Játsszunk! Szánj magadra 2 nyugodt percet és válaszold meg az alábbi kérdéseket: szerinted mi a szeretet? Mitől érzed, ha valaki szeret? Miből tudja a másik, hogy szereted? Csukd be a szemed! Vegyél három mély levegőt! Gondolkodj el a kérdéseken! Gesler Lili pszichológus ezekre kereste a választ kutatása során. A szeretet atomjai könyv szerzőjével a Bálint-nap kapcsán beszélgettünk, de virágok és plüssmacik helyett a valódi szeretet működéséről kérdeztük.

– A szeretetet kutató pszichológusként mi a véleménye a szerelmesek napjáról, a Bálint-napról?

– Alapvetően azt gondolom, hogy ez egy amerikai találmány, ami leginkább a virágárusoknak jó. Én szeretem az ünnepeket, a szeretetet vagy a szerelmet ünnepelni pedig nagyon szép dolog. Csak valójában sokszor megfeledkezünk – nemcsak a párkapcsolatokban, hanem a mindennapokban, az emberi kapcsolatokban –, a szeretet adásáról. A Bálint-nap egy kicsit talán felhívja erre a figyelmet. De röviden: ahhoz, hogy valaki jól szeresse a másikat, nincs szüksége világnapra.

– Az interjúra készülve megkérdeztem a négy és fél éves fiamat, hogy szerinte mi a szeretet. Nem igazán tudott mit válaszolni, és ez elgondolkodtatott. Valójában felnőttként sem könnyű ezt megfogalmazni.

– Gyakran elcsépelt fogalom a szeretet, igen van szeretet és szerelmesek ünnepe, de hogy igazából mit értünk ez alatt, ezt nem tudjuk. Én azt éreztem, hogy egy elvont fogalomnál sokkal konkrétabb. Kiderült számomra, hogy a szeretet fogalmával nem foglalkozik a szakirodalom, a pszichológia nem kutatta még, ezért kezdtem el foglalkozni vele.

– A kutatásai előtt milyen fogalma volt a szeretetről?
– Én szerencsére nagyon konkrét mintákat kaptam a szüleimtől, és valószínűleg ezek vezettek el engem a szeretetkutatáshoz. Azt tapasztaltam más emberi kapcsolataimban, hogy van, aki nagyon hasonlót, és van, aki mást ért szeretet alatt, és vannak persze árnyalatnyi különbségek. A kutatásom alapján végül kiderült, hogy a megkérdezettek válaszai nagyon hasonlóak. Ezek a hasonlóságok lettek végül a szeretet atomjai.

– Mi a szeretet definíciója?

– Szerintem a szeretetnek még nincs egyezményes pszichológiai definíciója. A meghatározására Pilinszky János egy mondatát szoktam idézni, mely szerint „a szeretet önmagunk meghaladása a másik ember érdekében”. Ez utal a szeretetben lévő cselekvésre. A szeretet ugyanis aktív, nem passzív. Ezt egy példán keresztül tudom jól bemutatni. Ha meghal valaki, akit nagyon szerettünk, gondolunk rá, felidézzük őt, emlékszünk rá, a szívünkben érezzük, hogy szeretjük, de időt tölteni vele, beszélgetni vele, segíteni neki, figyelni rá, átölelni már nem tudjuk. A szeretetnek az itt és mostban, a jelenben van szerepe az életünkben. Itt szeretném megjegyezni, én a mély emberi kapcsolatokban átélhető szeretetet kutattam, nem a krisztusi értelemben vett felebaráti szeretetet.

– Mi különbözteti meg a szeretetet a kötődéstől, a törődéstől, a gondoskodástól, az intimitástól?

– Szerintem a szeretet mindezeket magába foglalja. Mintha egy gyűjtőfogalom lenne. Ha valakit szeretünk, ahhoz általában kötődünk, azzal kialakul egy valamilyen szintű intimitás, megbízunk benne, őszinték vagyunk vele. A szeretettel az intimitás és a kötődés nagyon szorosan összefügg.

 – Melyek a szeretet atomjai?

 – A kutatásomban két kérdésre válaszoltak az emberek: miből tudod, hogy valaki szeret téged, valamint miből tudja a másik, hogy te szereted őt? A két kérdésre adott válaszok majdnem teljesen azonosak voltak. Ezeket elemeztem és rangsoroltam, a legtöbbször említett kifejezések alapján alakult ki a szeretet tíz atomja: minőségi idő, figyelem, bizalom, segítés, törődés, érintés, szavak, érdeklődés, őszinteség, elfogadás. Ezek nem nagy újdonságok, én csupán rendszerbe szedtem, hogy mi mindent jelent a szeretetet.

Ezt kiegészítettem egy plusz atommal: a rokonszenvvel. A klienseimmel folytatott beszélgetések alapján és a saját életem tapasztalatai szerint azt éreztem, hogy kell lennie egy megmagyarázhatatlan plusznak, amikor azt érezzük, hogy valakivel egy hullámhosszon vagyunk, ez lett a rokonszenv.

Azért nevezem atomoknak ezeket, mert nagyon le akartam bontani a szeretetet. Szerettem volna, ha nem egy légies, hanem egy konkrét, megfogható kifejezés lesz.

Érdekes, hogy a kérdőívre adott válaszok egyikében sem jelent meg, a tárgyi ajándék, ha valaki pl: Gucci táskát ad ajándékba, pedig a Gary Chapman-féle szeretetnyelvek egyike az ajándékozás.

– A szeretet atomjai összecsengenek a Chapman-féle szeretetnyelvek elméletével. Mi a véleménye erről?

– Gary Chapman megfigyeléseinek vannak értékei, de úgy vélem, hogy felmentést ad. Például: „jó, hát a párom úgy fejezi ki a szeretetét, hogy ajándékoz, de nem mondja, hogy szeret. Neki ez a szeretetnyelve...” És hol marad az intimitás? Az ölelés, a figyelem, az együtt töltött idő. A szeretetnyelvek problematikája szerintem, hogy egyrészt leszűkíti a szeretet fogalmát, másrészt egy legyintéssel letudjuk, hogy kinek mi a nyelve, de hiányzik a megtanulás a fejlődés, az alkalmazkodás. A szeretet úgy indul, hogy én adni szeretnék, s aztán ez majd elindít egy folyamatot és majd mi is kapunk. Így lesz egy adok-kapok egyensúly, körforgás.

– Definíciókról és atomokról beszélgetünk, de vannak-e a szeretetnek axiómái, alapigazságai?

– Ez további kutatást igényelne, de Popper Pétert idézném, aki szerint a szeretet bizonyítéka a másik emberben van. Tehát: akkor szeretünk jól valakit, ha attól a másik élete szebb és jobb lesz. Viszont, ha azt mondja, hogy az élete rosszabb, akkor magunkba kell néznünk, ez pedig komoly önismereti munkával jár. Ehhez illik egy másik Popper-idézet, mely szerint a szeretet munka, amit azért végzünk, hogy a másik ember élete jobb legyen.

– Összegyűjtöttem a szeretettel kapcsolatos kliséket, közhelyeket. Egyik például, hogy a szeretetért nem kell dolgozni.

– Pontosítsunk, a rokonszenvért, vagyis, azért, hogy valakivel egy hullámhosszon vagyok, nem kell dolgozni. Ha ezt értjük szeretet alatt, valóban nem kell tenni érte. De ahhoz, hogy a szeretet két ember között áramoljon, hogy a kapcsolat működjön, azért nagyon sokat kell tenni. Elég csak a gyerekünkre gondolni, nap mint nap mennyi mindent megteszünk érte szeretetből.

– A pszichológiában sok mindent a gyermekkorra vezetnek vissza. Mennyiben igaz ez a szeretetre is? Meghatározó a gyermekkorban kapott szeretet abban, hogy az életünk során ezt az érzést, hogy kezeljük?

– Ez egy nagyon összetett kérdés, de nagyon sok szempontból igen meghatározó a gyermekkor. Érdekes, hogy annak a gyereknek, akit elhalmoznak ajándékokkal, nem feltétlenül lesz az ajándékozás a szeretetnyelve. Pontosan azért, mert hiányzik a gesztusból a kapcsolódás. Ha az ajándék együtt töltött idővel, odafigyeléssel is társul, az már egy szerencsésebb helyzet.

Fontos viszont hangsúlyozni, hogy a szeretet fejleszthető, tanulható. Ha valaki gyerekként nem tapasztalta meg az igazi szeretetet, önismerettel, könyvekkel, akár pszichológus segítségével tud ezen változtatni. Hiszek abban, hogy az emberi kapcsolatok nemcsak bántalmazók lehetnek, hanem gyógyítók is, ha olyan kapcsolatokat építünk magunk köré, ahol megtanítanak minket jól szeretni.

Már egészen kicsi korban lehet tudatosítani, hogy mi a szeretet kifejezése. Például elmondom a gyerekemnek, ha szeretsz az oviban valakivel játszani, csúszdázni, az a szeretet. Vagy ha segítünk valakinek, aki közel áll hozzánk, azzal kifejezzük felé, hogy szeretjük őt.

– Gyakran mondják, hogy a szülői szeretet feltétel nélküli. Ez valóban így van?

– Ideális esetben így van. De sajnos hallok a klienseimtől olyat is például, hogy a szülői szeretet teljesítményhez kötött volt. Nagyon sokféle formáját láttam már a szeretet kifejezésének. Egy biztos: ha valakit bántalmaznak, ott nem beszélhetünk szeretetről. Mert a szeretetben NINCS szorongás, nincs félelem.

– Traumatizálásnak számít, ha a szülő folyamatosan kritizálja a gyermekét? Feltélezhető a szeretet, hiszen csak a fejlődését akarja. De ez valójában szeretet?

– Nyilván az állandó kritizálás kártékonyan hat és lehet belőle akár trauma. De mindig fontos az összképet nézni. Szülőként sem vagyunk tökéletesek, nem tudunk minden pillanatban 100 százalékot nyújtani. Például, ha egyszer-kétszer nem cukin szólunk a gyerekre, hogy ne dobja le a kanalat a földre, attól még lehetünk elég jó anyák. Az elég jó anya ismérve, hogy ráhangolódik a gyerekére, gyengéd, elfogadó, támogató, határokat mutat és képes fejlődni és belátja, ha hibázott. Az emberi kapcsolatokban sem létezik a tökéletesség, emberek vagyunk, hibázhatunk is. És van, hogy hibázunk is. Jó, ha ezzel tisztában vagyunk.

– Szülőként néha összemosódik az önszeretet és az önzőség kifejezése. Sokszor nehéz kimondani azt, hogy „szükségem van egy fél óra csendre”, mert rögtön önzőnek gondoljuk magunkat, hiszen azt az időt a gyerekeinkkel is tölthetnénk. Miközben ez a fél óra lehet, hogy tényleg létszükséglet lenne.

– Ebben az esetben is, az önismeretnek nagyon fontos szerepe van. Ha az tapasztaljuk, hogy a gyerekünk általában boldog, kiegyensúlyozott, az egy jó jele a jó szülőségnek. Ha átgondoljuk a gyerekeinkkel való viszonyunkat és hogy mennyi mindent teszünk értük (pl.: gondoskodunk róluk, figyelünk rájuk, sok időt töltünk velük), akkor önmagunkban tudatosítjuk a szeretetet, és nem lesz oka a lelkiismeret-furdalásnak. Az önszeretet és az önbizalom kéz a kézben járnak, fontos, hogy bízzunk magunkban, és abban, hogy a gyerekeinknek olyan értékeket adunk, amiktől nekik az életük szebb, boldog lesz. Ehhez kell tisztában lennem azzal, hogy mi számomra érték.

– A szerelem kapcsán gyakran elhangzik, hogy az ellentétek vonzzák egymást.

– Ezzel valamelyest egyetértek, de szerintem alapvetően a stabil, kiegyensúlyozott párkapcsolatnak nem a szélsőséges különbségek az alapjai, sokkal inkább a hasonlóságok, a találkozási pontok.

– Szeretet nélkül lehet élni? Mit ad hozzá az életünkhöz?

Szeretet nélkül nem lehet élni. A szeretet a legalapvetőbb emberi igényünk. Kutatások bizonyítják, hogy a szeretet (minőségi, mély emberi kapcsolatok) azért fontos, mert például, ha egy szeretett személy megölel minket, vagy egy szerettünk képét csak nézzük, akkor a szervezetünk boldogsághormont termel, amitől jól érezzük magunkat, energetizál minket testileg-lelkileg.

Emellett az ember evolúciósan társas lény, belénk van kódolva, hogy együtt éljünk és összetartozzunk. Ezért is káros az elszigetelődés, a magány.

– Mi az a szokás/cselekedet, amit be kellene vezetnünk az életükbe, hogy szeretetben élhessünk és a kapcsolataink minőségibbek legyenek? Mit ajánlana a Bálint-napi virágcsokor és plüssmacik helyett?

– Beszélgessünk sokat! Kérdezzük meg a másiktól: mi az, amit szeret?, min változtassunk, hogy jobban érezze a szeretetünket? Mondjuk el, hogy mit szeretünk a másikban. Beszélgessünk arról, hogy ki mire vágyik. Ismerjük meg még jobban egymást. A könyvemben, azért vannak az atomokhoz kapcsolódó kérdések, hogy beszélgetéseket, párbeszédeket indítsanak el. Ez elvezethet a kapcsolat fejlődéséhez, és akár súlyos szembenézésekhez is.

– A szeretet kapcsán az egyik legismertebb szöveg Szent Pál Szeretethimnusza. Egy idézet innen: „A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem gőgösködik, nem tapintatlan, nem keresi a magáét, haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója, nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.” Mennyire állja meg a helyét a XXI. században?

– Alapvetően azt gondolom, hogy amit a Szeretethimnusz összefoglalt, ma is nagyban megállja a helyét, de nem értek egyet azzal, hogy „mindent eltűr, mindent elhisz, mindent elvisel,” de mindenki gondoljon bele és döntsön saját érzése szerint.

Hogy mit mondott Csernus Imre pszichiáter a párkapcsolatokról, kiderül a videónkból: