Csak a villanyáram esetében 15 milliárd lej körüli összegbe fog kerülni, ami nincs is belefoglalva az idei költségvetésbe. A 2021 novembere és 2022 márciusa közti árszabályozás 7 milliárdba került, a gázzal együtt.

Egész jól mutatnak a költségvetés végrehajtásának a számai 2022 első két hónapjában, legalábbis a felületes szemlélő számára. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint januárban és februárban 68 milliárd lej folyt be az államkasszába, 28 százalékkal több, mint 2021 azonos időszakában. A legnagyobb mértékű, 48 százalékos növekedés az áfa terén következett be, ami 17 milliárdot hozott a költségvetésnek. Nagy kérdés, hogy ebben a tekintélyes növekedésben mekkora szerepe van az inflációnak, mekkora az ANAF digitalizálásának, illetve a befizetések elhalasztásának, amit a kormány a járványra való tekintettel engedélyezett.

A jövedéki adóból származó bevételek 9, a jövedelemadó pedig 12 százalékkal hozott többet, 5 milliárd lejt, míg a profitadó terén 14 százalékos volt a csökkenés. Szociális hozzájárulások formájában 22 milliárd lej került a költségvetésbe, 9 százalékkal több, mint 2021-ben. Ez első látásra jónak tűnik, valójában azonban nagyon rossz adat, mivel a szociális kiadások 23 százalékkal, 32 milliárdra nőttek.

Elgondolkodtató, hogy miközben a kormány kommunikációjában a befektetések kiemelt helyet foglalnak el, a valóságban erről szó sincs: januárban és februárban mindössze 2 milliárd lejt költött az állam befektetésekre, 14 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.

A kiadások 78 milliárd lejt tettek ki, ami azt jelenti, hogy két hónap után 10 milliárd lej a hiány. Ez elsőre elég reménykeltőnek tűnik, figyelembe véve, hogy a költségvetésben 77 milliárd lejes hiánycél szerepel. Valójában azonban a helyzet távolról sem rózsás, a kormány ugyanis nem tett eleget az év elején esedékes kifizetéseknek. Az energiaárak maximálása és a számlák részleges kompenzálása okozta veszteségek jelentős részének az ellenértékét február végéig át kellett volna utalni a szolgáltatóknak, ami azonban nem történt meg.

A kormány befagyaszt, de nem fizet

„Az első támogatási időszak végén vagyunk és a kompenzációknak körülbelül a 25 százalékát kaptuk meg. Az árplafon mechanizmusra, ami továbbra is érvényben marad, még nem kaptunk semmit” – nyilatkozta Ion Lungu, az Romániai Energiaszolgáltatók Egyesületének (AFEER) az elnöke március 28-án. Az AFEER tájékoztatása szerint február 22-én még csak az igényelt összeg 0,1 százaléka volt az energetikai cégek számláján, az eddigi kifizetések nagy részére tehát valószínűleg márciusban került sor.

A kormány becslései szerint a 2021 november 1. és 2022 március 31. között érvényes árplafon és kompenzáció 7 milliárd lejjel terheli meg az államkasszát. Ebből február végéig a novemberre, decemberre és januárra eső részt kellett volna kifizetni kb. 4,5 milliárd lejt. Ezzel együtt az első két hónapban nem 10, hanem legalább 14 milliárd lett volna a deficit, ami már egyáltalán nem mutat jól, összehasonlítva az éves 77 milliárdos hiánycéllal.

Az idei büdzsé számára az igazi fenyegetést az április 1-től érvényes energiaár szabályozási intézkedések jelentik, pontosabban annak a költségei. Április 1-től a háztartások, fogyasztástól függően maximum 0,68 lej/kWh vagy 0,80 lej/kWh áron kapják majd a villanyáramot, a cégek pedig, a nagyvállalatok kivételével 1 lej/kWh-t fognak fizetni. Ez a kiskereskedelmi ár, amiben az energia ellenértékén kívül benne van az áfa, a jövedéki adó, a szállítási-, elosztási- és szolgáltatási költségek stb. Mindezek nélkül, az economica.net gazdasági hírportál számításai szerint a havi 100 kWh-nál kevesebbet fogyasztó ügyfelek számára legfeljebb 0,159 lej/kWh áron lehet majd kiszámlázni az áramot, 100 és 300 kWh fogyasztás között pedig 0,259 lej/kWh-s tarifával.

Kapcsolódó

Méregdrága marad az áram 2023-ban is

Rengeteget fognak fizetni azok, akik nem esnek az árplafon védelme alá.

áram elektromos energia

Ilyen árú elektromos energia azonban nem létezik a piacon, s korábban sem létezett, amikor még kicsik voltak a villanyszámlák. A bukaresti áramtőzsde (OPCOM) árindexe azt mutatja, hogy 2020 januárjában 279,76 lej/MWh volt a villanyáram átlagos ára a piacon, februárban pedig 274,87 lej/MWh. A 2022 áprilisára között szerződések átlagára 547,11 lej, ami több mint duplája a kormány árplafonjának, márpedig a piaci ár és a maximált ár közti különbséget a költségvetésből kell fedezni.

15 milliárd lejes számla

Az igazi probléma az, hogy Romániában a fogyasztás kb. 40 százalékát másnapi szállításra vonatkozó, úgynevezett spot szerződésekkel biztosítják, az ezek keretében lekötött villanyáram nagykereskedelmi átlagára pedig 932 lej/MWh volt februárban, s azóta nőtt.

Az ország villanyáram fogyasztása körülbelül 58 TWh. Ennek legalább a fele az árplafon hatálya alá esik. Hogy mekkora mennyiségre milyen értékű kompenzációt kell majd fizetnie az államnak, lehetetlen előre tudni. Az economica.net 30 TWh mennyiséggel és átlagban 500 lej/MWh értékű állami támogatással számol. 30 TWh 30 millió MWh-nak felel meg, tehát az államnak egy év alatt nagyjából 15 milliárd lejébe kerül a kedvezményes árú villanyáram finanszírozása, amiből az idei évre kb. 11 milliárd esik.

Amikor az idei költségvetés elkészült még nem volt szó az április 1-től érvényes energiaár szabályozási rendszerről, ez az összeg tehát nem szerepel benne. A kormány ugyanakkor nem csak a villanyáram, hanem a gáz árát is rögzítette, s az árplafon ezen energiahordozó esetében is mélyen a piaci árak alatt van, ami szintén sokmilliárdos, be nem tervezett kiadást jelent az államkassza számára.