Az áfából és a jövedéki adóból származó GDP-arányos bevétel is kisebb volt tavaly, mint hat évvel korábban.

Katasztrofálisan teljesít Románia az adóbehajtás terén, s az évek során a behajtási hatékonyság jottányit sem nőtt. A kormány és az adóhatóság is nagy reményeket fűzött a pénztárgépeknek az ANAF szerverére való csatlakoztatásához, amitől az adócsalás visszaszorítását, az adóbevételek jelentős mértékű növekedését várták.

Mindez hiú remény volt, derült ki a The Tax Institute múlt héten bemutatott, Az új Adótörvénykönyv módosításai: leltár és hatás (2015-2023) című tanulmányából. 2016-ban az áfából származó állami bevételek a bruttó hazai termék (GDP) 8,67 százalékát tették ki, míg tavaly csak a 8,63 százalékát. Ebből az következik, hogy a vizsgált időszakban az adóbehajtás hatékonysága nemhogy javult volna, de csökkent.

2021-ben az államkasszába a GDP 8,74 százalékának megfelelő összeg folyt be áfa formájában, míg a rákövetkező évben, miután a pénztárgépeket rákapcsolták az ANAF szerverére, 0,11 százalékponttal kevesebb. A nagy dérrel-dúrral meghirdetett digitalizálás tehát teljes fiaskónak bizonyult.

A legdrasztikusabb, 0,81 százalékpontos visszaesés 2017-ben következett be, azt követően, hogy az áfakulcsot 20 százalékról 19 százalékra mérsékelték. Ez 10,3 százalékos csökkenést jelentett, miközben az áfakulcs mindössze 5 százalékkal csökkent, miközben a GDP 6,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A vizsgált időszakban nem csupán az áfa terén következett be GDP-arányos csökkenés, hanem a jövedéki adó tekintetében is. 2016-ban az üzemanyagok után beszedett jövedéki adó formájában a GDP 1,81 százalékával egyenértékű pénzösszeg folyt be a központi költségvetésbe. Annak, hogy egy évre rá már csak 1,56 százalék volt az arány, az a magyarázata, hogy csökkentették az adó értéket, azonban a lejtmenet ezt követően sem állt meg. 2022-ben az üzemanyagokat terhelő jövedéki adóból származó bevétel már csak a GDP 1,1 százalékát tette ki.

Csökkenő tendenciát mutatnak a dohányáru után fizetendő jövedéki adóból származó bevételek is. Ezek 2016-ban a GDP 1,22 százalékával voltak egyenértékűek, tavaly azonban ez az arány már csak 1,09 százalék volt.

Hasonló a helyzet a szeszes italok tekintetében is. 2016-ban ezek jövedéki adója a GDP 0,23 százalékának felelt meg, míg 2022-ben a 0,20 százalékának. Ez paradox helyzet, mivel időközben Romániában nőtt az alkoholfogyasztás. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2017-ben 8,6 liter tiszta szesszel volt egyenértékű az egy főre eső fogyasztás, ez azonban időközben 9,7 literre, vagyis közel 13 százalékkal nőtt.     

A tanulmány készítői szerint a szeszes italok jövedéki adójából mindössze a 35 százaléka folyik be annak az összegnek, ami kijön a fogyasztási statisztikai adatok alapján.