Felejthetetlenre sikerült a 12. Bölcs diákok tábor Nagyenyeden
Szombaton ért véget az erdélyi diákságnak szánt egyik legszínvonalasabb rendezvény, amelynek ezúttal a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium adott otthont. A helyszín kiválasztása nem volt véletlenszerű: mivel az idei téma a hagyományápolás volt, a megalapításának 400. esztendejét ünneplő ősi alma mater tökéletesen megfelelt a szervezők célkitűzésének.
A Communitas Alapítvány 2010-től minden évben meghirdeti a Bölcs diákok országos szintű vetélkedőt, amely a teljes tanévet felöleli, a döntőben résztvevő csapatok pedig egyhetes ingyenes élménytáborban vehetnek részt.
A július 18. és 23. között Nagyenyeden megszervezett tábor változatos programokkal és foglalkozásokkal tette emlékezetessé a résztvevők nyarát. A diákok megismerhették nemcsak a vendégfogadó várost, hanem ellátogattak Gyulafehérvárra is, ahol a római katolikus székesegyház és a vár mellett engedélyt nyertek a Batthyáneum könyvtárát is meglátogatni. Az Oláhlapádra, a Vörös-szakadékhoz és a Székelykőre tett túrákat is mindig ismeretgyarapítással kötötték egybe. Természetesen a szórakoztató tevékenységek sem hiányozhattak: volt táncház, karaoké, sőt métázás is.
Mihályfalvi Katalin biológia-kémia szakos tanárnő, a Bölcs diákok vetélkedő ötletgazdája, a Maszolnak ismertette a kezdeményezés célkitűzéseit. Szerinte figyelemreméltó, hogy a tizenkét esztendő során Erdély minden magyar líceumából voltak jelentkezők, általában 100-160 csapat nevez be évente, mindeddig 4-5 ezer diák kapcsolódott be. Minden évben kiválasztják a 10 nyertes csapatot, megyénként jut egy-egy hely, ez például lehetővé teszi, hogy a szórványmegyéknek is esélyük legyen bekapcsolódni. Az idei enyedi táborban mintegy 40 diák vett részt.
Mihályfalvi Katalin elmondása szerint a Kolozsvári Református Kollégium által akkreditált és a Communitas Alapítvány által finanszírozott vetélkedő, illetve tábor lényege egyrészt megvalósítani a transzdiszciplinaritást, áthidalni a tantárgyak közötti szakadékokat, másfelől pedig „megtapasztalni a tudományt”, hiszen ezekre a tanórák nem adnak lehetőséget. Vannak olyan tudományok, mint például a geológia, a néprajz, a mindennapi kémia, amelyek teljesen hiányoznak a tantervből, ezeket a táborban játékosan, szemléletesen, az összefüggések feltárásával, kint, a természetben ismertetik meg a gyerekekkel. Egy másik fontos cél megteremteni a kapcsolatot a középiskola és a felsőoktatás között, ezért a programokon meghívott egyetemi oktatók vesznek részt.
„A kezdeményezés ugyanakkor közösséget teremt, van visszajelzésünk arról, hogy a résztvevők a táborok után tartják egymással a kapcsolatot, ez fantasztikus dolog” – tette hozzá Mihályfalvi Katalin.
Az ötletgazda által felvázolt gondolatokat a diákok is megerősítették. Két „veterán” táborozóval beszélgettünk, a bukaresti Lojewski Erika Arinával és a temesvári Kuglis Albert Istvánnal, mindketten harmadjára vesznek részt a táborban. Szerintük az idei is nagyon jól sikerült, a kollégiumban minden feltétel adott a programok megvalósításához, a kisváros biztosítja számukra azt a nyugodt légkört, ami saját településükről hiányzik, ráadásul a szakácsnők is végtelenül kedvesek, „repetát” lehet kérni tőlük. Főként a túrákat élvezik, de nagyon tetszik az összerázós foglalkozás, a tábortűz és az, hogy értelmes beszélgetőtársakra lelnek itt, „okos vicceket is el lehet sütni, hiszen a bölcs diákok megértik”. A tábor erőssége szerintük az, hogy ötvözi a kellemest a hasznossal, a szervezők nagyon kedvesek és érdekes feladatokat állítanak össze számukra, ezért megéri, hogy egész évben készüljenek a döntőre.
Hasonlóképp nagy élmény számukra, hogy olyan baráti közösség alakul ki a táborban, amelynek tagjaival nem szakad meg a kapcsolat, például ha egy olyan városban járnak, ahol valamelyikük lakik, felhívják egymást és találkoznak. „Különbözőek vagyunk, eltérő az érdeklődési körünk, másfajta szokásokkal érkezünk otthonról, mégis összeköt ez a tábor, hiszen mi, bölcs diákok, egy vérből valók vagyunk” – mondták lelkesen a megkérdezettek.
CSAK SAJÁT