4,5 milliárd lejbe kerülne az államnak, ha megtérítenék a szülőknek a bölcsődei és óvodai díjakat, állítja a Pénzügyminisztérium.

Azért függesztené fel a törvényt, amelynek értelmében a cégek 1500 lejes értékhatárig leírhatják az adójukból az alkalmazottak bölcsődei és óvodai költségeit, mert a jogszabály elfogadásakor nem volt hozzárendelve finanszírozási forrás, állítja a Pénzügyminisztérium. Ha erre nem kerülne sor, akkor a 7,16 százalékosra tervezett költségvetési hiány 7,56 százalékra nőne – érvelt hétfő esti közleményében a tárca.

Kapcsolódó

Megvonna egy családi adókedvezményt a Pénzügyminisztérium

Ha Florin Cîțu rábólint, a cégek nem téríthetik meg az alkalmazottaknak a bölcsődei és óvodai díjakat.

adókedvezmény óvoda bölcsőde

Az érv egyetlen szépséghibája az, hogy a szóban forgó törvény 2020 novemberében lépett hatályba, tehát csak a 2021-es költségvetésre lett volna hatása, aminek a kidolgozása az elfogadását követően kezdődött. A szakminisztérium magyarázata azt jelenti, hogy a törvényt szánt szándékkal vagy mulasztásból nem vették figyelembe az idei évi költségvetés megtervezésekor – írja a HotNews. 

A Szabó Ödön képviselő által kezdeményezett 239/2020-as törvény arról rendelkezik, hogy a cégek megtéríthetik az alkalmazottaiknak a gyerekeik bölcsődei és óvodai díjait, maximum 1 500 lej értékben. Ha a nyereségadó nem fedezné, akkor a munkáltató az alkalmazottaknak visszafizetett összeget levonhatja más, az államkasszába befizetendő tételekből: a személyi jövedelemadóból, a társadalombiztosítási hozzájárulásból, az áfából vagy a jövedéki adóból.

A Pénzügyminisztérium közleménye szerint a törvénynek egy sor hiányossága van, illetve ellentmond más szabályozásoknak. A minisztérium fő kifogásai a következők: nincsenek felsorolva azok az intézménytípusok, amelyek esetében jár a kedvezmény; nincs meghatározva, hogy milyen dokumentumokat kell benyújtania az alkalmazottnak a munkaadóhoz; nincs pontosítva, hogyan lehet elosztani a szóban forgó kiadásokat a két szülő között; nincs szabályozva, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy cég veszteséges.

A Pénzügyminisztérium értelmezése szerint a törvény diszkriminatív azon dolgozókkal szemben, akiknek a munkáltatója nem fizet profitadót (azon vállalkozások, melyek nem a profit, hanem az árbevétel után adóznak, közintézmények, valamint a szellemi szabadfoglalkozásúakkal és az egyéni vállalkozók).

Az indoklás értelmében nem alkalmazható a törvénynek az a kitétele, amely szerint a visszatérített összeget az áfából vagy a jövedéki adóból is lehet vonni. „Mind az áfa, mind a jövedéki adó az Európai Unió szintjén direktívákkal szabályozott, közvetett adók. A direktívák valamennyi tagállam számára kötelezőek, s csak olyan adókedvezmények nyújthatók, amelyek az irányelvekben szerepelnek” – olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében. Mivel a 239-es törvény egyes kitételei ellentmondanak az uniós szabályozásnak, nem alkalmazhatóak, az uniós szabályok ugyanis felülírják a nemzeti törvényeket – teszik hozzá.

A minisztérium munkatársai kiszámolták, hogy a gyerekes szülőknek nyújtott támogatás 4,5 milliárd lejében kerülne a kormánynak. Ez 0,4 százalékponttal növelné meg a költségvetési hiányt, ami így 7,56 százalékra hízna. A közlemény konstruktív hangnemben zárul, a minisztérium párbeszédre hív és szakmai segítséget ajánl a törvény módosítása érdekében, hogy az „világos, méltányos és alkalmazható legyen”.

Csak ne kelljen dolgozni

A Pénzügyminisztérium eljárása már csak azért is visszás, mivel az adóhatóság (ANAF) által február elején kiadott, az adófizetőknek szóló útmutató tartalmazta a 239-es törvényben szereplő kedvezményt.

Nagy hibának tartja a Pénzügyminisztérium lépést Gabriel Biriș adóügyi szakember, korábbi pénzügyi államtitkár, az áfával kapcsolatos indoklást pedig egyenesen gyerekesnek. „Úgy tűnik, inkább elhalasztják, csak azért, hogy ne kelljen dolgozniuk az alkalmazási módszertanon” – nyilatkozta a szakember.

Osztja kollégája véleményét Cornel Grama, az adótanácsadókat tömörítő Tax Advisors Egyesület egyik alapítója is, aki szerint nem a törvénnyel van baj, hanem az alkalmazási módszertan hiányzik. „Nem lehet tudni, hogyan kell alkalmazni. Milyen dokumentumokra van szükséged? Hogy kell eljárni, a bölcsőde, 1 500 lejnél többe kerül? (…) Beírtak két sort az adótörvénykönyvbe, de senki nem tudja, hogy a gyakorlatban hogyan alkalmazható” – mondja Grama.

A törvény kapcsán megkerestük Szabó Ödön képviselőt, aki későbbre ígért tájékoztatást az álláspontjáról.

(Címlapfotó: Agerpres)