Alaposan módosul a gépjármű-biztosítás: általánossá válik a közvetlen kárrendezés

Forradalmasíthatja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piacát az a készülő jogszabály, amely rendszeresítené a jelenleg feláras opcióként választható közvetlen kárrendezést. A módosítás következtében a jövőben mindenki magának választana biztosítót, jelenleg ugyanis gyakorlatilag annak választ, akit adott esetben megkárosít – hangsúlyozza Birtalan József, a Biztosítási Felügyelet vezetőtanácsi tagja.

Hamarosan a kormány napirendjére kerülhet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást szabályozó 2017/132-es törvény módosítása, amely radikális változásokat indíthat el a piacon. Ezt reméli legalábbis a kezdeményező Biztosítási Felügyelet.

A kötelező biztosítások piacát két biztosítótársaság – a City Insurance és az Euroins – uralja. „Úgy gondolom, hogy ezt nem korrekt árpolitikával, nem korrekt hozzáállással érték el” – mutatott rá kérdésünkre Birtalan József. Arra utalt, hogy a két említett cég operál a legalacsonyabb árakkal – akár négyszer, ötször olcsóbban, mint a konkurencia.

Nem véletlen, hogy a legtöbb panasz is erre a két biztosítóra van a balesetek károsultjai részéről: a kárrendezés nehézkes, lassú, a kifizetések késnek. Az egész ügyintézés mintha arra menne, hogy a károsult feladja, vagy legalább beérje olcsóbb javítással, utángyártott cserealkatrésszel. Ez a dömpingáron értékesített kötvények „ára” Birtalan szerint: a biztosítónak kevés a fedezete a kárrendezésre. „A piacvezető biztosítók nem viselkednek korrektül a fogyasztóval” – summázta.

Mindez azonban nem riasztja el az ügyfeleket, akiknek túlnyomó része egyetlen kritérium alapján választ biztosítót: minél olcsóbb legyen. Hogy aztán milyen minőségű szolgáltatást nyújtanak azért az árért, már annak a baja, aki végső soron igénybe veszi majd a(z olcsón) vásárolt kötvényt. Az pedig nem maga a vásárló, hanem akit egy balesetben megkárosít.

Olcsó húsnak híg a leve

Dömpingárainak köszönhetően a City Insurance és az Euroins adja el a kötvények több mint háromnegyedét. (A másik öt társaság az ügyfelek körülbelül ötödén osztozik.) Ahogy az évek során emelkedett a két cég piaci részesedése, úgy súlyosbodtak a fent jelzett problémák, nőtt tudniillik annak a valószínűsége is, hogy ha az ember balesetet szenved, a City Insurance és az Euroins kárrendező irodájában köt ki. Ami a legtöbbek számára rémálommal ért fel. Az ebben rejlő lehetőséget felismerve a biztosítók elkezdtek árulni egy feláras opciót, amely lehetővé tette, hogy a balesetben vétlen fél a saját biztosítójánál bonyolítsa le a kárrendezést. A biztosító aztán behajtotta a vétlen félnek kifizetett összeget a károkozó biztosítóján. Ez a fakultatív szolgáltatás válna most kötelezővé.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

„Adunk egy esélyt a fogyasztónak, hogy olyan biztosítót válasszon, amelyben megbízik, és amely a kárrendezést korrektül és időre elvégzi” – mondja a Biztosítási Felügyelet vezetőtanácsi tagja. „A kötelező felelősségbiztosítás a legfurább biztosítási termék, ugyanis nem magamnak kötöm. Gyakorlatilag a legolcsóbbat választom, aztán ha kárt okozok valakinek, az boldoguljon, ahogy tud. Pontosan ezért javasoltuk, hogy mindenki a saját biztosítójával rendezze a kárát, és így a kötelező biztosítás egyfajta CASCO-vá fog alakulni” – részletezte.

Jelenleg a biztosítás átlagosan 20 százalékkal többe kerül a közvetlen kárrendezési opcióval. Birtalan azonban nem számít jelentős drágulásra. „Ha a szolgáltatás általánossá válik, a biztosítótársaságok kockázata statisztikailag jobban eloszlik” – fejtegette a szakember, hozzátéve, hogy ha enyhén drágább lesz is a kötelező biztosítás, reményei szerint sokkal minőségibb terméket fog kapni a biztosított.

Potenciális buktató

A tervezet szerint az ügyfél választhat, azaz továbbra is intézheti a kárrendezést – ahogy most is egyébként – a károkozó biztosítójánál. Megfigyelők szerint emiatt fennáll a veszély, hogy a többség továbbra is a legolcsóbb biztosítást választja majd. „Ez a veszély sajnos fennáll. Mindenesetre afelé szeretnénk eltolni a dolgokat, hogy konkurenciális piac legyen, és minden biztosítónak megérje ezt a terméket árulni” – válaszolta kérdésünkre a Biztosítási Felügyelet vezetőtanácsi tagja, aki reményét fejezte ki, hogy a módosítások eredményeként kiegyenlítődik a biztosítási piac, és megszűnik a két piacvezető cég domináns pozíciója.

Ezt a célt szolgálná a javítási referenciaárak megállapítása is, amely ugyancsak része a javasolt törvénymódosításnak. Ezen a téren is voltak túlkapások, egyes szervizek mesterségesen felduzzasztották a javítási számlát – például irreálisan magas áron számolták el a csereautó bérlési költségét, vagy magasabb órabérrel dolgoztak, ha a biztosító fizetett. Ez is negatívan befolyásolja a biztosítási piacot – mutatott rá Birtalan –, ugyanis a kötvények árát statisztikai alapon számolják ki, figyelembe véve egy sor tényezőt, mindenekelőtt a káresemények gyakoriságát és súlyosságát, illetve az előző évek szervizköltségeit. Következésképp, ha a szervizek nem korrektek, akkor automatikusan „felnyomják” a biztosító árait – elsősorban azokét, amelyek korrekt módon intézik a kárrendezést, és határidőre fizetnek.

Valóban kötelezővé válik a kötelező biztosítás

Jelenleg bárki akár egy hónapra is köthet kötelező gépjármű felelősségbiztosítást. Sokan választják ezt a lehetőséget, ha egy járművet nem használnak bizonyos ideig. Ez azonban törvénytelen, hiszen a hatályos jogszabály értelemben is a tulajdonos köteles kötelező biztosítást kötni, hacsak az illető gépjármű forgalmi engedélyét fel nem függesztették. Ebben az esetben viszont le kell adni a rendszámot a kibocsátó hatóságnál.

A biztosítási kötelezettségnek vagy a rendszám leadásának az elmulasztása elvileg ezer és kétezer lej közötti bírsággal sújtható, ám a gyakorlatban a rendőrség nem vagy csak nagyon ritkán büntet. Szó volt továbbá arról, hogy a gépjármű-nyilvántartó automatikusan törli a forgalomból a kötelező biztosítás nélküli autókat, ám a hatóságok ezt sem alkalmazzák. A lépés egyebek mellett bevételkiesést okozna az önkormányzatoknak, hiszen a forgalomból törölt járművek után nem kell helyi adót fizetni.

A készülő jogszabály szerint magánszemélyek a jövőben csakis fél- vagy egy évre köthetnek kötelező biztosítást. A módosításra azért is szükség van, mert a 2007-es uniós csatlakozáskor Románia vállalta, hogy a kötelező felelősségbiztosítással rendelkező gépjárművek arányát legalább 85 százalékra emeli. Mivel ez nem történt meg, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás megindítását kezdeményezte. Legutóbb május elején egy hasonló ügyben az Európai Unió Bírósága megerősítette: csak azok a járművek mentesülnek a kötelező felelősségbiztosítási kötelezettség alól, amelyeket töröltek a gépjármű-nyilvántartásból.

Lassan fél éve sürgős

A tervezetet eredetileg januárban bocsátották közvitára a pénzügyminisztérium honlapján, majd április második felében ugyanott közölték, hogy további tíz napig fogadják a javaslatokat. A határidő lejárta óta harmadik ülését tartotta a kormány, azonban a jogszabály nem került napirendre, noha az indoklás szerint már januárban is a sürgős jellege miatt döntöttek – törvénytervezet helyett – a sürgősségi rendelet mellett.

(Címlapfotó: Kovászna megyei katasztrófavédelem)

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?