Lényeges hangsúlybeli különbség volt Marcel Ciolacu miniszterelnök és Klaus Iohannis államfő keddi külpolitikai expozéja között. Míg az elnök a szokásos kliséket ismételte el a transzatlanti együttműködésre fókuszálva, addig a kormányfő a külgazdasági diplomácia erősítéséről, valamint az egyenlő felek pozíciójából folytatott európai tárgyalásokról beszélt.       

Klaus Iohannis és Marcel Ciolacu is üzent a román diplomatáknak az éves rendszerességgel megszervezett bukaresti nagyköveti értekezleten. Az államfő - aki az alkotmány szerint az ország külpolitikájáért is felel - immár sokadszorra kiemelte az Egyesült Államokkal való szoros együttműködés fontosságát, az Európai Unió egységének megőrzésére tett román erőfeszítéseket, az Ukrajna és Moldova melletti kiállást, a különböző stratégiai partnerségeket. 

A szokásostól némileg eltérő módon Marcel Ciolacu miniszterelnök is szólt a diplomatákhoz. Azt kérte a külügyminisztériumtól, hogy vizsgálja meg a különböző államok esetében a legmegfelelőbb üzleti lehetőségeket. Ez egyfajta szemléletváltást jelent az eddigiekhez képest, hiszen a román diplomácia - például a magyarral ellentétben - eddig különválasztotta a gazdasági, kereskedelmi vonalat a klasszikus külpolitikai tevékenységtől. Ciolacu beszámolt arról, hogy két hónappal Németországban a kancellár mellett az ottani gazdasági szféra képviselőivel is találkozott, szeptember végére pedig román-német üzleti fórumot szerveznek. A miniszterelnök kedden felkérte Luminiţa Odobescu külügyminisztert egy olyan mechanizmus létrehozására, amellyel a tárca figyelemmel kíséri és integrálja az üzleti lehetőségeket, az ezzel kapcsolatos javaslatokat.     

Ciolacu kitért az európai uniós együttműködésre is. Egyebek mellett kiemelte, hogy az EU-tagság Románia fejlődésének egyik fő támpontja az utóbbi 16 évben. „Románia Európa. Európa Románia. A határozott külpolitikának közép- és hosszútávú, következetes belpolitikán kell alapulnia, nem pedig a pillanatnyi politikai érdekeken” – mondta a kormányfő. Nyomatékosította: „a határozott külpolitika azt is jelenti, hogy a partnerekkel az egyenlő felek pozíciójából kell tárgyalni”. 

Marcel Ciolacu nemrég az erre a hétre tervezett brüsszeli útjának élénk romániai sajtóvisszhangja kapcsán azt mondta, Románia miniszterelnöke és miniszterei „senki előtt nem térdelnek le, nem hajbókolnak senkinek és nem hajtják végre senkinek a parancsát”. A kormány több tagja a magas különnyugdíjakat szabályozó törvény módosításáról, az adóügyi intézkedésekről, valamint az idei költségvetési hiányról egyeztet ezekben a napokban az Európai Bizottsággal, miután Brüsszel ezen kérdések rendezésétől tette függővé Románia számára az uniós helyreállítási alapokból történő kifizetések harmadik szakaszát. 

Bár a Szociáldemokrata Párt vezetője egyelőre nem beszélt arról, hogy indulna a jövő év végi elnökválasztáson, Ciolacu aktív külpolitikai szerepvállalása a államfői ambícióval lehet összefüggésben. Az eddiginél markánsabb brüsszeli román diplomáciára utaló kijelentéseivel ugyanakkor a miniszterelnök vélhetően a Románok Egyesüléséért Szövetség vitorlájából fogná ki a szelet. Megfogalmazása vélhetően azzal is összefüggésben vannak, hogy egy nemrég közölt felmérés szerint kevesebb mint egy évvel a jövő évi európai parlamenti választások előtt az egyik fő téma a közbeszédben a szuverenitás kérdése. A megkérdezettek nagy többsége − hatvan százaléka − úgy véli, a nemzetállamoknak nagyobb döntési jogot kell kapniuk, még akkor is, ha ez korlátozza az Európai Unió döntéseit.

Egy tavaly őszi közvélemény-kutatás is azt jelezte: a romániaiak többsége szerint az ország vezetőinek inkább szuverenista politikát kellene folytatnia. Akkor az Avangarde intézet mért hatvanegy százalékos támogatottságot ennek az irányvonalnak a globalista politikával szemben. Utóbbi támogatottsága mindössze tizenhat százalékon állt. A hazai közvélemény-kutatások egyébként már jó ideje jelzik a szuverenista politika népszerűségét.