Döntő házként szavazta meg a képviselőház kedden, hogy a jelenlegi hét évről tizenkét évre emelik a korhatárt, amíg a szülő jogosult a beteg gyerek felügyeletéért járó betegszabadságra. A jogszabály akkor emelkedik törvényerőre, amikor kihirdeti az államelnök.

Csép Éva Andrea RMDSZ-es parlamenti képviselő, a módosítás egyik kezdeményezője a Maszolnak elmondta, sok szülőnek jelent felszusszanást a korhatár megemelése, hiszen a hét év feletti gyerekek szüleinek jelenleg nehézséget okoz, hogy megoldják a megbetegedett kiskorú felügyeletét. A szakpolitikus felidézte, a fogadóóráin korábban többen felvetették ezt a problémát, hiszen egy hétéves gyerek még nem önellátó, nem lehet rábízni, hogy egyedül bevegye a gyógyszereit, ellássa magát, nem beszélve arról, hogy a kórházból hazaengedett gyereknek sajátos ápolásra is szüksége lehet.

A módosítás kidolgozása előtt dokumentálódtak, pszichológusokkal egyeztettek, egyértelművé vált, hogy a gyerek önellátásra való készségei 12 éves korára alakulnak ki, ezt vették figyelembe a megemelt korhatár megállapításakor. Európa több országában, például Magyarországon is a gyerek 12 éves koráig jár a felügyeleti szabadság a szülőknek. „A kedden megszavazott törvénykezdeményezéssel megteremtjük a körülményeket arra, hogy a gyerekek megfelelő gondozásban részesülhessenek, amikor betegség miatt nem mehetnek iskolába, és biztonságban érezhessék magukat valamelyik szülő felügyelete alatt” – szögezte le a képviselő.

Hozzátette, ha a családnak nincs segítsége, nagyszülők nem a közelben élnek, vagy nem tudnak megfizetni valakit, akik felügyelje a beteg gyereket, az egyik szülő általában kénytelen a pihenőszabadságából feláldozni néhány napot, hogy a gyereket ellássa. Ilyenkor még nehezebb helyzetben vannak az egyszülős családok. „A gyerekek egészségügyi állapota nem kellene a szülők pihenőszabadságát csorbítsa, hiszen mindez a kikapcsolódást és feltöltődést kell szolgálja, nem pedig a beteg gyermek gondozását” – összegzett a szakpolitikus.

Egy évben 45 nap áll rendelkezésre, indokolt esetben hosszabbítható

Csép Éva Andrea kifejtette, a szülőknek 45 nap áll a rendelkezésünkre egy évben, amelyet gyerekfelügyeleti betegszabadságra használhatnak fel, kivéve azokat az eseteket, ha a gyereket fertőző betegséggel diagnosztizálják vagy műtéten esik át, amikor a betegszabadság időtartamát a kezelőorvos határozza meg. A gyerekfelügyeleti betegszabadság alatt a szülők a bruttó jövedelmük 85 százalékát kapják meg, amelyet teljes egészében az államkaszából fizetnek, tehát a munkáltatót nem terheli semmilyen költség, neki csupán az adminisztratív teendőkkel kell foglalkoznia. Ez utóbbi valóban egy türelemjáték, fontos lenne, hogy az egészségbiztosító pénztár minél hamarabb visszafizesse a munkáltatónak a betegszabadságra járó, megelőlegezett fizetéseket., taglalta Csép Éva Andrea. Mint mondta, felmerült a visszaélések lehetősége is, ám mindenkinek azt kell megértenie, hogy senki nem „jókedvéből” marad otthon a beteg gyereke mellett, és mond le a jövedelme 15 százalékáról, hanem csak indokolt esetben, a kezelőorvossal egyeztetve.

A képviselő továbbá arra is kitért, az RMDSZ az elmúlt időszakban számos olyan intézkedést kezdeményezett, melyek a gyerekek és a családok biztonságát helyezik előtérbe, biztosítva a gondoskodás, a felügyelet lehetőségét, ha egy családtag nehéz helyzetbe kerül. Így decembertől ötnapos gondozói szabadság igényelhető a beteg hozzátartozó ápolására, családi vészhelyzet idején évente 10 nap szabadnap kérhető, amit a munkaadóval egyeztetve utólag kell bepótolni. Egy év helyett pedig két évig terjedő összeszokási szabadságra jogosult az örökbefogadó egyik szülő.