Vastapssal köszönte meg a közönség a Kolozsvári Magyar Opera monumentális előadását, az Aidát
Teltház előtt mutatták be Giuseppe Verdi Aida című operáját csütörtök este a Kolozsvári Magyar Operában. A négyfelvonásos operát vastapssal fogadta a közönség.
Verdi Aidáját legutóbb 1907-ben mutatták be Kolozsváron, azóta nem került be a magyar társulat repertoárjába. Szép Gyula operaigazgató korábban úgy fogalmazott, a Kolozsvári Magyar Opera történetének leggrandiózusabb előadása az Aida, amelyben a társulat szinte minden színésze szerepel, sőt még a román operából is érkeznek kórustagok, hogy tökéletes legyen az előadás.
A darabot Selmeczi György rendezte, a látványtervért pedig Gothár Péter filmrendező felelt. Az előadás két szereposztással zajlik, a következő előadás május 28-án, vasárnap 18 órától tekinthető meg.
Selmeczi György rendező a premiert megelőző sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, „egy művész pályája során az Úristen egyszer adja meg az Aidát. Ez egy olyan mű, amit ha a Fennvaló kioszt, akkor az egyik legnagyobb boldogság, hogy az ember foglalkozhat vele”. A rendező ugyanakkor kiemelte: ez egy időtlen darab, minden zenei mondata érvényes ma is, amit az ember jutalomként élhet meg. Selmeczi hozzátette: a Kolozsvári Magyar Opera történetében még nem volt olyan, hogy egyszerre négy művész egyszerre érje el pályájának csúcsát, viszont most egy élmény, hogy velük dolgozhat és szemtanúja lehet ennek. Az előadás ugyanis két szereposztással zajlik, a bemutatón Egyed Apollónia és Pataki Adorján állt színpadra, a vasárnapi előadáson pedig Barabás Zsuzsa és Hector Lopez Mendoza lesznek főszerepben.
A monumentális előadás díszlettervezője, Gothár Péter korábban tudatta, az Aida című opera díszletének megtervezésekor az volt az elképzelése, hogy nem szabad engedni, hogy az a képi világ, ami megjelenik a darabban, illusztratív legyen. „Ez szerintem magának a műfajnak és mindenféle operai konvenciónak az egyik rugója és fontos pillére” – közölte a szakember. Szerinte olyan igazságot kell állítani a színpadon, ami inkább a tehetséget emeli ki és a nézői fantáziát mozgatja meg.
Gothár Péter díszlettervezővel, filmes szakemberrel egyébként nagyinterjút is készítettünk, a beszélgetés ide kattintva érhető el.
A darabról
A négyfelvonásos opera egy szerelmi háromszögről szól Aida, az etióp rabnő (Egyed Apollónia), Radames fiatal hadvezér (Pataki Adorján) és az egyiptomi király lánya, Amneris (Veress Orsolya) között. Aida és Radames egymásba szeretnek, a hadvezérnek mégis Amnerist kezét ígéri oda Egyiptom királya azért, mert győzedelmeskedni tudott az etióp sereg fölött, melynek vezére Aida édesapja, Amonasro etióp király.
A fiatal hadvezér túszokat hoz magával, akik között Aida felismeri apját. Radames a fáraótól a rabok szabadon engedését kéri, amit a király teljesít, csak Aidát és apját kényszeríti maradásra. Ezután Amonasro arra kéri Aidát, hogy tudja meg a hadvezértől, merre indul tovább az egyiptomi sereg, és bár a lány megtagadja ezt, Radamessel való beszélgetésük során kiderül, merre szabad az út a két szerelmesnek, hogy megszökjenek. A főpap mindezt hallja és árulással vádolja meg a hadvezért, eközben Aida és apja elmenekülnek, Radamest pedig halálra ítélik. Menekülés során Amonasrót megölik, bár a lány megmenekül, visszamegy szerelméhez és elbújik abban a sírban, ahová Radamest is élve bezárják. Az opera a két szerelmes tragikus halálával zárul, akik egymást átölelve várják a halált a sziklasírban.
CSAK SAJÁT