Lovardával büszkélkedhet a szilágysági Kraszna település. Működése óta a krasznai Kiss István Táltos lovardája nagy népszerűségnek örvend, hetente több tíz gyermek, fiatal, sőt felnőtt jár lovasoktatásra, és egyre nagyobb az érdeklődés e téren.

,,2020. március 10-én vettük az első lovat, ami egy gidrán fajtájú erős paripa volt. A lovak társas élőlények, ezért egyedül nem érzik jól magukat. 2020 májusában úgy döntöttünk, hogy a fiamnak is veszünk egy lovat, amely az első lovunk csikója volt. Az év végén adódott egy nagyon jó vétel, amit nem lehetett kihagyni, így újabb gidrán fajtájú lóval bővült a családunk. Az egyik barátom is vásárolt magának egy lovat, amit a mi improvizált istállónkba helyeztünk el. 2021 tavaszán ott voltunk négy lóval, és úgy gondoltuk, hogy egy ,,edzőre” is szükség lenne, aki „formában” tartaná az állatokat. Voltak lovaink, volt edzőnk, és fokozatosan jöttek az érdeklődők is, akik szerettek volna lovagolni, ezért 2021 márciusában kinyitottuk kapuinkat a nagyközönség előtt. Jelen pillanatban tizenöt ló van a lovardában, és két oktató gondoskodik a színvonalas edzésekről” – mesélte Kiss István, a Táltos lovarda tulajdonosa.

Kovács István polgármester: „Lóra fel!”

A hétvégén ünnepi keretek között avatták fel a lovardát és a lovaspályát. Az eseményen Nagy Tibor krasznai és zilahi katolikus lelkipásztor megáldotta a létesítményt, az istállót és a benne élő állatokat, majd Kovács István polgármester hangsúlyozta, a ló iránti szeretet és ragaszkodás mindenki szívében ott van, főleg a magyar nemzet életében, mert a magyar nép lovas nemzet, és erre büszkének kell lenni, hiszen nemzeti múltunk jelképe a lovas sport. Mint mondta, Kiss István és családja nemcsak lovardát alapított, hanem egy közöségi teret is, ahova szívesen mennek mindazok, akik félreteszik a modern technológiát. És aki egy kicsit belekóstol ebbe, egyre nagyobbat szeretne harapni abból az életformából, ami a magyar nemzetünknek és magyarságunknak a gyökere. Végezetül azt kívánta, minél több fiatallal ismertessék meg mindazt, ami kiveszni látszott, hogy egyre többen kötődjenek a lovakhoz, a lovas sportokhoz, és a lovas hagyományokhoz.

Az avatáson Seres Dénes RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, az elmúlt évtizedekben fokozatosan eltűnt a Szilágy megyei falvakból a lókopogás. Valamikor 15-20 éve, Krasznán már megpróbálták megörökíteni a lovas hagyományokat, mert a lónak mindig központi szerepe volt az ember életében, a mezőgazdasági munkáknál és az ünnepnapokon egyaránt. A településen éveken keresztül fogathajtást rendeztek, majd a fiatalok megalapították a 15. Mátyás Huszárezred Szilágysági Hagyományőrző csapatát, akik újra lóra ültek. „Éltetni kell a lovas kultúránkat, a ló iránti szeretetet, mert a magyar ember lóra született, és a ló által századokon keresztül a magyar huszárság a legnevezetesebb, a leghíresebb haderő volt” – mondta.

Megjelent a Kárpát-medencei Lovas Program

Az ünnepségen résztvevő Winkler Zsolt, a Nemzeti Vágta elővágta igazgatója kiemelte, külön öröm, hogy az idei szilvásváradi vágtán egy krasznai fiatal is részt vesz, mert a Nemzeti Vágta a határon túli magyarok számára összetartó erő, ezért abban bízik, hogy egyre többen képviseltetik majd településeiket, a lovaglást nem hagyják abba, és szép eredményeket érnek el, ezért: „nyeregbe vidék, nyeregbe magyarok!” – fogalmazott.

„Krasznán alakult egy egyesület, amelyik nagyon jól sáfárkodik a magokkal, nagyon jól vetette el a magokat, és ezekből a magokból szép kis hajtások nőnek ki. Ez az egyik ilyen hajtás, és nagy öröm, hogy mellé tudtunk állni a kezdeményezésnek, támogatni tudtuk ennek a lovas pályának a kialakítását” – mondta dr. Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, megemlítve, hogy ebben az esztendőben elindították a Kárpát-medencei Lovas Programot. Szeptembertől Kárpát-medence-szerte minden lóval, lovassporttal foglalkozó egyesület pályázhat, mert fontos, hogy megtartsák ezt a kultúrát, ezt a hagyományt, amit tovább kell adni gyermekeinknek, unokáinknak.