A bankalapításról rendelkező tervezet szövege szinte szóról szóra megegyezik egy korábbi PSD-s törvénytervezettel.

Hat év vajúdás után megszülethet végre Románia Nemzeti Fejlesztési Bankja (BNDR). A hangzatos nevű hitelintézet ötlete 2015-ben született meg, mely év márciusában a Ponta-kormány elfogadott egy memorandumot, Tájékoztatás a nemzeti fejlesztési bank projektjéről. A téma azóta is visszatérő motívum, legközelebb 2020 márciusában állt a megvalósításhoz.

Akkor a szenátus megszavazta az Eugen Orlando Teodorovici korábbi pénzügyminisztérium által benyújtott tervezetet, azonban a képviselőházban megbukott, mivel az Orban-kormány ellenezte azt. Ludovic Orban többek között azzal indokolta ezt, hogy a mindenkori kormánynak már vannak pénzügyi intézményei, s fontos, hogy ezek között ne legyenek feladatköri átfedések.

Kapcsolódó

Állami banknál a legnagyobbak a bérek a hazai pénzügyi szektorban

Az EximBanknál tavaly az országos átlagbérnek kb. a háromszorosát keresték meg tavaly a munkatársak.

bank bérek CEC Bank átlagbér

Jelenleg nincs akadálya a BNDR létrejöttének, mivel Florin Cîțu kormányfő szívvel-lélekkel támogatja a projektet. Ez látványos pálfordulás, korábban ugyanis vehemensen ellenezte azt. „A pénzügyminiszter arról tájékoztat bennünket, hogy szinte kész a fejlesztési bank (BD) tervezete. Gazdaságilag semmiképp sem indokolt az állami fejlesztési bank léte. A román államnak már van két bankja: az Exim és a CEC. Mi az, amit nem csinálnak ezek a bankok, de csinálni fog a BD? Gazdasági erőforrások pazarlása hülye projektekre. (…) Nem számítok az ellenzék ellenszegülésére, mivel ahol van egy bank, ott igazgatótanács is van” – írta 2015-ben a Facebookon, akkor még ellenzékiként, a jelenlegi kormányfő.

Amikor a bankalapítás terve a képviselőház elé került, Cîțu ellene szavazott, sőt, felszólalásban érvelt ellene. „…Romániában van már nem egy, hanem két ilyen bank, amelyek befektetéseket adnak…amelyek hiteleket adnak magánszemélyeknek és mindenkinek, cégeknek is, befektetéseket is végeznek, biztosításaik is vannak. (…) A másik ok, hogy nagyon nehezen találni nemcsak Romániában, de az Európai Unióban egy olyan bankot, melynek egyezsége van a kormánnyal és elmondhatja, hogy nem részesült kivételezett bánásmódban a többi bankkal szemben, betartja a piaci feltételeket” – olvasható az akkori ülés jegyzőkönyvében.

Nem lesz költségvetési vonzata?

Időközben Cîțu olyannyira átértékelte az állami fejlesztési bankkal szembeni kifogásait, hogy immár roppant fontosnak tartja annak létrehozását. A pálfordulás fokozatos volt, tavaly nyáron, pénzügyminiszterként még arról beszélt, hogy a bankalapítás „része egy átszervezési folyamatnak, mely érinti az állam teljes pénzügyi-banki cégcsoportját”.

A jelenlegi elképzelések szerint erről szó sincs, a kormány sürgősségi rendelet-tervezete 95 százalékban megegyezik azzal, amit korábban a PSD-s Eugen Orlando Teodorovici nyújtott be, az eltérések pedig lényegtelen apróságok. A BNDR idén kezdene el működni, 37 alkalmazottal, 2026-ra pedig 193-ra nőne az alkalmazottak száma.

Az új hitelintézmény nem klasszikus bank lesz, nem fog magánszemélyekkel dolgozni. „Egy olyan szerv lesz, amely nagyon hatékonyan képes kezelni európai forrásokat, az Európai Fejlesztési Banktól és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó hiteleket. Egy olyan szervről beszélünk, amelyen keresztül nagyon nagy beruházásokat tudunk folytatni” – magyarázza Dan Vîlceanu pénzügyminiszter.

A szakemberek egy része osztja a miniszterelnök 6 évvel korábbi véleményét, egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy gazdasági szempontból indokolt az új hitelintézet létrehozása. „Mi rendelkezünk már azokkal az intézményekkel, amelyek át tudják venni ezt a szerepet. Ezeket most megduplázzuk egy teljesen új intézménnyel. Inkább meg kellene reformálnunk a már létezőket, melyek megkapták az engedélyt a Román Nemzeti Banktól (BNR), a BNR ellenőrzése alatt működnek. Profilját tekintve a Kis- és Középvállalkozások Hitelbiztosítási Országos Alapja (FNGCIMM) áll a legközelebb ahhoz, amit a fejlesztési banktól elvárnak. A tőkeereje, akárcsak az EximBankké, elegendő. (…) Nem állami pénzügyi intézmények révén fejlődik Románia, épp ellenkezőleg” – véli Cristian Păun, a Bukaresti Közgazdasági Akadémia professzora.

A bank alapítását célzó tervezet szerint a bank létrehozásának nincs költségvetési vonzata, ami nehezen hihető. „Ahhoz, hogy megbízható legyen és működőképes, több milliárd euróra lenne szükség” – saccolja Păun. Az EximBank mellett a másik állami pénzintézet a CEC Bank, mindkettőnek a pénzügyminisztérium a tuajdonosa.

(Nyitókép: eximbank.ro)