A családtámogatások jelenéről és jövőjéről – interjú Csép Andrea parlamenti képviselővel
Miért éri meg anyának lenni Romániában? – teszi fel a kérdést beszélgetésünk végén Csép Andrea, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője, akivel a gyermeket vállaló szülők jogairól, lehetőségeiről, a 2024-es év családokat támogató törvénymódosításairól, valamint a jelenleg folyamatban lévő törvénytervezetekről és a várható változásokról beszélgettünk. Korábbi cikkünkben már összefoglaltuk a gyermekvállalással járó juttatásokat és tudnivalókat. A politikus a szülők visszajelzéseit is meghallgatva folyamatosan azon dolgozik, hogy minél inkább megérje anyának lenni Romániában. Fontosnak tartja ugyanis, hogy a fiataloknak biztosítva legyenek a családalapításhoz szükséges feltételek; hogy a kisgyermekes családok biztonságban, megfelelő állami segítség mellett nevelhessék gyermekeiket. Ezzel az interjúval igyekszünk felvillantani azt, hogy mi mindenben kaphat segítséget egy édesanya és édesapa, amikor a szülőség örömökkel teli és izgalmas útjára lép.
– Munkavállalás esetén rákérdezhet-e a munkaadó a leendő alkalmazott gyermekvállalási szándékaira?
– Semmiféleképpen sem, ezt a kérdést jogosan nem tehetik fel. A nők viszont sok esetben szembesülnek ezzel és kétszeresen is hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Folyamatosan arról beszélünk, hogy a demográfiai problémák miatt fontos lenne, hogy minél több gyerek szülessen Romániában, ezzel egy időben pedig fontos a munkaerő és a foglalkoztatottság növelése, a családok támogatása, de közben egy anya hátrányba kerül, ha gyermeket vállal.
Diszkriminálásnak számít, ha felmerül egy állásinterjún a kérdés, hogy férjhez szeretnél-e menni, gyereket szeretnél-e vállalni. Ezekben az esetekben az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz kell fordulni. Egy állásinterjún elsődlegesek kell legyenek a jövendőbeli kolléga képességei, készségei, felkészültsége, nem pedig magánéleti kérdéseket kell firtatni.
– Egy korábbi előadásában ön is utalt arra, hogy a kismamák néha félnek élni a jogaikkal, mert a munkáltató ellehetetleníti, megfélemlíti az alkalmazottakat. Mit tehetnek ilyenkor a várandós nők?
– A munkaadó nem bonthatja fel a munkavállaló munkaszerződését csak arra hivatkozva, hogy kismama. Azonban ha valaki nem tudja megfelelően ellátni a feladatait, nem jár be időben dolgozni, csökken a teljesítménye, konfliktusokat generál a munkahelyén, felbonthatják a munkaszerződését.
Én egyébként a konstruktív párbeszéd híve vagyok. Fontosnak tartom, hogy a munkavállaló és munkaadó között kialakuljon nemcsak egy jogviszony, egy alá-fölé rendeltség, hanem egy őszinte kapcsolat is. Lehet nyugodtan informálni a munkaadót a gyerekvállalási szándékról, mert az neki is jó, ha fel tud készülni erre az időszakra. Vagy akár segíteni azzal a munkaadót, hogy a szülési/gyereknevelési szabadságra készülő édesanya javasol munkaerőt a helyére.
Azt látom, hogy a családbarát munkahelyek megteremtése a jövő nagy kihívása. Egyre több munkaadó gondolkodik azon, hogy milyen típusú családbarát intézkedéseket vezessen be annak érdekében, hogy megtarthassa a családot alapító alkalmazottait, hiszen már befektetett a munkaerő képzésébe, így érdeke minél tovább meg is tartani azt.
– Milyen jogok védik a munkából visszatérő szülőket?
– Az újra munkát vállaló szülőt vissza kell alkalmazni ugyanabba a beosztásba és azzal a fizetéssel, amellyel rendelkezett, amikor gyereknevelési szabadságra ment. Amennyiben ez idő alatt a cég megszűnt vagy átrendeződött, erről értesítenie kell az illető szülőt – ebben az esetben munkanélküli támogatásra jogosult. A cég nem utasíthatja vissza a visszaalkalmazást, arra hivatkozva, hogy nem létezik a korábbi munkakör. A munkáltató a gyereknevelési szabadságon lévő szülő helyére felvehet új alkalmazottat. Ha az ideiglenesen felvett személyt szeretné azután is megtartani, hogy a gyereknevelésiről visszatért alkalmazottja újra munkába állt, javasolhat számára egy új beosztást.
Kapcsolódó
Összefoglalva: a munkaadó nem tagadhatja meg a gyereknevelési szabadságról visszatért szülő visszaalkalmazását és nem csökkentheti a korábbihoz képest a fizetését. Arra azonban felhívnám a figyelmet, hogy már néhány éve kikerült a törvény szövegéből, hogy a visszaalkalmazott szülő munkaszerződését nem bonthatják fel a visszatérést követő 6 hónapban. Ha véletlenül pereskedésre kerülne sor, erre már nem lehet hivatkozni.
Ha a munkavállaló azt tapasztalja, hogy nem tartják be a jogait, vagy a munkaadó szerint alkalmazottja visszaéléseket követ el, a Munkaügyi Felügyelőséghez (ITM) fordulhat.
– Milyen fontos változásokat hozott a 2024-es év a családtámogatások tekintetében?
– A 2024-es évre is érvényes volt az energiaárakra vonatkozó kedvezmény: fogyasztástól függetlenül 0,68 lej/kWh-t fizetnek azok a családok, amelyekben legalább három gyermeket nevelnek, vagy három 18 és 26 év közötti fiatalt, amennyiben továbbtanulnak, ugyanez érvényes a monoparentális, vagyis egyszülős családokra is. Ameddig az energia-ár támogatási rendszer hatályban van – a jelenlegi információk szerint ez 2025. április 1. – addig továbbra is érvényes a kedvezmény, de az RMDSZ-szel mindent megteszünk azért, hogy a nagycsaládosok és az egyszülős családok ez után is jogosultak legyenek támogatásra.
Fel kell ismernünk, hogy ez miért fontos: egy nagycsalád esetében nem energiapazarlásról van szó, hanem egyszerűen a több gyerek több mosnivalóval, több vasalnivalóval, nagyobb hűtőszekrénnyel, tehát nagyobb fogyasztással jár.
A képviselő felhívta a figyelmet a korábbi évek sikeres, családokat támogató törvénymódosításaira is. Például:
- elsőbbséget élveznek a kismamák és az 5 évnél kisebb gyereket kísérők a köz- és magánintézmények pénztárainál, pultjainál;
- a köz- és magánintézmények kötelesek létrehozni legalább 2 parkolóhelyet a várandósoknak és a kisgyerekeseknek, amennyiben legalább tíz parkolóhellyel rendelkeznek;
- havi négy nap távmunka jár a szülőnek, ha 11 évesnél kisebb gyermeke van;
- betegszabadságot kaphat a szülő a 12 év alatti gyermeke ápolására – korábban csak a 7 évesnél kisebb gyerekek esetében volt ez érvényes.
Megváltozott a gyermeknevelési támogatás ideje alatt szerezhető maximális összeg értéke is. A korábbi szabályokkal ellentétben – amely szerint a minimális gyereknevelési támogatás ötszörösét kereshette meg egy anyuka – a módosítás értelmében már a minimális gyereknevelési támogatás nyolcszorosát, azaz maximum évi nettó 13 200 lej jövedelemre tehetnek szert a szülők, anélkül, hogy elveszítenék az állami támogatást. Ez nemcsak azért fontos, mert a családoknak jól jöhet a plusz jövedelem. Az anyukák – bármennyire is élvezhetik a gyerekeik nevelését – szellemi kikapcsolódásként élhetik meg, ha kicsit visszatérhetnek a munkájukhoz. Ez különösen egyéni vállalkozók (pfa) esetében állhat fenn.
Fontos változás, hogy 2024 januárjától a súlyos és előrehaladott fogyatékossággal élők 1500, illetve 750 lej értékben üzemanyagkártyát igényelhetnek. Az érintettek jelenleg három opció közül választhatnak, amikor utazási támogatást igényelnek: kérhetnek vonatjegyeket, üzemanyagköltség-visszafizetést vagy üzemanyagkártyát.
Az üzemanyagkártyákról részletesebben ITT írtunk.
A bölcsődei utalványok értéke 2024-ben 660 lejre nőtt, és ezek azok az utalványok, amelyek a megszorítások után is még érvényben lesznek.
– Az apák gyereknevelési szabadsága kapcsán 2022 augusztusában azt nyilatkozta, hogy akár négy hónapra is növelhetik ezt.
– Van egy európai direktíva, amely többek között előírja a munka és a magánélet összeegyeztetését, valamint, hogy családon belül a gyerekekkel kapcsolatos teendőket megfelelőképpen osszák meg a szülők. Ehhez igazodva vezettük be Romániában, hogy a gyereknevelési szabadságból valamennyit, a gyereknevelési szabadságról szóló határozat szerint 2023. szeptember 19-től minimálisan 2 hónapot a másik szülő kell kivegyen.
Hangsúlyoznám, hogy a törvény jelenleg csak a minimális időszakot határozza meg, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a szülők maguk döntsenek arról, hogyan osztják fel egymás között a 2 évnyi gyereknevelési szabadságot. Volt arra vonatkozó törvénymódosítási javaslatunk is, hogy a szülők párhuzamosan, egyszerre vehessék ki a gyereknevelési szabadságot, de ezt mindkét ház – a képviselőház és a szenátus is – elvetette.
– Milyen kedvezményekre jogosultak a nagycsaládosok?
– Egységes országos szabályozása nincs a nagycsaládosokra vonatkozó kedvezményeknek, még mindig nincs elég intézkedés és pénz a támogatásukra. Pedig hosszú távon ez mindenképpen megtérülne. Helyi szinten az önkormányzatok nagyon sokat tehetnek, tehetnének a több gyermeket nevelő családok támogatásában. Látni erre jó példákat már többek között Sepsiszentgyörgyön , Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen, ahol sportolási lehetőségekkel, kedvezményes belépőkkel, testvéreknek járó kedvezményekkel, „pelenkapénzzel” támogatni tudják őket.
Kapcsolódó
Ami országos szinten a nagycsaládosoknak jár, azt az adótörvénykönyv szabályozza. Az RMDSZ továbbra is szorgalmazza és dolgozik azon, hogy a családok – a gyermekek számától függően – adójóváírást kaphassanak.
– Mi várható 2025-ben?
– Az RMDSZ-ben továbbra is dolgozunk a családtámogatási programokon, az első intézkedéseink között szerepelt az is, hogy folytatódjon a bölcsődeépítés. Néhány törvénymódosítási javaslatunk, például a nagyszülői gyes várja a kellő nyitottságot a politikai partnerek részéről. De továbbra is teszünk azért – és ebben az engem felkereső és bizalmukba fogadó édesanyák sokat segítenek –, hogy a fiataloknak megérje gyereket vállalni Romániában.
Korábbi interjúnkban Csép Andreával a nyugdíjak újraszámolásáról is beszélgettünk:
CSAK SAJÁT
