Románia 2023-ban is minden szükséges támogatást megad Ukrajnának és Moldovának, idén a schengeni övezet tagjává akar válni, ugyanakkor az energetikai biztonság ügyét is külpolitikája prioritásaként kezeli - hangoztatta Klaus Iohannis államfő kedden, a Bukarestben akkreditált nagykövetek előtt mondott beszédében.

Az elnök a 2022-es esztendő mérlegét megvonó és a román külpolitika idei céljait felvázoló elemzésében leszögezte: Bukarest erősíteni fogja stratégiai partnerségét az Amerikai Egyesült Államokkal, ugyanakkor növelni szeretné szerepét és befolyását az EU-ban, és a NATO-ban. Románia az európai országok közül elsősorban stratégiai partnereivel akarja kétoldalú kapcsolatait fejleszteni: Iohannis szerint ezen 12 ország közé tartozik Magyarország is.

Az államfő elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót, és azt ígérte: Bukarest továbbra is mindent megad Kijevnek és Chișinăunak „mindaddig, amíg szükséges”, a két - immár tagjelölt - ország európai uniós integrációjának támogatását is beleértve.

A bukaresti külképviseletek vezetői előtt elmondott évértékelőjében az államfő megállapította: Oroszország Ukrajna ellen indított törvénytelen háborúja nyomán minden megváltozott, de szerinte Románia „példásan reagált az EU és a NATO határainál kialakult válságra”. Iohannis az ország határait átlépő 3,3 millió ukrajnai menekültnek nyújtott segítségre, a 11 millió tonnányi, Románián keresztül exportált ukrán gabonára, az Ukrajnának szánt külföldi segélyszállítmányok útját megszervező szucsávai logisztikai központ kialakítását említette.

NATO-tagállamként Románia sikernek tartja a keleti szárny megerősítéséről született döntéseket, a Romániában francia parancsnokság alatt működő NATO-harccsoport létrehozását. Iohannis külön köszönetet mondott Lengyelországnak, Portugáliának, Olaszországnak, Spanyolországnak, Kanadának, Nagy Britanniának, Németországnak, Luxemburgnak és Észak-Macedóniának, amiért katonákat küldtek Romániába. Romániában jelenleg mintegy ötezer külföldi NATO-katona teljesít szolgálatot.

Iohannis a 2022-es év egyik román sikereként üdvözölte az ország igazságügyi monitoringja - az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) - a lezárását, ugyanakkor hozzátette: ezt az eredményt idén ki kell egészíteni Románia schengeni csatlakozásával, mert Románia minden feltételnek eleget tesz és "a schengeni övezetben a helye".

Az államfő szerint a háború okozta válságra adott válaszában Bukarest kiemelt figyelmet fordít arra, hogy diverzifikálja energiaforrásait és csökkentse polgárai energiaszámláit. Úgy értékelte: a regionális együttműködés hozzájárul a közös ellenállóképesség erősítéséhez. Iohannis szerint a Fekete-tenger térségében megnőtt az érdeklődés az új energetikai útvonalak kiépítése iránt, szerinte ennek kiváló példája az Azerbajdzsán, Georgia, Románia és Magyarország között, a Fekete-tenger alatt kiépítendő elektromos vezeték, amelynek lefektetéséről Bukarestben állapodtak meg a négy ország vezetői.