A kevésből óriásit alkottak. Szerényen, szorgalommal, sok munkával, összefogással és egymást támogatva, Kémeren, a szilágysági magyar községben. Sokan emlékeznek még az egykori elhagyatott zsáktelepülésre, ahova csak egy út vezetett, és ahonnan nem lehetett más irányba utazni. A két megyével is határos település ma már tranzittelepülésnek minősül, ahogy Szabó Levente-György polgármester mondja, mert most épül az ötödik út, ezúttal a Szatmár megyei Csaholyhoz közel lévő Tasnád irányába.

A faluban az utcák 90 százalékát már leaszfaltozták, a víz- és a szennyvízhálózatot kiépítették, széles sávú internet, kábeltévét vezettek, de a község nem áll meg itt, folyamatosan terveznek, építkeznek, újítanak, mert mindig van mit, tenni a helyi közösségért, a fejlesztésért, és a nyitás által a Kémerre érkező vendégekért.

Oktatási intézményeket építenek

Tervben van egy új iskola építése a 0–4. osztályosok számára, mert a jelenlegi kisiskola több mint százéves, salétromos, és a felmérések alapján nem érdemes felújítani, ezért újat szándékoznak építeni, a projektnek neki is fogtak – mondta a polgármester.

Az elmúlt rendszerben az egykori termelési szövetkezet komplexumot akart építeni a településre, hogy egy épületben legyen a szövöde, varroda, hímződe és a paplankészítő részleg, az itt előállított termékeket pedig ugyanebben az épületben szerették volna értékesíteni, de a rendszerváltás közbeszólt, és az épület félkész állapotban maradt, mindössze a tartóoszlop rendszer készült el. Ennek helyére most impozáns óvoda épül, tágas, természetes fénnyel megvilágított négy teremmel, amely az új tanév elejére elkészül, és a kicsik már új környezetben, korszerű, világos helyen kezdhetik az évet.

Az óvodát úgy tervezték, hogy meghosszabbított nyitvatartással is működhessen, beépített kiságyak lesznek a termekben, étkező, kiszolgáló helyiség, egészségügyi szoba, átöltöző helyiség, elkülönítő helyiség, előadóterem, ahogy a jelenlegi követelmények kérik. A helyi önkormányzat biztosítja az oktatási intézmények működését, a hosszított program viszont többletszemélyzetet igényel, amit már a tanfelügyelőség, illetve az oktatási minisztériumnak kell megoldania.

Elkészült a tekepálya, tervben a sportpálya 

Kémer a sporttevékenységek terén is az élen jár. 2009-től 5. ligás futballcsapata van, amely 2010-ben megye szinten már bajnok is volt – mondta a polgármester. Az önkormányzat új sportpálya építését tervezi, nagy lelátóval, öltözőkkel, parkolóhelyekkel. A belterület közvetlen szomszédságában levő községi legelőből 3,5 hektárt telekkönyveznek és nyilvánítanak belterületté, ahol minden közművesítés rendelkezésre áll, ide épülne a sportlétesítmény. A jelenlegi focipályára a piacot költöztetnék, ezzel is megkönnyítve mind a vásárlók, mind az árusok helyzetét, és piacnapon, vagyis hétfőnként nem kellene egy fél utcát lezárni a polgármesteri hivatal mögött. Az iskolások is rendszeresen sportolnak, a kézilabdacsapatuk sok szép eredményt ért el az elmúlt években.

Augusztusban megszervezik a már hagyománnyá vált Szilágysági Öregfiúk Focimozgalmát, viszont ezúttal megkérik a jelentkezőket, hogy az akkor érvényben lévő egészségügyi intézkedéseknek tegyenek eleget, mert a helyszínen nem tudják biztosítani a PCR-tesztet.

Aznapra tervezik a nemrég elkészült tekepálya jelképes avatóját is. A tekézésnek múltja van a településen, már ’90 előtt is lehetett kuglizni, de az évek során az épület megrongálódott, használhatatlanná vált, ezért az önkormányzat saját költségvetéséből támogatta ennek újraépítését. A kétpályás automata berendezést uniós támogatásból fedezték.

Október közepén családi napot szerveznének, erre az alkalomra meghívják a magyarországi testvértelepülések Soponya (Fejér megye) és Szentpéterszeg (Hajdu-Bihar megye) küldötteit és a családbarátokat is, hogy a több mint egy évnyi kihagyás után ismét együtt ünnepeljenek.

Az utcákat újraaszfaltozzák, a zöldövezetnek új arculatot adnak

Az infrastruktúra kiépült, van víz- és szennyvízhálózat, az utcákat szeretnék újraaszfaltozni. „Elkészült az utcák aszfaltozására az előtanulmány, amely közel 17 kilométert jelent, beleértve a sikátorokat és a mellékutcákat, kivéve a két községi rangú utat és a megyei utat, amely keresztülszeli Kémert. Készül az előtanulmány a település zöldövezeteinek parkosításáról, tájépítésszel és szakemberek segítségével egységes arculatot szeretnénk adni a közterületen lévő parkoknak” – emelte ki Szabó Levente.

Kárásztelek, Ipp, Zálnok, és a Bihar megyei Bályok után, a Szatmár megyei Csaholy irányába is nyitnak.

„Nemrég fejeztük be és vettük át a Bályok fele vezető összekötő utat, amelynek összértéke egymillió euró. Sikerült közel 4 kilométeren egy európai színvonalú útszakaszt kiépíteni, bejáratokkal a házakhoz, telkekhez. Betonárkokat építettünk, szalagkorlátot és jelzőtáblákat helyeztünk el. Várjuk, hogy a Bihar megyei 3,5 kilométeres útszakasz is elkészüljön, mert aki Sarmaság irányából menne Nagyváradra, rövidebb idő alatt jutna el településünkön keresztül, mint Szilágysomlyó irányába. Ha elkészül az ötödik kivezető út Csaholy fele, akkor Tasnád lenne a legközelebbi város, ami Kémerhez legközelebb esne” – tette hozzá a polgármester, aki szerint ez a turizmus szempontjából mérvadó lenne.

Fejlesztenék a helyi turizmust

A szőlészetéről, borászatáról, fenyőfatermesztéséről ismert Kémer már a határokon túlra is elvitte a település jó hírnevét. Évente egyre több turista fordul meg e csodálatos vidéken, amely a közeljövőben a panzió és borpincészet mellett fürdőkomplexummal is gazdagodik. Mindezzel, valamint a szőlészettel, borászattal, tekepályával és a megépülendő focipályával még inkább vonzóbbá válik majd a település, sőt bicikliút kiépítésén is gondolkodnak a vezetők, amely nem csak településen belül, hanem települések között is húzódna.

„Szeretnénk építeni egy 20 méteres kilátót a Zálnok felé vezető megyei út közvetlen szomszédságában, Kémer egyik legmagasabb pontján, piknikező hellyel, ahonnan szép időben akár Debrecenig is el lehet látni. A kilátó megfelelő lenne a vadászat szempontjából vadmegfigyelő állásnak, de kiváló lenne turizmus szempontjából is, mert egy kis focipályával, parkolóhelyekkel, piknikező helyekkel, padokkal még színesebbé és vonzóbbá tenné a vidéket. A terület telekkönyvezése elkészült, a terv megvalósítása érdekében már megtettük az első lépéseket” – mondta a polgármester.

Humán erőforrásba is fektetnének

A település legnagyobb gondja a háziorvoshiány, bár az önkormányzat még szolgálati lakást és rendelőt is biztosítana. A lakosok egy része a kárászteleki, másik része a szilágysomlyói családi orvoshoz iratkozott fel, ami azt jelenti, hogy a betegnek mindig el kell utaznia kivizsgálásra, küldőpapírért vagy gyógyszerreceptért.

Bevezetnék a szociális ellátást, jövőre alkalmaznának egy vagy két szociális munkást, akik az idősek számára napközi otthonban programot szerveznének, ugyanakkor ellenőriznék az idősek egészségügyi állapotát is.

„Ha lesz rá igény, házigondozást is bevezetnénk, melegételt szállítanánk ki, mert vannak, akik igényelnék, sőt szeretnék, ha lenne, aki meglátogatná őket, beszélgetne velük, így nem éreznék magukat magányosnak, ha minden nap benyitna hozzájuk valaki. Jelenleg körülbelül 60 olyan személy van, aki szóba jöhetne, ezeknek a személyeknek nincs helyben hozzátartozója, ezért is szükséges lenne egy ilyen szolgáltatás működtetése. Az infrastrukturális fejlesztések megvannak, a humán erőforrásba is kell fektetni, az embereinket kinevelni, hogy legyenek szakképzett autószerelőink, szakmunkásaink, tanárok, tanítók, hogy fiataljainkat itt tudjuk tartani” – fogalmazta meg a polgármester.

Korszerűsítették a szolgáltatásokat, támogatják a gazdákat

Az önkormányzat kidolgozta az online fizetési rendszert, bankkártyával is lehet adókat, illetékeket fizetni. A helybéliek igényelték a bankautomatát is, de a bankoktól kapott visszajelzésekből az derült ki, hogy a jövőben még a városokból is kivennék azokat, mert az illetékesek a kártyás fizetésre ösztönöznék a lakosokat.

„Tagja vagyunk a földgáz bevezetésére létrehozott kistérségi társulásnak, de sajnos egyelőre nincs kiírás ilyen beruházásra. Amíg nem lesz politikai akarat, hogy Romániában prioritásként kezeljék a gázbevezetést, addig csak várni és reménykedni tudunk” – hangsúlyozta Szabó Levente.

A Szilágy Megyei Magyar Gazdák Szövetsége aktívan tevékenykedik, minden pályázati lehetőségről informálja a kémeri lakosokat, a gazdák többsége már benyújtotta az igénylését azokra a pályázatokra, amelyek időszerűek lesznek a közeljövőben.

Folytatódik a templom felújítása

A református templom belső tere megújult, a külső munkálatokat, illetve a zöldövezetet az idén szeretnék befejezni, kialakítani. A helyi költségvetésből jelképes összeggel támogatják a munkálatok kivitelezését, és a hívek számának függvényében a többi egyházat is segítik.

A kémeri református egyházközség saját költségvetéséből nemrég megjavították a református templom 1700-as évekből való barokk orgonáját, amelyet koncertorgonának is lehet használni.

A helybéliekről

Neves pedagógusokat, színészeket, borászokat, ügyes szakembereket adott Kémer a nagyvilágnak. A polgármester elmondta, mindig színvonalas oktatás zajlott a településen, a helybéliek pedig mindig tisztelték a papjukat, tanárjukat, tanítójukat, az orvost, azokat az embereket, akik szolgálták a közösséget. A diákok szorgalmasok voltak, egyszerű családokból származtak, és sok munkával kimagasló eredményeket értek el.

„A tanárok mindig arra törekedtek, hogy tanuljunk és tudjunk, azért került ki sok értelmes, talpraesett diák Kémerről, mert az oktatás színvonalas volt, amihez hozzájárult az otthonról hozott, nagyon jó alapot jelentő hét év is, mert ha ez nincs meg, akkor hiába küldik a gyermeket jó középiskolába, egyetemre, nem fogja bepótolni az elmulasztott éveket. Mindezek mellett a kémeriek mindig szerények voltak, ugyanakkor törtetők és bizonyítani akartak” – tette hozzá a polgármester.

A titok: elválaszthatatlanul egyek

Az eredmény, a látványos fejlődés a sok pályázat és az összetartás eredménye. A Kémerért Alapítvány, az iskola, az egyházak és az önkormányzat, akárcsak az egyesületek: jószágtartók egyesülete vagy az úrbéresi társaság elválaszthatatlanul egyek, bármilyen közösségi program vagy rendezvény szervezésében, támogatásában. Mindent közösen, vállalkozókkal vállvetve, egymás mellett dolgoznak, építve a községet. „Ha az emberek egyetértenek, és az egységet jól tudják képviselni, akkor a településnek nagy esélye van a fejlődésre” – hangsúlyozta a polgármester, aki büszkén vallja, hogy tősgyökeres kémeri, lokálpatrióta, és nincs az a város, amiért elköltözne onnan. 2008 óta polgármester, azelőtt alpolgármester, szociális referens, pénztáros és kulturális referens volt.

„A fiatalok itthon terveznek, itt maradnak, házakat építenek, vállalkoznak: vannak ügyes és merész vállalkozóink és vállalkozásaink, kiépített infrastruktúránk, gyönyörű környezet, tiszta levegő. Mindez azt bizonyítja, hogy Kémernek nemcsak jelene és múltja van, de jövője is lesz” – összegzett Szabó Levente-György.