Kettő helyett egyelőre 1 hónapos marad az apának járó gyereknevelési szabadság. Az erre vonatkozó törvénymódosítás alkalmazási módszertanát ugyanis még nem fogadták el.

Egy tavaly decemberi sürgősségi kormányrendelet két hónapra hosszabbította az apák gyereknevelési szabadságát. A módosítás idén januártól lenne érvényes, ha az alkalmazási módszertana is megjelent volna a Hivatalos Közlönyben. Ez jelenleg közvitán van, mondta el a Maszol kérdésére Csép Andrea Éva parlamenti képviselő. „Most nincs napirenden, és politikai akarat kellene hozzá, hogy a közeljövőben elfogadásra kerüljön” – magyarázta a képviselő. Így egyelőre azok esetében, ahol az anya jelenleg gyesen van, vagy most kéri a gyereknevelési támogatást, még mindig 23 hónap az anyáé és egy hónap az apáé.

Az anyagi szempont az erősebb

A módosítás egy jobb életminőség, a szülők és gondozók számára a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó EU-s direktívát érvényesítene. Célja segíteni az apákat, hogy jobban kivegyék a részüket a gyereknevelésből. Az azonban kérdéses, mennyire érvényesül ez a cél, hiszen az általunk megkérdezettek között kevés olyant találtunk, aki örömest kiveszi majd a szabadságát. A legtöbben azt nyilatkozták, hogy inkább nem.

Kapcsolódó

Ezt kell tudni a szülési és gyermeknevelési szabadságról

Mi az, ami jár és mi az, ami jut? – a várandós kismamák jogairól, a szülési és gyermeknevelési szabadságról osztott meg hasznos tudnivalókat Csép Éva Andrea.

gyermeknevelési szszabadság szülési szabadság Csép Eva Andrea

Egyikük, Á. I., egy kolozsvári édesapa elmondta, első gyermekével volt szabadságon egy hónapot, de megbánta, mert nagyon szegényes hónap volt az a családnak. „Második gyerekkel már nem is kérdés, hogy nem veszem igénybe, hiszen csak a fizetésem 85 százalékát kapnám, és le kellene mondanom azokról a bónuszokról, esetleg pluszmunkákról, amiket csak akkor tudok kihasználni, ha dolgozom, és amikkel azért jelentősen kiegészül az alapfizetésem. És kell is, hiszen nagy a lakásra a törlesztési részletünk” – magyarázta az apuka, akinek a kollégái is hasonlóan gondolkodnak. „Megkérdeztem 5 kisgyerekes kollégámat, még kolléganőmet is, hogy az ő férje kiveszi-e a szabadságot, és mind azt mondták, hogy ugyancsak anyagiak miatt egyikük sem ment, és nem is tervezi gyereknevelési szabadságra menni” – tette hozzá az édesapa.

Beszéltünk olyan apával is, aki túl macerásnak találta, ezért nem igényelte azt az egy hónapot, ami járt volna neki korábban. „Mivel nem alkalmazott vagyok, hanem szabadúszó, és nem volt világos, hogy megkaphatom-e, mik a feltételek, nem foglalkoztam vele” – mondta el S. A., szintén kolozsvári édesapa.

Van, akit ferde szemmel néznek

Van olyan eset is, hogy az édesapa szívesen menne, de az alkalmazója nem támogatja. Van, aki emiatt lemond, és van, akinek fontosabb, hogy a gyerekeivel lehessen.

Egy neve elhallgatását kérő alkalmazott elmondta: „apaként azt tapasztaltam, hogy az apák gyermeknevelési szabadsága, amit jó kezdeményezésnek tartok az állam részéről, a társadalomból olykor még megütközést vált ki. A főnököm, amikor jeleztem idejében, hogy majd gyermeknevelésire fogok menni, szülésinek nevezte a kollégák előtt ezt, a képzavarral is sugallva, hogy itt valami fura, már-már természetellenes kérésről van szó. Az anyák szülési és gyermeknevelési szabadsága – bár bizonyára itt is vannak komoly gondok – többé-kevésbé társadalmilag elfogadott, megértett, vagy legalább eltűrt, az apák gyermeknevelési szabadsága mintha még emancipációra várna” – vonta le következtetéseit az édesapa. Első gyermekével sem hagyta elveszni, és a második gyermekével is mindenképp élni fog a neki járó szabadsággal, tette még hozzá az apa.  

Ha az apa nem veszi ki az „apa hónapjának” is nevezett szabadságot, akkor egy hónappal kevesebbet maradhat majd otthon a gyermekével az anya, és ennyivel kevesebb ideig folyósítja az állam a gyereknevelési támogatást is.

Európában  is csak 10 százalék megy gyesre

Pontos adatokat Romániában  nem találtunk arról, mennyien veszik igénybe az apának járó gyereknevelési szabadságot. Európa-szinten is kevés az adat. Egy, az EU honlapján található tanulmány (Paternity and Parental Leave) szerint nincsenek összehasonlító adatok, de az Európai Parlament 2015-ös részleges adatai azt mutatják, hogy az EU 23 tagállamában az apák átlagosan mindössze 10 százaléka vesz ki a szülői szabadságot.

Romániáról nem szerepel ebben a statisztikában. A ranglétra alján Görögország áll 0,02 százalékkal, és a svédek állnak a legjobban, ott az apák 44 százaléka ragaszkodik a szabadságához.

Kapcsolódó

Kérésre havonta négy napot otthonról dolgozhatnak majd a kisgyermekes szülők

A végső döntést a képviselőház hozza meg.

otthoni munka Turos Loránd Csép Eva Andrea törvénytervezet RMDSZ

„Egyértelmű, hogy többnyire bevételkieséssel jár a család számára, ha az apa kéri a gyest” – mondta el megkeresésünkre Csép Andrea Éva parlamenti képviselő, aki azt tartja fontosnak, hogy a törvény garantálja a lehetőséget. „Pénzbírság jár annak a munkaadónak, aki az apának a gyereknevelésihez való jogát megtagadja, és el sem bocsáthatja az alkalmazottat, mert az ragaszkodott a jogaihoz” – hangsúlyozta Csép Éva Andrea. A képviselő kiemelte, fontos, hogy az apák tudják, ha csecsemőgondozási képzésen vesznek részt, akkor 15 szabadnap jár nekik minden gyermekük születése után, sőt ez kiegészülhet további 5 nappal, amennyiben az apa munkaszerződésébe bele van foglalva, hogy családi eseményekre jár neki 5 szabadnap.

Gyereknevelésin egyszerre apa és anya

Csép Andrea Éva elmondta, további családbarát intézkedéseket is terveznek az RMDSZ családtámogatási politikája keretében. „Ami az édesanyák kérése volt felénk, hogy rugalmasabb legyen a gyereknevelési szabadság felhasználhatósága. Az ikres szülők ötlete volt, hogy arra is legyen lehetőség, hogy a 24 hónap gyereknevelési szabadságot úgy használják fel, hogy a két szülő egyszerre is lehessen otthon szabadságon. Most ezen dolgozunk, hogy megszabjuk, mennyi lehet ez az egymást fedő periódus” – mondta el Csép Andrea Éva.