Orbán, Ciolacu - két jóbarát?
Azt most nehéz megjósolni, hogy Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök múlt heti közösen elfogyasztott ebédje valóban „egy gyönyörű barátság kezdete”, de a jelek arra utalnak, hogy Magyarország kormányfője is szereplő lehet a 2024-es választási „szuperesztendőben”.
Az utóbb pár napban érdekes mozgásokat láttunk a mindig kényes magyar–román államközi viszonyban. Július 13-án a Románia budapesti nagykövete szóbeli demarsot (diplomáciai eljárás – szerk. megj.) adott át a külügyminisztériumban, melyben a bukaresti kormány azt kérte, hogy a magyar miniszterelnök bizonyos témákról ne beszéljen Tusnádfürdőn, a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Pár nappal később kiderült, Marcel Ciolacu kormányfő egy informális találkozóra, pontosabban közös bukaresti ebédre hívta meg Orbán Viktort. A megbeszélés – amelyen részt vett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is – állítólag kifejezetten jó hangulatú volt. Ezt követte a szombati tusnádfürdői beszéd, amelyet csak a román rendfenntartó szervek professzionális és határozott fellépése miatt nem tudtak megzavarni a helyszín közelében megjelent román nacionalisták. Hétfőn Magyarország bukaresti nagykövetének bekéretésével folytatódott a „diplomáciai nagyüzem”.
Az Orbán Viktorhoz, illetve erdélyi viztjéhez való román kormányzati viszonyulás ellentmondásosnak tűnik ugyan, de nem az. A külügyminisztérium példátlanul udvariatlan és antidemokratikus módon igyekezett cenzúrázni a magyar miniszterelnököt. Miután ez nem éppen úgy sikerült, ahogyan a tárcánál szerették volna, behívatták egy kis enyje-benyjére Magyarország nagykövetét. A véleményszabadság korlátozásának kísérlete és a hétfői fejcsóválás ötlete nyilvánvalóan a Cotroceni-palotában született. Klaus Iohannis egy kis „magyarhergelésre” utasította a bukott Bogdan Aurescu női változatát, Luminiţa Odobescut, aki végrehajtotta az utasítást. Az államfő és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) eszközeként működő külügyminisztérium így próbálta „segíteni” a magyar–román viszonyt.
Közben a koalíciós kormány vezetője, a szociáldemokrata Marcel Ciolacu egy másik stratégiát választott. Egy kötetlen bukaresti találkozóra hívta Orbán Viktort – és Kelemen Hunort. A fősodrú román sajtóban revizionista Putyin-párti diktátorként lefestett magyar miniszterelnök azonnal igent mondott az ebédre. Adja magát a kérdés: miért hiányzott Ciolacunak, hogy támadási felületet adjon a koalíciós partner PNL-nek, amiért Orbán Viktorral barátkozik? Tán, mert így számíthat majd az RMDSZ támogatására olyan kérdésekben, amely megosztja a liberálisokat? Esetleg arra gondol, hogy egy kiegyensúlyozott, ne adj' isten jó viszony az Orbán-kormánnyal erdélyi magyarokat hozhat a szociáldemokrata elnökjelöltnek a jövő év végi államfőválasztás második fordulójában, ahol akár maga Ciolacu lehet az aspiráns?
A PSD-s miniszterelnök döntésekor figyelembe vehette a felméréseket is, amelyek már több mint egy éve azt jelzik: a romániaiak többsége bátrabb érdekvédő, ha úgy tetszik szuverenista politikát vár a kormánytól. Valami olyasmit, amit Orbán Viktor képvisel Brüsszelben. A szociáldemokratákra szavazók egy tekintélyes része – akárcsak a PNL és az AUR szimpatizánsainak bizonyos szegmense – gyűlöli Orbánt magyarsága és erdélyi befolyása miatt, de követendőnek tartják az országáért való kiállásáért.
Jól sikerült, de folyatás nélkül maradó ebéd, vagy okos érdekegyeztetések sorozatának első állomása? Bármi legyen is a válasz, Orbán és Ciolacu legalább tett egy kísérletet a normalitásra.