt időszakban” – írták a petíció szerzői.
A Magániskolák Egyesülete az illetékesek figyelmébe ajánlja azt a tényt, hogy Románia a bölcsődei ellátásban részesülő gyerekek arányát tekintve nagyon rosszul áll. Idehaza ezek a 3 évesnél fiatalabbaknak csak 13,2 százalékát teszik ki, míg az Európai Unió átlaga 35,1 százalék. Nem sokkal jobb a helyzet az óvodák tekintetében sem. Romániában a 3 és 6 év közöttiek 88,6 százaléka jár óvodába, míg az EU szerint 95 százalék az elvárható arány.
CSAK SAJÁT
A Pénzügyminisztérium arra hivatkozva akarja felfüggeszteni a 239-es törvényt, hogy túlságosan nagy terhet ró a költségvetésre, 4,5 milliárd lejes bevételkiesést okoz, egy kitétele ellentétes az uniós szabályozással, egy sor előírása pedig homályos. Szabó Ödön, a törvény kezdeményezője szerint ezek mondvacsinált kifogások.