Infrastruktúra, kultúra, sport és pincesorra építhető turizmus. Szinte minden adott a szilágysági Ipp községbe érkezők számára, de még mindig van mit fejleszteni, és lenne mire építeni – vallja Márkus László, a község polgármestere.

Márkus László tavaly a harmadik mandátumát kezdte, azóta a község infrastruktúrájának fejlesztésén, középületek létrehozásán, korszerűsítésén dolgozott. Mindvégig arra törekedett, hogy a jó életkörülményhez szükséges feltételeket biztosítsa, ezáltal mára már a csatornahálózat befejezése, egy kaznacsi, a Csere-patak fölött lévő híd megépítése (amire már benyújtották a pályázatot), egy új polgármesteri hivatal létrehozása, bicikliút kiépítése Zovány és Ipp között két kilométeres szakaszon, és többnyire a gázbevezetés maradt.

Mindezek mellett folyamatosan kell fejleszteni, korszerűsíteni, hogy a helybéliek itthon maradjanak, vagy ha elmennek, idővel visszavágyjanak, visszatérjenek – jegyzi meg.

A községközpontba érkezve – a nyári nagy meleg ellenére – zavartalanul zajlottak a csatornázási munkálatok. Mint megtudtuk, a községhez tartozó Szilágyzoványon a csöveket szinte már mindenhol elhelyezték, a munkások Ippen dolgoznak, itt lesz az ülepítő is, amihez a két román többségű település, Alsókaznacs és Felsőkaznacs rendszere is csatlakozik.

Az önkormányzat tárt karokkal várja a befektetőket

Egy nagy hiányossága van a községnek. A nagy cégek zöme gazdasági okok miatt csődbe ment, temérdek adósságot hagyva maguk után. Kevés a befektető, a munkahely, bár az önkormányzat segítené a munkáltatókat.

A községbe érkező háziorvos mellett is egyhangúlag kiálltak. Évek óta vártak egy orvosra, és hogy vonzóvá tegyék a községet, valamint az ottmaradást, a felújítás alatt lévő rendelőben szolgálati lakást alakítottak ki, mosdóval, konyhával, nappalival, két szobával, sőt az érkező doktor kérésére be is bútorozták a lakást. Idéntől a 3600 lelkes községnek új orvosa van, akihez eddig 1400 beteg iratkozott fel.

Tervben van a zoványi szociális lakás felújítása, községszinten az elmaradt utcák leaszfaltozása, amit előreláthatóan az idén befejeznek. Pályáznak, hogy a régi Sebes-kúria udvarán, a kisiskola mellé polgármesteri hivatal épülhessen. Felsőkaznacson ravatalozót építenének, a földterület adott, a tervezésen dolgoznak, és remélhetőleg egy-két hónapon belül elkezdhetik a munkálatokat, mert az idén saját költségvetésből legalább pirosba szeretnék felépíteni.

„Ebben az évben sokat költöttünk fontos, de nem látványos dolgokra, ilyen a gázbevezetési előtanulmány és a telekkönyvezés, de ha ezek nincsenek, akkor nem tudunk pályázni, és pályázat nélkül nagyberuházásokat nem lehet megvalósítani” – mondta a polgármester. Kifejtette: 250 ezer lejt fordítanak mezőgazdasági utak kövezésére, traktort vásárolnak, amivel a téli és a nyári hónapokban a szükséges munkálatokat: hókotrást, fűnyírást stb. el lehet végezni. Az ippi kultúrházat felújították, ennek parkosítását akarják az idén megvalósítani.

Népszerű a labdarúgás

A községben három focicsapat működik. Erdélyben a kettő is ritka, Ipp községben három van, mert igény volt rá, a fiatalok lelkesek, és a sport, mozgás iránti érdeklődést támogatni kell. Van egy negyedik ligás csapatuk, az AS Juniorii Ip, amelyben mind a román, mind a magyar játékosok együtt, közösen, egy célért, a győzelemért játszanak egyetértésben, nem okoz gondot a nemzetiségi hovatartozás. Az ötödik divízióban a kaznacsi és a nemrég bejegyzett zoványi csapat játszik a feljebbjutásért. A zoványi pályát idén füvesítették, a focisták jó körülmények között játszhatnak és edzhetnek.

A község oktatási intézményeit felújították, hogy a 400 gyerek kedvező körülmények között tanulhasson. Zoványon óvoda és 0–4. osztály, Ippen óvoda és 0–8. osztály, Felsőkaznacson nincs iskola, Alsókaznacson óvoda és 0–8. osztály működik. Ősztől a szülők kérésére egybeolvasztják az alsókaznacsi 5–8. osztályt az ippi 5–8-cal, mert a román településen csak szimultán osztályok működtek.

„Az első a gyermek, ez a jelszavunk, ezért az a célunk, hogy a számukra legjobb megoldást biztosítsuk. A mi érdekünk, hogy gyermekeinket megtartsuk, hogy a községben maradjanak, ezért naponta busszal behozzuk őket Ippre. A távolság mindössze másfél-két kilométer, ami nem okoz gondot sem nekik, sem nekünk. Tervben van, hogy szintén ősztől vegyes csoportú napközit működtessünk Ippen, hogy a kicsiket ne a környező község napközijébe vigyék a szülők, hanem ide járassák” – nyilatkozta a polgármester.

Értékes történelmi helyszínek a községben

Beszélgetésünk során megkérdeztük a polgármestert, igaz-e, hogy diákként segédkezett a zilahi múzeumban kiállított, nagy értékű kőkorszaki maradvány, a Zoványi Vénusz megtalálásában. Mosolyogva mondja, ő volt egyike azoknak a diákoknak, akik részt vettek az ásatásokban, az erről készült fénykép évekig a zilahi történelmi múzeum falán lógott.

Mintha a tegnap történt volna… – emlékezett vissza, majd elmesélte, szülőfaluja, a községhez tartozó, többségében magyarok lakta Szilágyzovány a környék egyik legnevesebb települése volt. Tudni vélik, hogy a református templom egy középkori templomra épült rá, amely egy török mecset lehetett, de mindezidáig nem tárta fel senki.

„Csak téglán áll a templom, nincs alapja. Az 1700-as években épült, feltételezték, hogy ez a domb gazdag lelőhelyben, ezért annak idején a múzeum kezdeményezett ásatást. Két nagy árkot készítettünk, ezekben edényeket, csontvázakat, rozsdás kardot találtunk, amelyek most megtekinthetőek a múzeumban” – mondta a polgármester.

Ugyancsak a régmúltra visszatekintve, a szintén a községhez tartozó, egykoron gyógyforrásáról híres Zoványfürdőről érdeklődtünk. Mint megtudtuk, mára már híre-hamva sincs a forrásnak, kiapadt az évek során, bár abban az időben még Budapestről is érkeztek hölgyek kezelésre. Egyetlen hátránya volt a víznek, hogy melegíteni kellett, majd amikor megjelentek a termálvizek Erdély-szerte, kiszorították a zoványi „fürdőt”.

„Csodálatos vize volt, elsősorban nőgyógyászati problémák kezelésére használták, de úgy szól a fáma, hogy a víz mellett besegítettek a helybéli, jó egészséges parasztlegények is” – meséli mosolyogva a polgármester.

Ipp község nyitott a turizmus, befektetők irányába, a szükséges infrastrukturális feltételek adottak, és mivel mindkét település, Ipp és Szilágyzovány a főút mellett van, abban reménykednek, hogy idővel lesznek, akik lehetőséget látnak e festői tájjal, gazdag múlttal rendelkező községben, ahol még Kazinczy Ferenc is járt, amint azt az Erdélyi levelek című művében írja.

A bortermelés fellegvára

Zoványról nem szabad anélkül elmenni, hogy az arra járó ne csodálná meg a híres pincesort. Az első pincék megjelenését a török időkre teszik, összesen 251 pince van a hegyoldalban, mindössze csak százzal kevesebb, mint ahány ház épült a faluban, és ezek közt nem szerepelnek a ház alatti és ház körüli pincék. Előttük féleresz található, rájuk sokan fürdőszobás kisházat építettek.

Közelről megtekintve, a földtörténeti harmadidőszakban még tenger borította térség „bizonyítékai” tárulnak elénk. A dombon, a pincék fölött a tengerfenék lerakódásai, masszív kagylórétegek láthatóak. Egy réteg homok, majd egy réteg kagyló, aztán ismét homok, s kagylóréteg. „Mi más lenne ez, mint az özönvíz tökéletes bizonyítéka” – meséli a polgármester, elvégre mit keresne ebben a magasságban tengerfenék?

Finom homokból áll a hegyoldal, ebbe vésték a földpincéket, amelyeket boltívesre alakítottak. Nem kell kitéglázni, mert bírja a nagy nyomást. Előnye, hogy száraz, hűvös, télen, nyáron megtartja a 13 fokot. Ilyen látványos pincesort ritkán látni, ami abból adódik, hogy hirtelen emelkedik a domb, és széles kilátás tárul az ott álló elé, a pincéket pedig a földben alakították ki. A soron régi típusú farácsos parasztpincét is látni.

Az elmúlt rendszerben Zoványon rengeteg szőlő volt, innen vitték hosszú éveken át a szilágysomlyai pezsgőgyárnak az alapanyagot. A településen a 400 hektár szőlőültetvényen többnyire királyleánykát termeltek, ebből már csak 20 hektárnyi maradt. A zoványi, kémeri, ippi, szilágynagyfalusi és bagosi hegyoldal az elmúlt rendszerben be volt ültetve szőlővel, ami kitűnő minőségű termést adott. Zoványon még traktorállomás is volt, a gépeket a szőlőmunkálatokhoz használták. Amennyire híres a zoványi pincesor, annyira keveset tudni a helyi borról. A szőlőtulajdonosok nem szövetkeztek, mindenki saját használatra, kis mennyiségben készíti Dionüszosz italát.

A polgármestert képzőművészként is ismerik

A festői tájat csodálva szóba kerül a képzőművészet, a festészet, vagyis a polgármester „hobbija”, bár sokan tudják, hogy ez több annál. Szenvedély, ami tehetséggel vegyítve több száz alkotást eredményezett. Már gyermekkorában kezdett festeni, amihez hozzájárult, hogy jó képességű családban nőtt fel. Testvére, Márkus-Barbarossa János több ezer grafika, zománcmű, festmény, hangszer készítője, több mint négyszáz dal szövegének és zenéjének szerzője, költő és író, édesapja ügyes kezű kőműves volt.

„Volt egy tehetséges zenetanárom az iskolában, Györffy Ferenc, aki szintén amatőr módon festegetett, tőle kaptam az első „lökést”. Az évek során magamat képeztem, nem volt tanárom, nem jártam képzésekre csak képzőművészeti táborokba, ahol sokat tanultam, de nagyon sokat olvastam a festészetről, és mindent magamtól fedeztem fel. Többnyire tájképeket, csendéletet készítettem, akrill festékkel festettem, ez érdekes technika, könnyű vele bánni, megszoktam, megszerettem, és kialakítottam egy sajátos stílust” – mondta Márkus László, aki annak idején mégsem a képzőművészetet választotta, mert amikor mérföldkőhöz érkezett, tanítóképzőbe iratkozott, így lett előbb tanító, majd iskolaigazgató, szaktanfelügyelő, helyi tanácsos, és sokak felkérésére polgármester.

A képzőművészet pedig megmaradt hobbinak. Még a 80-as években alkotásaival 70-80 kiállításon vett részt Magyarországtól Bukarestig. Viszont mint említette, kilenc éve már nem alkot, polgármesteri teendői nagyon sok időt vesz el, és ez nem tesz jót az alkotói tevékenységének, meséli mosolyogva, sőt még a nyaralás is nehezen kivitelezhető. Így a festményei egyelőre a pincében és a padláson várnak arra, hogy ismét felfedezzék.