Most először egy román kormány nem rendelt el költségvetés-módosítást nyáron, helyette a tartalékalapból utalt a minisztereknek, amivel amellett, hogy kikerülte a parlamenti kontrolt, még a közberuházásokat is lefékezte – mutatott rá pénteken Cseke Attila szenátor és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

A Nagyváradon tartott sajtótájékoztatón a korábbi fejlesztési miniszter, Cseke Attila emlékeztett arra, hogy évente hagyományosan július-augusztus tájékán szokott először a kormány költségvetés-módosítást elrendelni, majd november környékén egy második módosítást is kezdeményez, hogy az állam kiadásai és bevételei közötti egyensúlyt fenntartsa. „Ez nem történt meg nyáron, ezért a beruházásokkal foglalkozó minisztériumok nem tudták kifizetni a számlákat” – mutatott rá. Az RMDSZ-es szenátor figyelmeztetett, hogy a tartalékalapból történő utalás is csak megkésve történt, holott, ha nyáron elrendelték volna a költségvetés-módosítást, akkor a tartalékalapból kifizetett milliárdokat befektetésekre lehetett volna költeni. „Azt pedig tudják, hogy minden egyes lej után 41 bani visszafordul adó formájába a költségvetésbe, plusz a beruházások nem álltak volna le. Ma sajnos vannak miniszterek, amelyek hónapok óta nem fizették a számlákat. Ez minden projektet érint, emiatt a gazdaság szenved” – mondta.

Emlékeztett, hogy korábban a gazdasági válság kapcsán készült európai jelentések is kimutatták, hogy a közberuházásoknak növekednie kell. „Nem csökkentheted a közberuházásokat, amikor gazdasági gondjaid vannak, amikor deficittel küszködöl. Akkor kell növelned, mert a magánszféra visszaléphet, és olyankor az államnak kell közbelépnie. Nálunk ahelyett, hogy befektetnének, az állam nem törleszti a kivitelezők által benyújtott számlákat” – hangzott a bírálat. Az RMDSZ-es szenátor azt is hozzátette, hogy a tartozások rossz fényt vetnek az állam megbízhatóságára is. „A legnagyobb problémát azt jelenti, hogy a vállalkozók emiatt elveszítik bizalmukat az államban” – jelentette ki.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke ezen túlmenően arra is rávilágított, hogy a költségvetés-módosítás felváltása a tartalékalapból történő utalással sérti a demokratikus elveket is. „HA nincs költségvetés-módosítás, akkor kikerülöd a parlamentet. Meg akarsz szabadulni a parlament ellenőrzésétől. És ez a probléma. A parlament kontrolja egy kormány fellett a demokratikus államok egyik legfontosabb elve kellene legyen. De jelen pillanatban a parlamentnek semmilyen kontrolja nincs a kormány fellett. Ha lett volna módosítási tervezet akkor átlátható lett volna, hogy honnan hová megy a pénz. (…) A parlementi kontrol kikerülése azt jelenti, hogy nem adsz két banit az államhatalmak különválasztásának elvére” – fogalmazott.