A gyermeket váróknak nemcsak a babakelengye összeállításával, a név kiválasztásával vagy éppen a babaszoba berendezésével kell megküzdeniük a kicsi születése előtt, hanem olykor a bürokráciával is. Hogy ez könnyebb legyen, az Életfa Családsegítő Egyesület, Adminisztratív kérdések szülés előtt és után címmel szervezett előadást, melyen Matekovics Hajnalka, munkaügyi szakember segített eligazodni a témában a szép számban összegyűlt hallgatóságnak és válaszolt a felmerülő kérdésekre.

A gyermekvállalás körüli adminisztratív teendők első pontja a várandósság bejelentése. A törvény szerint a kismamának írásban kell közölnie a munkaadójával a várandósságot, a nőgyógyász vagy háziorvos által kiállított igazolást mellékelve. „A törvény nem írja elő, mikor kell tájékoztatni a munkaadót, de a munkavállaló érdeke is, hogy hivatalosan értesítést küldjön, hiszen a jogok csak ekkortól lépnek életbe" – mondta Matekovics Hajnalka, aki egy IT-cégnél dolgozik munkaügyi szakemberként, emellett az Életfa Családsegítő Egyesület alelnöke. 

A bejelentés után a munkaügyi orvos feladata, hogy megvizsgálja a kismama által végzett munka körülményeit, nem veszélyeztetik-e az állapotát. Ezután jelentést ír, amelyben javaslatokat tehet a munkáltatónak. A várandós nő például nem dolgozhat éjszakai műszakban, toxikus környezetben, nem végezhet nehéz fizikai munkát, és 7 hónapos terhesen nem küldhetik kiküldetésre repülőgéppel.

Ha a kismama veszélyeztetett terhes, és emiatt nem tudja végezni a munkáját, ezt szakorvosi igazolással kell alátámasztania. Indokolt esetben a szakorvos javasolhatja a várandós munkaidejének 25 százalékos csökkentését, de a munkáltató a fizetést nem csökkentheti.  

Érdemes tudni, hogyha a leendő anyuka nem tudja elvégeztetni a szükséges vizsgálatokat a munkaidőn kívül, jogosult havonta 16 órát hiányozni emiatt a munkahelyéről. Ebben az esetben a munkáltatónak ugyanúgy kell fizetnie az órákat, mintha azt ledolgozta volna, viszont kérhet igazolást arról, hogy a kismama tényleg a vizsgálatokon volt. Ezt a háziorvos vagy a nőgyógyász állítja ki.  

A szülési szabadság (concediu de maternitate)

A köznyelvben szülési szabadságként emlegetett időszak valójában egy bonyolult rendszer, ahol megéri tisztában lenni a törvénnyel, a szabályokkal és a napokkal, mert komoly következményei lehetnek a mulasztásnak. 

Minden anyuka jogosult maximum 126 naptári napnyi szülési szabadságra, amelyből minimum 42-t kötelezően a szülést követően kell kivennie. A törvény javasolja, hogy a kismamák fele-felébe osszák a szülési szabadságot, de ez nem kötelező. A várható szüléstől visszaszámolva, leghamarabb 84 nappal lehet kivenni a szülési szabadságot, amely nem szakítható meg. A szülési szabadság a családorvos által kiállított beteglappal kérvényezhető, amelyet a munkahelyen kell leadni, és minden hónapban meg kell újítani.  

A szülési szabadság ideje alatt járó összege a kérvényezés előtti 6 hónap bruttó átlagfizetésének a 85 százaléka. Ezt az összeget azonban nem adózzák meg, társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetni utána, csupán a nyugdíjalapot vonják le.  

„Kevesen tudják, de a szülési szabadság idejére is járnak pihenőnapok. Ez pontosan úgy működik, mint amikor valaki beteg, csak éppen a családorvos mást kell írjon a beteglapra” – árulta el a szakértő. 

A gyermeknevelési szabadság és a gyerekpénz

A gyermeknevelési szabadság (Concediul pentru creșterea copilului) a szülési szabadság után kezdődik, de az időpont lejárta előtt 30 nappal beadható a kérvény. Az egyik szülő jogosult a kétévnyi gyermeknevelési szabadságra. Ennek feltétele, hogy a szülést megelőző 24 hónapból minimum 12 hónapnyi adózott jövedelme legyen, de ennek nem kell folyamatos időtartamnak lennie. A másik feltétel, hogy a gyereknevelési szabadságot kérvényező szülőnek ez idő alatt Romániában kell tartózkodnia. 

A gyermeknevelési szabadság idejére járó összeg az utolsó egy évben ledolgozott utolsó hat hónap nettó jövedelmének átlagjövedelmének a 85 százaléka. Ez az összeg nem lehet kevesebb mint 1250 lej, és több, mint 8500 lej. Ha a gyereknevelési szabadságot igénylő szülő több jövedelemmel rendelkezik, az összes jövedelme után számolják ki a támogatás összegét. 

A gyereknevelési szabadság kérvényezésekor hivatalos irattal be kell jelenteni a munkahelyen, hogy egy adott dátumtól gyereknevelési szabadságra megyünk. Ilyenkor felfüggesztik a munkaszerződést. A gyereknevelési szabadság időtartama 2 év, sérült gyerek születése esetén pedig 3. 

Az állam minden gyerek számára juttat úgynevezett gyerekpénzt, amely a gyerek kétéves koráig  200 lej, ezt követően 84 lej. Ha a gyerekpénzre a gyerek születését követő 60 napon belül beadjuk a kérvényt, a teljes időtartamra utalják, ha ezt elmulasztjuk, csak az adott hónaptól kezdve. 

„Apás gyes”

„A törvény szerint az egyik szülőnek járó 2 évnyi gyereknevelési szabadságból 1 hónapot kötelezően a másik szülő kell kivegyen. Mivel általában az anyuka marad otthon a gyerekkel, ezért ez „apás gyes" néven vált ismertté a köznyelvben" – árulta el a szakértő. Persze dönthet úgy, az 1 hónapnyi gyereknevelési szabadságra jogosult szülő, hogy nem igényli, de a korábban gyereknevelési szabadságon lévő szülő szabadsága így is, úgy is megrövidül. 

Bármelyik szülő is megy gyermeknevelési szabadságra, az anyukának a szülés utáni 42 napnyi szülési szabadságát ki kell töltenie. Ezután visszatérhet a munkába, ahol a gyermek egy éves kora előtt jogosult a munkaidejéből 2 órát szoptatási időre kivenni. A szülők joga továbbá a gyerek 7 éves koráig betegszabadságra menni évi 45 napot, abban az esetben, ha a gyerekük beteg. 

A gyereknevelési szabadság után a munkáltató köteles visszavenni a munkavállalót ugyanabba a munkakörbe, ugyanolyan fizetéssel, és nem bocsáthatja el 6 hónapig. Ha megszűnt a beosztása, fel kell hogy ajánljanak neki egy másik állást, de ugyanakkora fizetéssel. 

Az állam fizetéskiegészítéssel ösztönzi a gyereknevelési szabadságon lévő szülőket, hogy hamarabb munkába álljanak. Ha a szülő a gyerek 2 éves születésnapja előtt 2-3 hónappal munkába áll, a gyerek 3 éves koráig havi 650 lej fizetéskiegészítésre jogosult.  

Még néhány fontos tudnivaló

Gyakran előfordul, hogy mielőtt lejárna a gyereknevelési szabadság, megérkezik a kistesó. Ilyenkor egymásra tevődő a gyesről van szó. Ebben az esetben a támogatás összege nem változik, de az egymásra tevődő hónapok ideje alatt – tehát amikor az első gyerekkel még, a második gyerekkel pedig már gyereknevelési szabadságon van a szülő – a második gyes összege helyett a a garantált minimumot, vagyis az 1250 lejt adják. Ugyanez a helyzet, amikor ikrek születnek a családba. 

A gyereknevelési szabadságot bármelyik szülő igényelheti, de egyszerre csak egyikük lehet gyereknevelési szabadságon. Függetlenül a gyereknevelési szabadságtól, az újdonsült apuka a gyerek születésekor jogosult 5 napnyi fizetett szabadságra. Ez kiegészülhet 10 nappal, ha elvégez egy csecsemőgondozási tanfolyamot. „Akárhány gyerek születik a családba, a plusz 10 napnyi szabadságot az apuka csak egyszer veheti igénybe. Ezt általában az első gyerek születésekor teszik, aztán a második gyerek születésekor rájönnek, hogy inkább akkor kellett volna" – jegyezte meg Matekovics Hajnalka munkaügyi szakember.