A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közéleti fórumot szervezett a szilágysági Krasznán, ahol református lelkipásztorok és választott elöljárók vettek részt. Elhangzott: szükség van az ilyen találkozókra, beszélgetésekre, a vélemények ütköztetésére, útmutatásra, hogy az elöljárók minél jobban megfeleljenek annak a feladatnak, amelyet az Isten rájuk bízott, és elérjék azokat a célokat, amelyek szükségesek a szülőföldön való boldoguláshoz. A találkozó végén közös nyilatkozatot fogadtak el. 

A fórum Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök áhítatával vette kezdetét, aki kiemelte, fontos a beszélgetés, a véleménycsere, az egyeztetés, az építő jellegű kritikák megfogalmazása, mert viszik ezek előre a közösséget. Mint mondta, Krasznán is azért gyűltek össze, hogy megvitassák a partiumi magyar közösség legégetőbb kérdéseit. Az idei találkozó fő témája a 2022-es népszámlálás kiértékelése volt.

A szülőföld Isten ajándéka

„Annyian vagyunk, amennyien. A teljes valóságot Isten látja, de az a lényeg, hogy nem vagyunk gazdátlanok” – mondta a püspök. Kicsi nyáj vagyunk, de ha az Isten és egymás kezét fogjuk, erősek lehetünk. Rendszerek, vezetők, püspökök jönnek-mennek, de aki a kősziklára épít, Krisztusra épül, az győztesen átéli a vihart még akkor is, ha a vihar megtépázza – fogalmazott a püspök. Istentől ajándékokat és felelősséget is kaptunk. Nem véletlen, hogy itt élünk a Partiumban, Szilágyságban, Erdélyben.

A szülőföld Isten ajándéka, és akiket Isten vezetői feladatokkal bízott meg, azokon még hatványozottabb a felelősség. A fórum a felelőségérzetből született, a felelősségre fókuszál, ezért kérdéseket kell feltennünk önmagunk irányába: mennyire sáfárkodunk felelősségteljesen azzal, amit Isten ránk bízott, mit jelent számunkra vezetőnek lenni, mindent megtettünk-e a nyájért, nemzetért, az erdélyi magyarságért, mit jelent számunkra a minden, hogyan neveljük gyermekeinket, hol vannak, tanulnak, boldogulásukat hol tervezik, keresik? Elhisszük-e, hogy itt van jövőnk, készek vagyunk ezért cselekedni, áldozatot hozni?

Erős, életképes magyar közösség

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt mondta, azt a munkát végzik, amire megbízatást kaptak, amire bizalmat szavazott a magyar közösség. A szövetség munkája nem létezhet erős közösség nélkül, hiszen ők csak eszközök abban az állandó harcban, munkában, amely a közjóért, a közösségért történik.

A népszámlálás kapcsán a szövetségi elnök elmondta: egyik konklúzió, hogy fogytunk, kevesebben vagyunk, és ezzel szembesülni kell. Viszont a több mint egymillió magyar ember életerős közösséget alkot, mely képes értéket teremteni, jövőt tervezni, építeni, ezért nem szabad elkeseredni.

A pandémia előtt közel száz fiatallal folytatott beszélgetés során arra a következtetésre jutott, hogy a mai ifjak nem azért hagyják el szülőföldjüket, mert veszélyben van a magyarságuk, identitásuk, vagy nem tanulhatnak magyarul, hanem mert jobb életkörülmények között akarnak élni, jobb közszolgáltatásokat akarnak, gyorsan sok pénzt keresni. Ebből két következtetés szűrhető le, mondta az elnök: az elmúlt 33 évben jól végezték munkájukat, mert a mai huszonévesek nem érzik veszélyben az identitásukat. Oktatási intézményeket alapítottak, közösen eredményeket értek el, de van még munka, mert a mai nemzedék elvárásai mások. Azért kell dolgozni, hogy olyan életfeltételeket, életkörülményeket biztosítsanak, munkahelyeket, jövedelmet, hogy a fiatalok itthon maradjanak. Ez a térség bármennyit haladt, fejlődött, még nem tudja azt az életszínvonalat garantálni, mint nyugat, ezért e téren kell javítani, magyarázta Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök hangsúlyozta: 2024 nehéz év lesz, ami a következő évtizedről fog szólni, arról, hogy a nagy átalakulások korában hol lesz a magyar közösség. Cselekvő lesz, vagy csak elszenvedi a változásokat? Az európai parlamenti választás egyfajta bemelegítő választás, de nagy a tétje, mert „a mi dolgainkat csak mi képviseljük, mindenkinek a saját politikai közössége a legfontosabb”.

Hol vagyunk most?

Gyakran megkérdezik az RMDSZ vezetőktől, hol van most az RMDSZ? A válasz magától értetődő: a választókkal, a magyar emberekkel, a magyar emberek oldalán. „Vagy együtt leszünk sikeresek, vagy együtt rontjuk el. Egy ideológiánk van, a közösség képviselete” – fogalmazott a szövetségi elnök. „Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a 33 év alatt felépített közösséget és eszközt, amit megteremtettünk közösen, meg tudjuk őrizni és tudjuk használni. Ehhez minden emberre szükség van” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Kovács István házigazda, Kraszna polgármestere is köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve, mindannyiuk hivatása és feladata, hogy akiket Isten rájuk bízott, közösséget, gyülekezetet, úgy szolgálják, hogy ne legyen egyetlen egy szűkölködő sem. A közjó előmozdítása a cél, ezért kell fáradozni, és e téren bőven van munka, feladat. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgármester és a lelkipásztor között fontos a jó kapcsolat, ettől sok függ a jövő esztendőben. Vállalja mindenki bátran magyar identitását, és minden keresztény ember tekintse feladatának a közjó előmozdítását – fogalmazott.

Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselő, beszélgetés moderátora elmondta, amikor a népszámlálási eredményekről beszélünk, a pozitívumokat is ki kell emelni. Nem lehetünk kishitűek, beszélni kell arról, hogy az erdélyi magyar közösség nagyobb, mint egy-két európai állam. Létszámban nagyobb, mint Málta vagy Luxemburg lakossága, közel van Észtországhoz, és ezeknek 6–6 képviselőjük van az európai parlamentben.

Barna Gergő szociológus a 2022-es népszámlálás kapcsán tényekről, problémákról, negatívumokról, végső eredményekről és következtetésekről beszélt. Dénes István Lukács egyházkerületi főjegyző elmondta: van mit megbeszélni, mert egy hajóban evezünk. Ismertette, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek kilenc egyházmegyéje van, vázolta az egyházkerület lélekszámát, az egyházmegyék nagyságát, hogyan változott tíz év alatt az egyházkerület összetétele. Románia népességének három százaléka református, míg a római katolikusoké 4,5 százalék, a romániai magyarok 45,26 százaléka vallja magát reformátusnak, ugyanakkor római katolikusnak 40,43 százalék. A református egyház tagságának 91,6 százaléka magyar, ugyanakkor a római katolikusoknál ez az arány 54,7 százalék.

Választás: lesz a magyarságnak is helye, vagy csak másoknak?

Cseke Attila Bihar megyei szenátor, korábbi fejlesztési miniszter a közigazgatási átszervezésről, annak lehetséges következményeiről beszélt. Kiemelte, a 2024-es választások tétje, hogy a következő 50 évben a magyar közösség élete Romániában merre fog tartani. Az utolsó közigazgatási átszervezés 55 éve volt, ezért a következő is legalább 50 évre határozza meg ennek az országnak a berendezkedését, és nem mindegy a magyar közösség számára, ez hogyan történik meg.

A fő kérdés, ott leszünk-e, amikor ez megtörténik vagy sem. Ha nem leszünk az asztalnál, nem tudjuk képviselni az érdekeinket, „felszeletelhetnek” bennünket, és a Felvidék sorsára juthatunk, ahol bár 9 százalékos a magyar kisebbség, nincs magyar parlamenti képviselet. Mindez a közigazgatási átszervezéssel kezdődött.

A legfontosabb: a választásokon a helyeket kiosztják. A kérdés, lesz-e az erdélyi magyarságnak képviselet, vagy csak másoknak. A választás napján kell a legjobbnak lenni, hogy a magyar közösségnek a következő 50 évben jobb legyen, hangsúlyozta Cseke Attila.

Seres Dénes Szilágy megyei parlamenti képviselő értékelte a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kezdeményezését, hogy Krasznán, Szilágy megye magyarságának egyik fellegvárában találkozhattak és beszélhették meg a népszámlálás függvényében a teendőket.

A fórumon elhangzott kérdések és válaszok után a jelenlévők elfogadták következő nyilatkozatot: ,,Mi, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közéleti fórumán résztvevő lelkipásztorok és politikusok, egyházi és világi elöljárók, a 2022-es népszámlálási adatok eredményét szem előtt tartva szükségesnek érezzük hangsúlyozni, hogy erdélyi-partiumi magyarságunk csakis akkor maradhat meg szülőföldjén önazonosságát megőrizve, ha összefogunk, egymás tevékenységét szüntelenül erősítjük és támogatjuk. Ennek fényében arra buzdítjuk híveinket, hogy őrizzék meg közösségeink érdekérvényesítő erejét, a szavazófülkében mindenkor támogatva azokat, akik népünk javát szolgálják.”