Rendkívül fontosnak nevezte Klaus Iohannis államfő szerdán Románia schengeni csatlakozásának lezárását. A Bukarestbe akkreditált nagykövetek éves találkozóján az elnök azt is hangsúlyozta, hogy fontos célkitűzés marad az amerikai katonai jelenlét növelése Romániában.

Románia már most hozzájárul a schengeni övezet biztonságához és hatékonyságához, ezért rendkívül fontos lenne, hogy lezáruljon a csatlakozási folyamat – mondta Iohannis. Az igazságügy reformját nyomon követő Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) lezárása egy másik prioritás. „A román hatóságok teljes mértékben elkötelezettek emellett” – fogalmazott.

Az elnök arról is beszélt, hogy továbbra is fontos célkitűzés marad az amerikai katonai jelenlét növelése Romániában. „Ebben az időszakban a biztonsági kérdések prioritást élveznek. A közelmúlt biztonsági kihívásai kapcsán egyértelmű, hogy erőteljesebb fellépésre van szükség elrettentés és védelem terén, amelyet a transzatlanti egység, együttműködés és kötelezettségvállalások szellemében kell megvalósítani” – fejtette ki az elnök a Cotroceni-palotában lezajlott megbeszélésen. Romániát foglalkoztatja szomszédságának biztonsági helyzete – szögezte le, emlékeztetve arra, hogy a hét elején elkezdődött amerikai–orosz diplomáciai tárgyalások kiegészítéseként szerdán ülésezik a NATO–Oroszország Tanács.

Az államfő elmondta, Románia álláspontja szerint a NATO-nak egyfelől határozott és elrettentő intézkedéseket kell hoznia Oroszországgal szemben, másfelől nyitottnak kell mutatkoznia a párbeszédre is. Ennek a dialógusnak azonban a NATO alapjait képező értékekből és elvekből kell kiindulnia – szögezte le.

Iohannis rendkívül fontosnak nevezte az orosz csapatösszevonások nyomán előállt biztonsági helyzet konkrét, helyszíni kezelését. „Az erő alkalmazásával való fenyegetés és az európai biztonsági struktúra jelenlegi paramétereinek megkérdőjelezése elfogadhatatlan” – jelentette ki. Közölte azt is, a júniusi madridi NATO-csúcson a katonai szervezet jövőjét meghatározó döntések születnek majd, amelyek előkészítésében Románia aktív és konstruktív szerepet vállalt.

Az Európai Unió közös védelmi politikájának keretét jelentő, úgynevezett stratégiai iránytűről az államfő kijelentette: alapvető fontosságúnak tartja, hogy az EU és a NATO ne fedjék, hanem kiegészítsék egymást ezen a téren.

A múlt év szeptemberében kirobbant bukaresti kormányválságról, majd az azt követő novemberi kormányalakításról szólva Iohannis úgy fogalmazott, hogy „a romániai politikai osztály érettségről tett tanúbizonyságot, amikor megalakult a széles koalíció”. A kormánynak eleget kell tennie a polgárok elvárásainak, akik konkrét megoldásokat várnak a koronavírus-járvány és az energiaválság hatásainak enyhítésére, az országos helyreállítási terv maradéktalan gyakorlatba ültetésére, jólétük és biztonságuk szavatolására – sorolta ki az államfő. Szerinte az új kormány biztosíthatja az ország stabilitását, és feladata a modernizáció újabb szakasza felé vezetnie Romániát.

Hozzátette, államfőként kiszámítható, koherens, nemzeti konszenzuson alapuló és az ország nemzetközi vállalásainak teljesítésére építő kül- és biztonságpolitikát igyekszik biztosítani. Szavai szerint az ország külpolitikájának fő pillérei továbbra is az EU-n és a NATO-n belüli szerep és befolyás növelése, valamint az Amerikai Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség elmélyítése és fejlesztése.

Az államfő fontosnak nevezte a Romániával közös célokat, értékeket valló partnerekkel folytatott együttműködés hatékonyabbá tételét. Hozzátette, az országnak csökkentenie kell vagy akár teljesen meg kell szüntetnie a függőségét a Romániával ellentétes nézeteket valló és Bukarestet a céljai elérésében akadályozó nemzetközi szereplőktől.