A csíkszeredai szemészeti fertőzések nyomán kialakult helyzet legújabb fejleményeiről a kórházat fenntartó Hargita Megye Tanácsának elnökét, Borboly Csabát kérdeztük a Maszol #Fórum e heti, csütörtök esti adásában. A fertőzéseken kívül pedig a megye frissen elfogadott költségvetéséről, az idei év beruházásainak szempontjából legfontosabb lépésekről, illetve a medveprobléma megoldási lehetőségeiről, a közvitára bocsátott kilövési kvóta törvénytervezetéről is kérdezte Varga-Mihály Márton.

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház igazgatótanácsa visszavonta szemészeti osztály vezető főorvosának, valamint főnővérének kinevezését múlt szerdán. Erre válaszként több ezren írták alá azt az online petíciót, amelyben dr. Bodó Pál szemész visszahelyezését kérik a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szemészeti osztályának élére.

A két osztályvezető felfüggesztése mellett a közvélemény a fertőzésekben érintett betegek ügyében is válaszokat vár. A felelősségre vonás ugyanis nem az egyetlen lépés, amelyet szükségesnek tartanak, többen hiányolják, hogy nem sok szó esett a betegek kárpótlásáról. Mindeközben a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalból indított eljárást a kórházban történtek miatt.

A műsor elején a megyei tanács elnöke leszögezte, hogy a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház jól működő, kiválóan felszerelt egészségügyi intézmény, ahol évente több mint 127 ezer beteget kezelnek. Ez a szám sokkal magasabb, mint a Hargita megyei lehetséges betegek száma feltételez, tehát sokan kezeltetik itt magukat más megyékből.

A szemészeti fertőzéseket érintő intézmények kommunikációt illetően megjegyezte, hogy a központi román nyelvű sajtó igazságtalan módon bánt el a kórházzal. Mint mondta, nagyon veszélyes baktérium okozat a fertőzést, de ez előfordulhat a legjobb kórházaknál is. Ilyen esetben nagyon fontos a gyors fertőtlenítés, és az olyan intézkedések meghozatala, hogy a fertőzés ne üsse fel a fejét újra. „Hálaistennek a 14 betegből öten jobban vannak, a többieknek stagnál az állapota, és három személy valóban elveszítette a látását fél szemére. Mind a három érintett ettől függetlenül jónak tartja a kórházi ellátást, és elmondásuk szerint a másik szemük eseteleges műtétjére is idejönnének” – fejtette ki Borboly Csaba.

Megjegyezte, hogy a fertőzés két különböző napon végzett műtétek során is jelentkezett, de csak a szürkehályog-műtéteket követően. Azon a két napon más típusú beavatkozásokat is végeztek, de azokban az esetekben nem történt fertőzés. Ebből arra következtetnek, hogy egy bizonyos, csak a szürkehályog-műtétek alkalmával használt folyadékban lehetett jelen a kórokozó.

„Most a legfontosabb, hogy a kilenc érintett beteg, valamint azok, akik a szemészet lezárása miatt várakoznak az ellátásra. Csak tavaly 981 szemműtétet hajtottak végre a kórházban, most pedig a lezárás miatt egyre csak gyűlnek a betegek. Tehát prioritás, hogy újranyissák a műtőblokkot. Mindent meg kell tenni ugyanakkor, hogy ez a baktérium többet ne jelenjen meg” – szögezte le Borboly Csaba hozzátéve, hogy a csíkszeredai eset nyomán tudományos kutatás is indulhat, ugyanis arányaihoz képest nagyon sok beteget sikerült megmenteniük.

A megyei tanács elnöke emlékeztetett: a rendőrség hivatalból indított nyomozást, ami szerinte azért jó dolog, mert ilyen agresszív fertőzés nem fordulhatna elő megfelelő fertőtlenítés mellett. „Intézményileg és emberileg is mindent megtesznek a kilenc beteg érdekében. A megyei tanács nem vesz részt a kórház napi működtetésében, csupán forrásokat biztosít hozzá. A betegek kárpótlása érdekében első lépésben jogászok segítségével megnézték, hogy milyenek a jogelőzmények. Ezek a kórház perei lesznek. Borboly leszögezte, az a legfontosabb, hogy mit szeretnének a páciensek.  Arra kérte a kórházat, hogy üljenek le az áldozatokkal, és közösen keressék a megoldást velük, miközben a megyei tanács a háttérből támogatja mindezt.

A kettes besorolást minisztériumi szinten hátráltatják

Jelentős fejlesztéseket terveznek, és évek óta készülnek arra, hogy a kórház megkapja a kettes besorolást. Borboly Csaba szerint a csíkszeredai kórház már legalább egy éve alkalmas arra, hogy kettes, klinikai besorolású intézményként működhessen. „Minden feltételt teljesít a kórház a kettes kategóriához, de a minisztérium valamiért nem akarja jóváhagyni” – mondta.

Hozzátette, a tervek között szerepel új fertőző- és tüdőkórház, valamint új sürgősség építése, a járóbeteg-rendelők átalakítása, további orvoslakások építése, az angioközpont és storkeközpont létrehozása. „Még egy teljes kórházi épületszárnyat kell építeniük” – tette hozzá.

További tudományos kutatásokra van szükség medveügyben

A medvekérdés szinte mindig napirenden van: petíciók, tüntetések, áldozatok meglátogatása, medverezervátum. Borboly Csaba szerint semmi esély nincs a medveprobléma megoldására, ha nem a társadalom szemszögéből próbálják megközelíteni a kérdést. Az öntörvénykezés nem megoldás, megelőzési kvótára van szükség. „Nem azt szeretnénk, hogy ez a védett faj eltűnjön, hanem hogy olyan számban éljen itt, ami fenntartható módon a nagyragadozó és az ember közötti konfliktus elviselhetőségének szintje alatt marad. Ez a biológiai sokszínűség gazdasági, turisztikai előnyöket kellene hogy hozzon” – részletezte a tanácselnök.

Az elmúlt tíz év munkájának eredménye, hogy mindenki úgy érezi, jó irányba indult el a medvekérdés. „Uniós pénzeket kellene lehívni, hogy kárpótolják a gazdákat, a medvelesek működését, az erdei gyümölcsök és gombák begyűjtését, a terepmotorozást mind-mind szabályozni kéne – hangsúlyozta hozzátéve, hogy ehhez tudományos kutatásokra és társadalmi összefogásra van szükség. Az áldozatok ugyanis általában napszámosok, akiknek nehéz a megélhetésük. Kapnak kórházi ellátást, és utána arra kényszerítik őket, hogy biztosítás hiányában fizessenek ezért.

Hozzátette, örvend a környezetvédelmi minisztérium megelőzési kvótát bevezető törvénytervezetének, de ez csak az első lépés. „Amíg nem készülnek tanulmányok, addig nem lehet megfelelő megelőzési kvótát létrehozni. Hargita megyében átlagosan évente nyolc százalékkal nő a becsült medveállomány” – hívta fel a figyelmet.

Költségvetés és gasztronómia

Hargita Megye Tanácsának elnöke arról is beszélt, hogy a megyében idén prioritás a gasztronómia, ami a hagyományos ételek, valamint a fine dining népszerűsítését, illetve a séfek képzését, a kínálat növelését is magában foglalja. „A gasztroturizmus sok vendéget csalogathat Hargita megyébe. Nagyon jó csoki manufaktúrák vannak itt, erre koncentráltunk eddig, most következik a sütik időszaka” – tette hozzá.

Végezetül a megye idei költségvetéséről kifejtette, hogy minden térségben megvannak a prioritások, továbbra is az utak modernizálására koncentrálnak, hogy összekössék a településeket, vidékeket, mert a tapasztalatok azt mutatják, a jó úthálózatnak köszönhetően felpezsdül az élet, hazatérnek a fiatalok. Az útépítés mellett inkubátorházakat hoznának létre, támogatják a településeket az egészségügyi ellátás szempontjából, a közművesített infrastruktúra kiépítését. Hozzátette, 2022 a fiatalok éve is, sok programot kínálnak nekik pályaválasztás, pályaorientáció, duális képzés, kiválósági központok létesítése által is. Ezek mellett a gazdáknak is sok programot indítanak. Továbbá az új termékek, vállalkozások támogatása, ipari parkok létesítése, a zöld közlekedés népszerűsítése is kiemelt cél.