Jottányit sem javult az áfabehajtás hatásfoka annak ellenére, hogy pénztárgépek százezreit kötötték össze az adóhivatal szerverével, ám a Pénzügyminisztérium mégis kapott érte 521 millió lejt az országos helyreállítási terv (PNRR) keretösszegéből.

2021 végéig az adóhatóság (ANAF) szerverére kellett csatlakoztatni valamennyi romániai pénztárgépet, ami 600 ezer esetében meg is történt. A hatóságok az áfabehajtás hatásfokának jelentős javulását várták az intézkedéstől, ami 8 év alatt jutott el az elvi döntéstől a megvalósulásig. A 2022-es költségvetés végrehajtási adatai azt mutatják, hogy az illetékesek előre ittak a medve bőrére, ugyanis semmiféle érdemi előrelépés nem történt az adóbehajtás terén.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint tavaly 94 milliárd lej folyt be az államkasszába áfa formájában, ami 18,6 százalékkal több a 2021-es összegnél. Ez számottevő növekedésnek tűnik, amit akár a digitalizálás számlájára is lehetne írni, azonban valójában egyáltalán nem az.

Az áfabevételek az árbevétellel, tehát az inflációval egyenes arányban változnak. Tavaly az árak éves átlagban közel 14 százalékkal nőttek, ami változatlan behajtási hatékonyság mellett 14 százalék körüli áfabevétel növekedést jelent az államkassza számára. Ez már nem sokkal marad el a pénzügyi által közölt 18,6 százalékos növekedéstől.

Ugyanakkor az erős pénzromlás ellenére nőtt a fogyasztás volumene, az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint reálértékben 4,4 százalékkal. Az infláció és a fogyasztás növekedése tehát nagyjából megfelel az áfabevétel gyarapodásának.

Egy másik mutató is azt igazolja, hogy hiú remény volt a pénztárgépeknek az ANAF szerveréhez való csatlakozástól az adóbehajtás hatékonyságának a növekedését remélni. 2021-ben a központi költségvetésbe befolyt áfa a bruttó hazai termék 6,7 százalékát tette ki, tavaly azonban már csak a 6,6 százalékát.

Nem történt áttörés

„Ha javul az adóbehajtás hatékonysága, akkor ennek nőnie kellett volna. Nem történt tehát áttörés, az intézkedés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket” – nyilatkozta a Maszolnak Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaság és társadalomtudományi karának adjunktusa.

Azt, hogy az adóbehajtás terén nem történt érdemi előrelépés, a jövedéki adóból származó bevételek alakulása is alátámasztja. 2022-ben az üzemanyagokra, a szeszes italokra és a dohányárura kivetett jövedéki adó formájában 2,4 százalékkal több pénz folyt be az államkasszába, mint egy évvel korábban. Ez nagyon rossz adat, figyelembe véve, hogy az INS szerint a benzinkutak forgalma 9,6 százalékkal nőtt tavaly, az üzemanyagok jövedéki adója pedig 3,6 százalékkal emelkedett. A szeszes italok és a dohányáru iránti kereslet alakulásáról egyelőre nincsenek pontos és részletes adatok, a RetailZoom piackutató cég azt közölte, hogy a nemzetközi áruházláncokban a két termékcsoport eladásai 1, illetve 1,6 százalékkal nőttek.

Mindez azt sugallja, hogy a jövedéki adó tekintetében a behajtás hatékonysága ahelyett, hogy nőtt volna, csökkent. Ezt támasztja alá az, a Pénzügyminisztérium által közölt adat is, hogy a jövedéki adóból származó bevételek tavaly már csak a GDP 2,5 százalékával egyenértékűek, míg 2021-ben még a 2,9 százalékát tették ki.

Králik Lóránd szerint ahhoz, hogy a pénztárgépeknek az ANAF szerverére való csatlakoztatása növelje az adóbehajtás hatékonyságát, hatalmas informatikai fejlesztést kellene végrehajtani. „Jelenleg hiányzik az adattárolási és adatfeldolgozási kapacitás. Az ANAF nagyon elmaradott technológiával dolgozik, ha belép az ember az irodáiba, az az érzése, hogy 20 évet visszament az időben, s ez vonatkozik nemcsak a berendezésre, hanem a számítógépekre is. A skandináv országokban az adóhatóságok a költségvetésük 10-20 százalékát fordítják informatikai fejlesztésre, az ANAF azonban 1 százalékát sem. Papírral és ceruzával nem lehet az adóbehajtás hatékonyságát növelni” – magyarázza a szakember.

A hatékonyság növeléséhez elengedhetetlen lenne az áruk magas színvonalú közúti nyomkövető rendszere, ami Romániában nem működik megfelelően, és az elektronikus számlázás. Ez utóbbi jelenleg csak az állami intézmények felé kötelező, de nagyon nehézkes, általánossá tételét pedig az akadályozza, hogy hatalmas számítástechnikai kapacitás kellene hozzá, amivel az ANAF nem rendelkezik.

Többmilliárd eurós veszteség

Mindezen okok miatt, a hivatalos becslések szerint 2021-ben Románia 35,7 százalékkal kevesebb áfát hajtott be annál, amennyinek be kellett volna folynia az államkasszába. Ez az egyik legnagyobb áfarés az Európai Unióban. Az Európai Bizottság adatai szerint 2021-ben Románia 7 milliárd eurót veszített az alacsony színvonalú áfabehajtás miatt, míg a kétszer nagyobb lengyel gazdaságban a kiesés csak 5,3 milliárd euró volt.

2021-ben a Deloitte pénz- és adóügyi tanácsadó cég egyik romániai munkatársa azt jósolta, hogy az áfabehajtás digitalizálása 1 milliárd euró, közel 5 milliárd lej értékű pluszbevételt hoz majd az államkasszába. Ez a prognózis egyáltalán nem jött be.

Bár a pénztárgépeknek az ANAF szerverével való összekapcsolása érdemi eredményt nem hozott, a Pénzügyminisztérium 521 millió lejt kapott érte az országos helyreállítási terv (PNRR) költségvetéséből.

„Egy örvendetes hír az év elején. Ez az eddig kapott legnagyobb összeg, s hozzáadva a tavaly megkapott két részletet, már a minisztériumnak a PNRR-ből elkülönített összeg 42 százalékánál tartunk. Tartjuk a határidőket, örülök és köszönöm a csapatnak ezt a követendő közigazgatási gyakorlatból nyújtott példát” – lelkendezett Adrian Câciu. A tárcavezető, a pénz mellett, azt is ünnepelhette, hogy sikerült továbbvinni egy romániai hagyományt: formálisan elvégezni egy feladatot, aminek azonban, a körülményekből fakadóan, egyelőre sem értelme, sem haszna nincs. A történetet úgy is lehet értelmezni, hogy sikerült átverni az Európai Uniót, lehívni a pénzt a nagy semmiért, bár a szomorú valóság az, hogy ismét önmagunkkal toltunk ki.