Mi az, ami jár és mi az, ami jut? – a várandós kismamák jogairól, a szülési és gyermeknevelési szabadságról osztott meg hasznos tudnivalókat Csép Éva Andrea RMDSZ-es parlamenti képviselő a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott beszélgetésen. A beszélgetést Székely Blanka moderálta.

Csép Éva Andrea parlamenti képviselőként kezdett foglalkozni többek között a családokat, gyermekeket, kismamákat érintő szociális témákkal. Akkor szembesült azzal, hogy mennyire széles is a jogok tára, pontosan milyen lehetőségeik vannak a fiatal anyáknak és kismamáknak, mégis azt tapasztalja, sokan nem használják ki azokat. Egyrészt mert nem ismerik a jogaikat, másrészt sok esetben a munkaadó ellehetetleníti, megfélemlíti az alkalmazottakat azzal, hogy elveszíthetik a munkahelyüket.

„Ha várandós leszel, ne várd el, hogy másképp kezeljünk, hangzik el sokszor a munkáltatótól” – mondja Csép Éva Andrea. Valójában a kismamák nem is várják ezt el, ugyanakkor tudni kell, hogy nagyon sok lehetőséggel élhetnek – hívta fel a figyelmet a parlamenti képviselő.

Ismertette, 25 százalékkal csökkentheti a munkaidejét a kismama, amennyiben orvosi igazolással bizonyítja, hogy a munkahelyi tevékenység megterhelő számára. „Beszélhetünk stresszről, nehezebb munkavégzésről, kánikulai melegről. A kismama ezekben az esetekben is kérheti a munkáltatótól a munkaidő csökkentését, mindemellett a béréből nem vonhatják le a kiesett időt.

Amennyiben a kismama több műszakban dolgozik, kérheti, hogy kimaradjon az éjszakai vagy délutáni munkavégzésből. Ha pedig veszélyeztetett terhes, és emiatt nem tudja végezni a munkáját, és ezt szakorvosi igazolással bizonyítja, joga van betegszabadságra menni. A munkáltatónak emellett kötelessége havonta 18 szabad órát biztosítania az állapotos hölgynek, hogy orvosi vizsgálatokon vegyen részt – magyarázta Csép Éva Andrea.

Hozzátette, nagyon sokszor keresték már fel kismamák amiatt, hogy a munkáltató a munkaszerződés felbontásával fenyegetőzött. „Nem bontható fel a munkaszerződés terhesség miatt” – emelte ki a családügyi politikus.

Minden anyuka jogosult maximum 126 naptári napnyi szülési szabadságra, amelyből minimum 42-t kötelezően a szülést követően kell kivennie.

A munkatörvénykönyv szerint a szülők eldönthetik, hogy az anyuka, esetleg az apuka megy el gyermeknevelési szabadságra, de egyszerre csak egyikük lehet gyermeknevelésin. Ugyanakkor kötelező módon a huszonnegyedik hónapot a másik szülőnek kell kivenni. „Ez azért van, hogy mindkét szülő vegye ki a részét a gyereknevelésből. A következő másfél évben olyan törvénymódosításra lehet számítani, ami által meghosszabbítanák az apasági szabadságot, ez azt jelentené, hogy legalább négy hónapra tolnák ki a másik szülő gyerekfelügyeleti időszakát” – emelte ki Csép Éva Andrea.

A munkáltató köteles visszavenni a gyermeknevelési szabadságról visszatérő anyukát

Csép Éva Andrea rámutatott, több anyuka panaszkodott arra, hogy a munkáltatója nem akarta visszavenni a gyesről visszatérve. Ezt nem teheti meg, hangsúlyozta a parlamenti képviselő, hiszen ilyenkor nem szűnik meg a munkaszerződés, csupán felfüggesztik azt.

Azok a kismamák, akik a gyermek fél éves kora előtt visszamennek dolgozni, jogosultak az úgynevezett visszailleszkedési pótlékra egészen addig, amíg a gyermek be nem tölti a 2 évet, ez azt jelenti, hogy az anyuka a fizetése mellett 1500 lejes juttatást kap. Emellett azok az anyukák, akik anyatejjel táplálják a kisbabákat a munkába való visszatérés után, napi 2 szabad órára jogosultak – mutatott rá Csép Éva Andrea.

A parlamenti képviselő felhívta a figyelmet, nagyon fontos tájékozódni a kismamák jogairól és lehetőségeiről, hiszen sok esetben a munkáltató törvénytelenül járhat el a fiatal anyukákkal.