Vasile Dîncu védelmi miniszter szerint a román trikolór nem sért és nem választ el senkit, annak inkább egységessé kellene tennie az embereket, a többség és a kisebbség között pedig kölcsönös tiszteletre van szükség. A védelmi miniszter vasárnap Hargita megyében ünnepelte a román zászló napját. Galócási, gyergyóhollói és gyergyótölgyesi látogatása után részt vett a csíkszeredai katonai parádén.

A miniszter ünnepi beszédében kifejtette, nem azért érkezett Csíkszeredába, hogy bárkit is felidegesítsen, hanem azért, hogy egy lelkiekben is gazdag ünnepségen vegyen részt, mert meglátása szerint a térségben élő románok ezt még erősebben érzik, és mert időnként a közvélemény megfeledkezik arról, hogy „az ország területén élnek emberek, akik azért harcolnak, hogy románok lehessenek”.

Vasile Dîncu csíkszeredai beszédében kifejtette, meggyőződése, hogy Romániában tiszteletben tartják az állampolgárok jogait, nemzetiségtől vagy bármilyen másféle „preferenciától” függetlenül. Majd hozzátette, hogy amíg a többség tiszteli a kisebbséget, ugyanezt várja el a kisebbségtől is. Elmondta azt is, amit korábban Galócáson: a román nemzeti lobogó nem azt kéri az emberektől, hogy szeressék, hanem hogy tiszteljék, mert ez jelképezi az ország szuverenitását, de nem versenyezhet a helyi közösségi szimbólumokkal. „Vannak erős lokális identitások, amelyeket a helyi szimbólumok erősítenek meg. Ez a 21. században megengedhető” – tette hozzá.

Ezután arról beszélt, hogy a magyarok lakta térségekben még erős a nosztalgia „egy rég letűnt birodalom iránt, az itt élő románok pedig hátrányban érzik magukat, mert megsértik a szimbólumaikat, és ez a véleményem szerint nem normális a 21. században” – fejtette ki a miniszter. Majd arról beszélt, hogy a magyarországi politikusok gyakran látogatnak Székelyföldre, és ilyenkor a román meg a magyar szimbólumokkal „játszadoznak”, ami véleménye szerint nem az érettség jele. Azt is elmondta, hogy az oktatásban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a közösségek közötti tiszteletre való nevelésre, mert a gyűlölet nem vezet sehová, aki pedig „szelet vet, vihart arat”. Hozzátette, reméli, hogy a két közösség együtt ünnepli majd egyszer a március 15-öt és a december 1-jét.