Románia nem az energetikai függetlenség, hanem az egyre nagyobb fokú függés felé tart
Ha akarnánk sem tudnánk újra üzembe állítani a szénerőműveket, mivel lassanként felszámoljuk a szénbányászatot.
Az energetika dekarbonizációja felfüggesztésének szükségességét vetette fel az EU több vezető politikusa az orosz gáztól való függőség csökkentése céljából. „A jelenlegi helyzetben nincsenek tabuk. (…) Alkalmazkodnunk kell ehhez a történelmi változáshoz” – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
A téma azonnal megjelent a bukaresti kormány kommunikációjában. Virgil Popescu energetikai miniszter arról beszélt, hogy az Olténia Energetikai Központ (CEO) 300 MW-tal növelhetné a villanyáram termelést, névtelenül nyilatkozó kormányzati források szerint pedig szóba került a tavaly bezárt marosnémeti hőerőmű üzembe helyezése is. Ennek a beépített teljesítménye 1 695 MW, tehát mintegy 9 százalékkal növelné az ország villanyáram termelési kapacitását.
Időközben kiderült, hogy mindez puszta retorika, ami mögött nincs semmiféle valós szándék, illetve lehetőség. Március 18-án a Ciucă-kabinet elfogadott egy kormányrendeletet, melynek értelmében a Hunyad Energetikai Központ (CEH) 43,2 millió lej értékű támogatást kap két veszteségesen termelő szénbánya, a lónyatelepi és a lupényi bezárására. „Az állami támogatás a végleges bezárás folyamatában levő egységek rendkívüli költségeinek a fedezésére szolgál” – olvasható a dokumentumban.
Mit ér az erőmű szén nélkül?
„Nem látok sok esélyt rá, hogy pár hét alatt újra lehetne indítani a marosnémeti erőművet. Ugyanakkor nem csak az erőmű technikai állapota számít, hanem, hogy van-e elegendő szén” – nyilatkozta a Maszolnak Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energia-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke. A Zsil-völgyében jelenleg négy bánya működik, melyekből a lónyatelepi és a lupényi bezárását követően kettő marad. Ezeken kívül az Olténia Energetikai Központnak vannak még külszíni lignitbányái. Virgil Popescu szerint ez utóbbiak a termelését fogják növelni, ami rövidtávon lehetetlen, mivel hosszú évek óta semmilyen befektetés nem történt ilyen téren.
Az ANRE adatai szerint az ország jelenlegi beépített áramtermelő kapacitása 18 543 MW, aminek 16,7 százaléka, vagyis 3 092 MW szénalapú. Tavaly a szénerőművek kapacitása még közel 4 ezer MW volt, időközben azonban kiesett a marosnémeti egység.
A valóságban a széntüzelésű erőművek néha ennél jóval nagyobb arányban vesznek részt a termelésben, mivel a megújuló energiaforrások teljesen bizonytalanok. Az országos beépített termelési kapacitás 16,3 százalékát szél-, 7,5 százalékát pedig naperőművek adják, azonban ezek csak akkor működnek, ha fúj a szél, illetve süt a nap. Ezért aztán nem kirívó a helyzet, ami március 17-én, 16 óra körül állt elő, amikor, a Transelectrica adatai szerint a szélenergia az országos termelésnek 15,79, a napenergia pedig mindössze 3,37 százalékát tette ki. A jelzett időpontban a szénerőművek részesedése 22,5 százalék volt.
Kapcsolódó
Március 21-én, a déli órákban a szén részaránya 16,26 százalékra csökkent, a szélé 12,27, míg a napé, az országos verőfényes idő miatt 11,71 százalék volt, ami azonban bármikor változhat.
Románia 2024-re 2 ezer MW körüli értékre akarja csökkenteni a működő szénerőművek beépített teljesítményét, amit szél- és napenergiával váltana ki. Ez a teljes termelési kapacitás kevesebb, mint 12 százaléka, ellenben a megújuló forrásoké kb. 28 százalékra nőne. Időközben üzembe kellene helyezni a radnóti gázerőművet is, vagyis 2024-ban az ország nemhogy függetlenebb lenne energetikailag, hanem kiszolgáltatottabb az elemeknek és az importált gáznak, mint napjainkban.
Bezzeg a lengyelek
„Ezelőtt 10-15 évvel is tudni lehetett, hogy gondok lesznek az energetika terén, mégsem sikerült kidolgozni egy stratégiát, annak ellenére, hogy az országnak kiváló energiaforrásai vannak” – nyilatkozta a Maszolnak Borbély Károly, a vízerőműveket működtető Hidroelectrica igazgatótanácsának tagja, az energetikai tárca korábbi államtitkára.
Véleménye szerint az Európai Unió túlságosan erőltette a dekarbonizációt, amit lépcsőzetesebben kellett volna végrehajtani, úgy, hogy a kevésbé fejlett tagállamoknak ne okozzon fejfájást. A hazai döntéshozóknak is meg van azonban a felelősségük a kialakult helyzetben. „Be lehetett volna ruházni a meglévő szénerőművekbe, akár 55 százalékra növelni a hatékonyságukat a jelenlegi 30-35 százalékról” – mondja Borbély Károly. Hozzáteszi, a Hidroelectrica több fontos beruházást is folytat, melyek eredményeként néhány éven belül a vállalat mostani, 6 400 MW körüli beépített teljesítménye 700-800 MW értékkel nő majd.
Arra, hogy Románia elhibázott energetikai politikájának nem az EU a fő okozója, Lengyelország a bizonyíték. A lengyelek beépített energiatermelő kapacitása 2011-ben 37 400 MW volt, amiből 32 900 MW volt szénalapú. 2020-ra a teljes teljesítmény 49 238 MW-ra nőtt, amiből a szénerőművek részesedése 31 255 MW volt. Lengyelország tehát, Romániától eltérően, úgy fejlesztette az energetikai iparát, hogy nem építette le a szenet.
(Nyitókép: Agerpres)